Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-06 / 81. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 áíprilis 5. íénelem kapcsait, amelyeket a kölcsönös gazdasági érdekek is erősebbé forrasztot­tak. Mihelyt Horvátországban, ez a meg­újhodás, a közvéleménynek ez a tisztulása bekövetkezik, <— elvész a szüksége azok­nak az erős rendszabályoknak, amelye­ket, ha kikerülhetetlenek is voltak, senki se üdvözöl szívesen. Gyermekvédelmi szaktanácskozás Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A belügyminiszter most tette közzé az április végén, Szegeden megtartandó országos gyermekvédelmi szak­tanácskozmány tárgysorozatát az előadók megnevezésével. A megvitatandó tárgyak az alábbiak: 1. Az állami gyermekvédelem kiterjesztése a menhelyek kötelékéhe nem tartozó és rnia­gándaj kaságba adott csecsemőkre. Előadó: Szana Sándor dr. 2. Nem lenne-e célszerű a törvényhozás előtt egyes kivételes esetekben, a ,15 éves korhatáron felül, az individuális korhatár megállapítását javasolni. Előadó: íeitner Ernő dr. 3. A 7 évem felül levő gyermekek tartásdi­jának viselése miképen lenne szabályozandó, hogy a községeknek az állami gyermekvéde­lemmel szemben tanúsított és leginkább a tartásdijak fizetése miatt táplált ellenséges­kedése elhárittassék. Előadó: Nuszer La­jos dr. 4. Az állami gyermekvédelem kötelékében álló gyermekek fölött a gyámsági és gond­noksági jogkör átruházása a menhely igaz­gatójára oly teendőkkel, melyek a gyermek neveltetése, kiképeztetése, kiadatása és gon­dozási dijainak behajtására vonatkoznak. Előadó: Cseresznyés József dr. 5. Mikép lehetne az állami gyermekvédelem intézményeit, különösen a telepbizottságokat a patronázs egyesületek munkásságával kap­csolatba hozni, oly célból, hogy a társadalmi erők egyesittessemek. Előadó: Genersich (Gusztáv dr. 6. A csecsemő-egészségügy ismereteinek terjesztése a munkás- és iparos-osztály köré­ben. Küzdelem a gyermekgondozásra ártal­mas népszokás és népbabona elhfc. Előadó: .Schossberger Sándor dr. .7. .Az állami gyermekvédelem kötelékébe :sára? S az a rettenetes, barátaim, ma sem (tudom, valójában vétkes volt-e? Sumara ta­ián rossz gondolatolvasó volt, vagy a hipno­tizálás egy perverze, ki szegény kicsikémnek szuggerálta a rossz gondolatokat ... Ki tudja? Soha se tudhatom meg! S ez rettene­tes, rettenetes! Mialatt ecetes ruhával dörzsöltem Fio­renee homlokát, Sumara hozzám lépett: — Uram, szokásom két előadást tartani. Most ön miatt . . . Átadtam ötven frankot. Aztán Florencera mutatva megkérdeztem: — Mire gondolt? — Honnan tudjam! Kegyetlen jelenet játszódott le otthon kö­zöttünk. Annyira elveszítettem az eszem, hogy az én szelíd kis galambomat még meg is vertem. Florence ugy nézett reám, miint egy ha­lálra sebzett őz. — Ne félj, holnap elmegyek. Egész éjszákát lenn töltöttem a barban s Florence egész éjjel odafenn zokogott. Lenn a barban ott találtam Sumara pro­fesszort és miss Arabellát. Boldogan, elége­detten csókolóztak, mint a fiatal házasok, mikor beléptem. Irigyen néztem e vándorok boldogságát, ezt a miss Arabellát, akinek lelkében szaba­don olvashat Sumara professzor, anélkül, hogy szenvedne általa. tartozó gyermekek munkaerejének kihaszná­lásának a mezőgazdaságbaji és az iparban. Előadó: Széli Imre dr. 8. A telepfelügyelet hatályosabbá tétele. Telepfelügyelőnők, másodfokú telepfel ügyelő­női intézmény. Előadó: Turcsányi Imre dr. 9. Mily intézkedések lennének teendők, hogy a testi, vagy lelki fogyatkozásban szen­vedők számára, korkülönbség nélkül a tár­sadalom bevonásával intézmények létesíttes­senek. Előadó: Lévay Ödön dr. 10. Küzdelem az alkoholizmus ellen. Elő­adó: Edelmann Menybért dr. 11. Küzdelem a tuberkulózis ellen. Dispan­serek, szanatóriumok, tuberkulotikus csalá­dok gyermekeinek kényszer eszközökkel való megóvása. Előadó: Ormos Béla dr. 12. A szoptatási, illetőleg a dajkasági kény­szer szigorítása. (Gyvsz. 27. §.) Előadó: Brokes Győző dr. 13. A telepek hálózatának kiterjesztése, kisebb telepek alapítása. Előadó: Takács Manó dr. 14. Büntetőjogi megtorlás a gyermekek ellen elkövetett bűntetteknél és kihágásoknál. Előadó: Egressi Lajos dr. 15. Csecsemő-kórház, mint a gyermekmen­hely kisegítő intézménye. Előadó: Máthé Gábor dr. 16. A gyermekgondozónők intézményének fejlfesztése. Előadó: Heinrich Béla dr. 17. Csecsemőgondozás. Gondozási és fel­ügyeleti dijak. Előadó: Gobby Gyula dr. A mezőkovácsházai jegyzőt hivatalvesztésre itélte a miniszter — Harsányi Gyula bűnhődése. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország több ízben irt már Harsányi Gyuláról, a szomszédos Mezőkovácsháza csanádmegyei nagyközség jegyzőjéről. Hosszabb cikkben lepleztük le a jegyző üzelmeit, megírtuk, hogy Harsányi Gyula províziót követelt és fogadott el mindenkitől, aki üzleti- összeköt­tetésben állott a községgel, megírtuk, hogy a jegyző, aki közokirathamisitásért fogház­ban is ült már, valóságos réme a községé­nek és Mezőkaváesházán ugy az intelligen­cia, mint a parasztság egyaránt mindent el­követett, hogy Harsányi Gyulától meg tud­jon szabadulni. Ez az akció azzal kezdődött, hogy Har­sányi ellen fegyelmi följelentést adtak be Csanád vármegye alispánjához. Hervay Ist­ván alispán szigorú fegyelmi vizsgálatot in­ditott Harsányi ellen és a fegyelmi vizsgá­lat során beigazolódott a vádaknak az a hosszú sora, amelyet a jegyző ellen emeltek. Beigazolódott, hogy Harsányi Gyula vállal­kozóktól akik a községnek munkát végez­tek, banktól, amely a községnek kölcsönt folyósított, magánosoktól, akik földet vet­tek, vagy adtak el, províziót szedett és azt nem adta vissza olyan esetben sem, amikor az üzletből néni lett semmi. Kihallgatott ta­nuk igazolták azt is, hogy Harsányi az Ame­rikába készülő földműveseket kioktatta, mi­képen lehet kijátszani a törvényt és ezáltal elősegítette a kivándorlást is. Az alispán pénzbüntetésre itélte a jegyzőt, ezt az Ítéle­tet jóváhagyta a vármegye közigazgatási ibzottsága is. A másodfokú ítélet azonban nem vált jogerőssé, mert azt megfelebbezték a belügyminiszterhez. A minisztériumban sokáig elintézetlenül hevertek az ügy aktái. Különféle formalitá­sok miatt nem került sor azok elintézésére, aminek az oka az volt, hogy a miniszter a fölebbezésnek Csanád vármegye főispánja által való láttamozását kivánta meg, ez azonban sokáig késett, mert a vármegyének hol nem volt főispánja, hol pedig a főispán­jai szabadságon voltak. Végül a miniszter ettől a kikötéstől elállott és az ügy elintézése sorra került. Sietették az ügy végleges elintézését azok a közlemények is, amelyek a Délmagyaror­szág cikkei nyomain az ország sajtójában megjelentek. A Délmagyarország-nak a helyszínre kiküldött tudósítója a fegyelmi vizsgálat alkalmával beigazolt tényeken ki­vül a visszaéléseknek, csalásoknak egész légióját hozta felszínre. Hiteles okmányok­kal igazoltuk be azt is, hogy Harsányi Gyula a legutóbbi időben, amikor már viselt dolgáról széltében-hosszában beszéltek, nem riadt vissza attól, hogy ujabb üzleteiket kös­sön, mint jegyző a község kárára. Jogtalan vagyoni előnyöket akart szerezni a beton­járda építésénél is, de ezt a manőverét meg­akadályozták. Khuen-Héderváry Károly gróf, a belügy­minisztérium vezetésével megbizott minisz­terelnök most véglegesen döntött a jegyző ellen megindult fegyelmi ügyben. A minisz­ter Ítéletével Harsányi Gyulát hivatalvesz­téssel sújtotta és ez a határozat bizonyára élénk megnyugtatással találkozik mindenütt. Harsányi Gyula elvette méltó büntetését, azt amelyet bűnös üzelmei miatt megérdemelt. Ez az igazságos itélet, amelynek indokolása szerint egy. olyan férfiú, mint Harsányi Gyula nem méltó arra, hogy egy község jegyzője elgyen, nagy megelégedést fog kel­teni Mezőkovácsházán. A község megsza­badul rossz szellemétől és remény van arra, hogy egészséges közigazgatási vezetője lesz Kováesházának. Ebben a viruló, fejlődő nagyközségben, amelyet sok gazdasági ér­dek füz Szegedhez, rendi lesz és nyugodt élet, mert nem lesz a községben egy olyan vezető tiszteséget betöltő férfiú, aki előtt egy szempont lebegett mindig: a saját zsebe érdeke. Ujabb életpálya müveit nők számára. (Saját tudósítótoktól.) Turcsányi Imre dr, a szegedi gyermekmenhely igazgató főorvosa, április 22-én ingyenes tanfolyamot nyit in­telligens," müveit nők számára, akik a cse­csemők gondozását, táplálását és ápolását, valamint a nagyobb gyermekek gondozását, ápolását és nevelését, egészséges betegnap­jaikban életpályául tűzték ki. Hallgatókat csak korlátolt számban vesz­nek föl. A felvételre jelentkezők tartoznak sajátkezüleg irt kérvényüket, iskolai és er­kölcsi bizonyítványokkal felszerelve, április 18-ig Turqsányi Imre dr-lioz, a gyermekmen­hely igazgató főorvosához benyújtani. A tanfolyam célját s a felvétel feltételeit a következőkben ismertetjük: A tanfolyamon megtanulja a jelölt a szak­szerű gondozást a gyermek egészséges és be­teg napjaiban, a csecsemő táplálását ós ápo­lását a családban, intézetben és kórházban. A tanfolyamon megismertetik a jelölttel a gyermek testének szerveit, azok működését, a gyermek gondozását ós ápolását egészséges és beteg napjaiban, különös súlyt helyezvén a csecsemő természetes táplálásának észszerű irányítására. A gyermek általános bygiéniá­jáival,, a gyermekszoba és a gyermek ápolá­sával foglalkozó intézetek és intézmények hygiéniájával berendezésével. A tanfolyam tartama 6 hónap. Az elméleti előadások és ia gyakorlati kiképzések a sze­gedi magyar királyi állami gyermekmenhely intézetében és betegosztályain történik. Felvétetnek a tanfolyamra olyan 17—35 éves korig levő kifogástalan erkölcsű nők, kik a magyar nyelvet írásban és szóban tökéletesen birják és legalább a polgári is­kola négy osztályának elsajátítható mű­veltsége fölött rendelkeznek. A jelöltek a belügyminiszteri rendelet ér­telmében az összes állami gyermekmenhe­lyeknél a megüresedett gyermekgondozónői vagy felügyelőnői állás betöltésénél elsőbb­ségre számíthatnak és az állami gyermek­menhelyeknél helyi telepfelügyelőnői állások­ra is pályázhatnak. A vizsgázott gyermekgondozónő az inté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom