Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-30 / 100. szám

í9!2 191. évfolyam, 100. szám Kedd,, április 30 i&ponti szerkesztését és Kiadóhivatal Szeged, tsa ficrona-utca 15. szám =3 3-dspesti szerkesztőség és kiadóhivatal ÍV., ca Várcsház-tica 3. szám e=> ELŐFÍZETESI AB SZEGEDEN egész évre . S 24-— télévre . . . K negyedévre . S ó'— egy hónapra a Egyes szám ára 10 Siiér. ELŐFIZETÉSI Afi VifiEREN: egész évre R 28-— félévre . . . R 14-— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.44 i Egyes szám ára !0 Olíér. TELEFON-SZÁM: Szerkesztőset 305 c.a Riadóhivatal 834 interurbán 3Ó5 Budapesti szerkesztőset teleion-száms 128—1/ A kormáng programja. Ma mutatkozott be a képviselőházban a Lukács-kormány, melynek vezére, Lukács László, a képviselőház feszült figyelme és érdeklődése közepett mondta el a jövő programját képező bemutatkozó beszédét. A képviselőház minden tagja, pártkülönbség nélkül, mély csendben, nagy figyelemmel hallgatta ezt a beszédei és épen ez a csend, ez a mély hallgatás jellemzi, legjobban a helyzetet és ez a körülmény adja meg ennek a beszédnek a legjobb, leghizelgőbb kritikáját. A nemzeti munkapárt egyhangú, viharos lelkesedéssel fogadta a kormány programját, de az ellenzéki pártok többségére is láthatólag mély benyomást tett. A Kossuth-páríon tagadhatatlanul bizonyos tetszéssel találkozott Lukács László beszéde, de a Justh-pártból sem hallatszott semmi ellenmondás. Némán, megfontolva hallgatták a mondottakat és érezhető volt, hogy a bemutatkozó beszéd hatása alatt ugyan nem szerelik le azonnal az obstrukciót, de meggondolás tárgyává teszik, sűí tárgyalási alapul fogadják. Már pedig ez maga is a legjobb 'kilátásokat rejti a kormány terveinek sikeréhez. Idézzük a miniszterelnök beszédéből azokat a részeket, amelyek a kormány programpontjait tartalmazzák: — Az uj kabinet az ország kérdéseiben, ugy Ausztriával, mint Horvátországgal szemben s a bei-kérdésekben ugyanazon program alapján áll, mint az előző kormány, e mellett ragaszkodik a tárgyalás alatt levő véderőjavaslathoz. Meg akarja valósítani a választójogi reformot, ugy a mint a többség a trónbeszédre adott válaszföliratban kifejtette: az általánosság és demokrácia elvei szerint, de mindenesetre ugy, hogy a magyar állam egysége és a nemzeti szupremácia biztosítva legyen. A mai nap nem alkalmas arra, — folytatta a miniszterelnök — hogy kifejtsem: milyen álláspontot foglal el a kormány az osztrákok részéről történt beavatkozással szemben. Lesz még alkalma a kormány álláspontját nyíltsággal megismertetni. A horvát kérdésben utal az 1868:XXX. törvénycikkre. Magyarország és Horvátország ugyanazon egységes állam, minden bontó, törekvést a legszigorúbb eszközökkel kell ártalmatlanná tenni. Mulasztást követne el az ta kormány, amely ezért a célért minden eszközt meg nem ragadna az ott jelentkező veszélyes irányzatok elnyomására. Ha ez az irányzat megváltozik s ez tényekben kifejezésre jut, a kivételes állapot föntartása feleslegessé válik. Ha sérelmek vannak ott lent, azok meghallgatásától és orvoslásától a kormány nem zárkózik el. De a tárgyalásoknak itt e Házban van a helye. És nem utcákon, nem nagygyűléseken, nem idegen államok alattvalóival tartott konferenciákon. A kormány főtörekvése, hogy a parlament munkaképességét helyreállítsa s a polgárok jólétét célzó szociális reformokat alkalmazzon. Készek vagyunk megalkotni a választójogot s oly időben beterjeszteni, hogy már legközelebb tárgyalás alá kerülhessen. Nincs abb^n a helyzetben, hogy részletekről nyilatkozzék, de a vezéreszméket megjelölheti. Oly rég nem történt e téren ujitás, hogy sokkal nagyobb lépést kell most már tennünk, mint egyébként kellene, de viszont a hibától annál inkább óvakodnunk kell. Nem javasolhat oly megoldást, amely teljesen ismeretlen uj helyzetet leremthetne. Szükséges, hogy az értelmesebb néprétegek jogokhoz jussanak, de másrészről a magyar államegységet is biztosítani kell. Ez utóbbi eszme nem foglal magában ellenséges irányzatot a nem magyar ajkú polgárokkal szemben, de a bűnös törekvések ellen síkra száll. A választóreformmal kapcsolatban természetesen szükség lesz a házszabályok revíziójára is. A szigorítást legalább oly mértékben kell megcsinálni, mint a koalíció alatt. A képviselőház munkarendjére nézve azt javasolja, hogy amíg a választójogi törvényjavaslat elkészül, a Ház a napirenden levő véderőjavaslatokat tárgyalja A visszatérés. Irta Franz Toussaint. Egy hosszú történet . . . Egy nagyon szomorít történet, — mondta Lormier, a festő — nem is szeretem elmesélni! . .. — De ha én kérem! — csicsergett Mrne d'Hartenoes. Barátom eldobta a cigarettáját és igy kezdte elbeszélését: — Körülbelül harminc év előtt történt. Akkor még Öiarritz nyomorult h alá sziaiucskh volt. Nagyon meglepődtek hát a falubeliek, amikor meghallották, hogy egy orosz különc megvásárolta az izarrai majorságot, Ihogy kastélylyá alakitsa. De két nyár is elmúlt és senki sem látta a titokzatos idegent. Egy nlaipon aztán -Etpbepare, a helység molnára, miséről jövet elmesélte, Ihogy az orosz betegen a tönk szélén -megvette az ő szerény kis kunyhóiját. A jegyző előtt kötötték meg a -szerződést. •Nagy titokban költözködött be aztán az orosz éjnek idején a villájába. Két halász mesélte az esetet, látták, a-mint egy fiatal hölgy és egy szolga kíséretében megérkezett. Abban az időben az apám minden szombaton keselyüvadászatra Bayonneba utazott. V-adászkunyhója környékén gyakran találkozott egy (feltűnő magas termetű úrral, aki jövetelére köszöntő mozdulattal sietve távozott. Egy esős ' reggelen egy barlangszerü odúba menekültek véletlenül mind a ketten. Az óriás kezét nyújtva közeledett. — Gróf Ganessefí Boris vagyok — mondta. Az -apáim is bemutatkozott: — Széíp ez az ország, — mondta — nem fáradok bele a bámulásába, csodálásába. Vehette észre, hogy folyton járok-kelek. Különben is az orvosom mozgást ajánlott. Elsötétült arckifejezéssel hallgatott el. Az apám titokban figyelemmel kisérte. Sovány volt, akár egy haldokló. Gyűrűktől súlyos kezei áttetszők voltak, mint a hervadt levelek; pofacsontjai mintha festve lettek volna, tűzben égtek és -mély, vizszinü szemei majd kialudtak, majd felvillantak bozontos szemöldökei (alatt. Rágyújtott egy cigarettára és igy folytatta: ' — Vadságom dacára örülök, hogy önnel kezet szoríthattam. Remélem, hogy nem marad ennyiben, hanem majd intimebben is érintkezhetünk. Egy barátnőmmel tokom itt, akit mindenkinél jobban szeretek, az ascaini uton,' abban a ki's villában, bask nyelven „íhasqueneafie"-ra kereszteltem. Azt jelenti: „iaz utolsó fészek". Nem érti? Nézzen meg jól. Nézze meg, mivé tette Boris Ganeseffet a tüdövész. A daliás Boris Ganeseffet, a kozákgárda hadnagyát. Nézze az ökleimet, -medvét tudtam volna leütni vötök valaha . . . m!a egy kis madarat is alig. Ah, hova tűnt az én huszonöt évem, fogataim, örömeim, párbajaim, minden ... A pétervári bálok . . . ahol a szépek szépei epedtek utánam . . . majd Párisi. . . katonai attachéi állásom . . . Páris és az az 'asszony, aki megbűvölt, aki elrabolt tőle, ettől a csodás teremtéstől, a-kí csak haldoklásomat láthatja, kétségbeesetten, tehetetlenül. Azért a másikért tékozoltam el a vagyonontot, őrületet őrületre -halmozva. A földjeimet eladtam, volodgai kastélyomat eladtam, egész Euró-pát becsavarogtuk, telt pohárral szürcsölve laz örömöket. Ma semmim sincs. A halálom ma-pok (kérdése. Az ascaini ciprusok alatt édes emlékeim között nem fogom megunni az örök pihenőt. De hagyjuk, ellágyulok ... A viszontlátásra, édes jó ura-m. Ne feledkezzék meg a „hasquencáfie" -villáról. •Megfordult és távozott. Egy fontos üzleti ügy megakadályozta atyámat abban, hogy kívánságának eleget tegyen. Fontos érdekek kényszerítették, Ihogy elutazzék ipár (héttel az oroszszal való találkozá'sá után. Mikor három évvel később ismét Bayonneba vetette a sors, első dolga az volt, hogy az ascaini uton lévő kis villába becsöngetett. A szolga, aki ,a kaput kinyitotta, határozatlan mozdulattal vonogatta a vállát, ahogy az (apám a gazdája nevét kiejtette. — Meghalt? — kérdezte az apám. Az ember nem felelt. — Az ur — kérdezte végre — a gróf urnák talán barátja volt?