Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)
1912-04-30 / 100. szám
102 DEIÍMAGYARORSZÁQ 1912 április 28. és letárgyaljuk továbbá azokat a legsürgősebb törvényjavaslatokat, amelyek már készen várják a tárgyalást. A miniszterelnök ezután számos uj törvényalkotást jelent be. A kormány javaslatot fog benyújtani az álltami tisztviselők családi pótlékáról, a nyugdíjtörvényről, az adóreform .életbeléptetéséről, felhatalmazási javaslatot a nyereménykötvények kibocsátása iránt, munkásjóléti intézmények, igy például munkásszanatóriumok épitéséről, a kecskeméti földrengés károsultjainak segítéséről, az illetékeknek progresszív alapon való reformjáról, a hitelélet ággályos jelenségeinek a gazdasági élet és a forgalom megkötése nélkül való orvoslásáról, a kereskedelmi tárca körében az utak reformjáról, a biztosító törvény novellájáról, a postaegyezményről, a hajózási társulatokkal való végleges szerződésekről, a folyamhajózás szabályozásáról, a dalmát vasutak épitéséről, a vasárnapi munkaszünetről. — Nagyobb beruházásokat készülünk tenni az állami erdőbirtokok jövedelmeinek fokozására, kopár területek befásitására, állami erdőterületek szaporítására. Készen van a törvényjavaslat a katolikus autonómiáról és e javaslat rövid időn belül az illetékes faktorokkal is közölve lesz és azután tárgyalásra kerül. Majd ezeket mondotta Lukács László: Dolgozni akarunk az ország érdekében rés dolgoznunk kell, ezt várja tőlünk a nemzet. Tagadhatatlan, hogy a társadalomnak reménységei vannak az uj alakulással szemben és nem szeretné, ha ezek a reménységek keserű csalódásokká változnának. A magyar nemzetnek legnagyobb kincse: alkotmánya. Az alkotmány legtekintélyesebb orgánuma, a parlament normális működésének helyreállítását mindenkinek óhajtani kell, mert a parlament betegsége az állami élet betegsége és ez az Az apáin, több bizalom reményében, helybenhagyta : — Nagyon jól ismerteim. Akikor ia szolga magáival vomta a kert fái alá. És a következőket mondta neki: — Nem tudom mi lett a gróf úrral. Két évvel ezelőtt egy rettenetes jelenet után hagyta el a villát. Abban a pillanatban érkeztem a szobába, amikor fegyverével a madamera célzott. Tudom amit tudok és nyugodt lelkiismerettel állíthatom, ihogy madame nagyon bűnös. A gróf ur távolléte alatt egy bordeaiuxi ügyvéd garázdálkodott itt, ugy mondta, hogy az unokatestvéré és itt lakott. Egy kirándulásról visszajövet, a gróf ur rajtakapta őket. Az ügyvéd, szerencséjére, kiugrott az ablakon. De csakhamar lecsillapodott a gróf ur. Felment a szobájába, egy levelet irt és se szó, se beszéd, — elutazott. Madame itt maradt. Jobb, ha el se mondom, mi történik azóta e födél alatt. Ha nem lennék öreg s ha, (ami a fő, nem reménykednék még, ihogy viszontlátom a gróf urat, rég megszöktem tvolna. Kíváncsiságtól ösztökélve, az apám nemsokára megint visszatért a villába. Egy barátja ismerte az orosz szeretőjét és ez be is mutatta a fiatal asszonynak. Roppant kedves fogadtatásban részesült. Megjegyzem, hogy az eltűntről emlités sem történt. Az apámat rgen meglepte az asszony feltűnő szépsége. A .nevét még nem is említettem? Heléne de Monréal-nak hívták. Kérésének engedve, az apám gyakori vendég lett hála. Néhány környékbeli siheder 'tette neki a szépet. De koregész társadalomra is nagy hatással van. Nekünk kötelességünk biztosítani a parlament zavartalan munkaképességét, hogy ezzel erősitsük alkotmányunkat, mely képessé tegyen bennünket vésznek, viharnak idején is megállani. Ehhez a munkához kérem én a parlament támogatását. Akinek érzéke van közéletünk, társadalmunk bajai iránt és aki jó hazafi és érzi annak szükségét, hogy Lukács miniszterelnök programja az ország üdvére megvalósuljon, az segitse a kormányt abban, hogy dolgozhassék. Mert dolgozni akar és ebben a munkában megakadályozni, föntartani bün. A képviselőház ülése. — Lukács László beszéde. — (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök és az uj kormány .ma bemutatkozott a képviselőháznak a pártok, a közönség ilyen alkalmakkor megszokott érdeklődése .mellett. iAz ülésteremben zsúfolt padsorok és zsúfolt karzatok jelezték azt a várakozást, mellyel a közvélemény Lukács vállalkozását kiséri. Lukács Láfezló miniszterelnök a mai bemutatkozást fölhasználta arra is, hogy a kormány programjáról hosszabb nyilatkozatot tegyen. Hangoztatta, hogy ez a program lényegében ugyanaz, 'amelyet annak idején a Héderváry-korimány hozott magával; két legfontosabb pontja tehát a véderőreform elintézése s a választójogi reform megalkotása. A miniszterelnök, a dolog természeténél fogva, az utóbbiról nyilatkozott részletesebben. Azzal okolta meg ezt, mert el akarja — mondotta — oszlatni azt a bizalmatlanságot, melyet a .mult kormány iránt e tekintetben az ellenzék tanúsított. A választójog reformját a kormány demokratikus alapon, liberális szellemben kívánja megvalósítani. Az a körülmény, hogy a mai választási rendszer nagyon régi és nagyon elavult, radikálisabb lépésre készteti ugyan a kormányt, de ez a lépés nem lelhet sötétbe ugrás és nem lehet a jelszavak 'elvakult követelése. A miniszterelnök ezután nagyon talátlan nagy úrként még mindig a bordeauxi ügyvéd uralkodott. Egy este az apám megint a villában volt vacsorára. Nyolc órát (harangoztak. Heléne ideges léptekkel mérte végig a szobát. Hirtelen vendégei felé fordult: — Menjünk vacsorázni — jelentette. — Nem várunk tovább az illetőre, aki szintén hivatalos. Talán meg sem kapta a levelemet . . . Az étkezés megkezdődött. Heléne némán könyökölt az asztalra. A kedvese észrevette, hogy sápadt. — Valami bajod van? — kérdezte. Az asztal végére mutatott a felesleges téri tékre. — Igen. Félek. Valaha ugy ihállottam, ihogy a halál tart fenn a maga számára egy helyet... Ne bántsd ... Az átok nem szűnik meg ugy sem. Az ügyvéd felkelt és így szólt: — Egyszerű a dolog: ihivunk még egy vendéget. Lehet a legelső csavargó is! Rendben Ván. Éljeneztek. Heléne tapsolt örömében, mialatt távozott. Hirtelen veJőthasitó sikoltás hallatszott az utcáról. Az orosz már napok óta kóválygott a villa körül. A meggyógyult, az őrülten szerelmes Boris Ganeseffbe ütközött a szerencsétlen ügyvéd. Fojtogatta épen. Mindenki odasietett. A gróf a holttestet taposta. Majd iszonyú üvöltéssel tünt el az éjszakában. Másnap bezárták a villát. pihtatos formában körvonalazta azokat az alapelveket, melyekkel a reformban, igy az uj társadalmi osztályok jogos aspirációját, mint a régiek jogos aggodalmát tekintetbe fogja venni. A refonrímal kapcsolatban a kormány szükségesnek tartja ia Ház munkaképességének biztosítását a házszabályok megfelelő módosítása' utján s reméli, hogy ehez az ellenzék hozzájárulását is sikerül megnyernie. A miniszterelnök ezután felsorolta azokat a szociális és gazdasági tartalmú törvényjavaslatokat, melyek nagyjában már készen várják a törvényhozás elé 'való terjesztésüket s amelyek között az állami és /megyei tisztviselők s a tanítók fizetésjávitásáról szóló javaslatok említését az ellenzék is élénk tetszéssel fogadta. A horvát kérdésről szintén megemlékezett a miniszterelnök s éles szavakkal adott kifejezést a kormány álláspontjának, a tria. üsztikus törekvésekkel szemben a magyar állama egység megvédelmezésénél. A kormány alkalmat fog találni arra is, hogy kellő energiával 'Visszautasítsa azt a 'beavatkozást •is, mely osztrák részről érintette a magyar törvényhozás illetékességét. A miniszterelnök beszéde nagyon jó hatást tett. A többség sorából Héderváry gróf volt az első, aki kézszorítással üdvözölte Lukácsot. A miniszterelnök beszéde után nem volt vita, az ellenzéki pártokkal Lukács már megelőzően ugy egyezett meg, hogy a vitát csak a delegációk után fogják megkezdeni; addig ugyanis elnapolják a Ház ülését. Mindössze Polónyi Géza kifogásolta még, hogy a delegációk elé végleges költségvetés helyett csak indemnitást terjesztenek. A képviselőház mai üléséről szóló tudósításunk a következő: (Az ülés megnyitása.) Návay Lajos elnök háromnegyed 11 óra előtt nyitotta meg az ülést. Az elnök bemutatta Lukács László levelét, melyben miniszterelnökké történt kinevezése folytán mandátumáról lemondott. A választást elrendelte. Bemutatta Mikosevics Kanut levelét, melyben mandátumáról közjegyzővé történt kinevezése miatt lemondott. Több jelentéktelen elnöki előterjesztés után Angyal József háznagy bevezette az uj kormány tagjait. Lukács László miniszterelnök átadta az elnöknek a kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot, melyet Szász Pál jegyző felolvasott. A munkapárt az egyes minisztereket megéljenezte. (A miniszterelnök beszéde.) Lukács László miniszterelnök emelkedett szólásra. Mindenekelőtt bemutatta az uj kormány tagjait és kérte a Ház jóakaratú támogatását. Ez a kormány — mondotta — csak összeállitásában uj, mert tagjai majdnem kivétel nélkül a régi kormánynak is tagjai voltak. Konstatálja, hogy az uj kormány teljesen egyetért azzal a programmal, amelyet Khuen 1910 junius 24-ikón tartott programbeszédében kifejtett. Vállalja a véderőjavaslatokat is és azokat az obiigókat is, melyeket a volt kormány a választójog kérdésében vállalt. Liberális és demokratikus alapon akarja az általános választói jogot megalkotni, csupán az érettebb Tétegek fölénye és a nemzeti szupremácia föntartására lesz tekintettel. (A horvát kérdés.) Részletes programot nem ad, egyes kérdéseket azonban mégis bővebben akar tárgyalni. Igy azzal a sajnálatos beavatkozással is foglalkozott, melyet Ausztria tanúsított a horvát kérdésekben. Ez alkalommal azonban csak a Magyar- és Horvátországok között levő közös kapcsolatról beszélt. Aki komolyan akarja a horvátországi állapotok szanálását, annak a 67-es kiegyezés alapjára kell helyezkednie, mert minden törekvés, amely az elszakadást célozza, Magyarország integri-