Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-26 / 97. szám

1912 14. évfolyam, 97. szarn Péntek, április 26 íjzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Rorona-utca 15. szám c=n ledapeati szerkesztőség és kiadéhivatal IV., f-i Városház-utca 3. szám c=i EláPIZETESI AR SZEGEDEK egész évre . R 24'— félévre . . . R 12' negyedévre . R 6'— egy hónapra H 2* fgyes szám ára 10 hllér. ELÖFIZETESI AR V1DEREN : egész évre R 28— Íéiévre . . . R negyedévre . R V— egy hónapra R Egyes szám ára 10 fillér. 14'— 2.40 TELEFON-SZÁM: Szerkesztőset 305 Riadóhivatal 836 Interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg telefon-száma 12 8-12 A tárgyalások folytatása. Tegnaptól mára virradóra mulatságos halotti jelentések láttak napvilágot a lapok egy részében. E mulatságos — szinte azt mondhatnók, farsangi izü — halotti jelentők szerint a Lukács-kormány féligmeddig elköltözött az árnyékvilágból. Még az esküt se tette le az uj miniszterelnök, máris a végét járja. A Lukács László jó barátai nyilván azt a sorsot szánták a kedvencüknek, amit Bismarck a Battenbergi hercegnek, mikor rávette, hogy az aláaknázott bolgár trónt elfoglalja. Mit veszíthet fenséged e kalanddal? — vigasztalta a nagy német államférfi a tépelődő és tűnődő vállalkozót. Ha megbukik, élete egy kedves epizóddal válik gazdagabbá. Csakhogy a magyar miniszterelnökség vállalása, főleg a mai súlyos, az egész monarchiára kiható erejű helyzetben, nem futó kalandnak s muló epizódnak keresése, hanem nagy, hazafias önfeláldozás, keserve és nehéz polgári kötelességnek a vállalása. S a ki vállalta, azt az államférfiúi ugy ismeri mindenki, mint aki egész ember volt mindenütt, ahová állították; s aki bizonyára végiggondolta misszióját, annak minden fordulatát és következését, a sikerre vezető akcióknak valamennyi útját és eszközét. A vidám sirató sajtóasszonyságok aszszonyi logikája szerint azért kell meghalni a Lukács-kormánynak csecsemőkorában, mert a Justh-párttal való tárgyalásoknak fonala „végleg" megszakadt. Ha igy volna is, ha a Justh-párttal való tárgyalások teljesen reménytelennek bizonyulnának is, — a Lukács László missziójának végét ez sem jelentené. Ö arra vállalkozott, hogy az országot és a parlamentet kivezeti abból a rettentő mozdulatlanságból, amelybe az, a tíz év óta folyton kiujuló obstrukciók jóvoltából került. Ám ennek sokféle utja, módja és eszköze lehet. A miniszterelnök nem volna az a feladata magaslatán álló államférfi, akinek mindenki ismeri és mindenki tiszteli, ha tegezében ezzel az egy szál nyíllal fogott volna bele nagy feladatába. Ám a Justh-párttal s egyáltalán az ellenzéki pártokkal való tárgyalásoknak aktái nincsenek lezárva, szálai nem szakadtak meg véglegeseri. A miniszterelnök nem minden részében kész, véglegesen megformulázott választójogi tervezettel állott elő az ellenzéki pártokkal való tárgyalásaiban. Nem kötötte az abban felmerült gondolathoz. Képtelenség volna föltenni, hogy a nemzet sorsára messze időkre kiható, korszakos jelentőségű reformról lévén szó, amelyet megnyugvással csak valamennyi párt közremunkálásával és lehető egyetértésével lehet és szabad megoldani, s amikor a miniszterelnök tárgyalási alapul nem végleges javaslattal áll elő: Lukács László az ellenzékkel való megegyezés dolgában kimondta volna az utolsó szót. Lukács László buzgón keresi ezentúl is a kibontakozásnak, az ellenzéki pártokkal való békés megegyezésnek az útját. A jóakarat erre nézve nemcsak ő benne van meg, de meg van a munkapártban, sőt az ellenzéki pártokban. Sokkal nagyobb felelősség szakadna az ő és a pártok nyakába, ha az ország nehéz, válságos állapotára való tekintettel, a megegyezés feltételeinek a megkeresésében és feltalálásában elveszítenék a kedvüket s a türelmüket. Sokkal több forog kockán a nemzet nyugodt fejlődése és haladása szempontjából, mintsem a tárgyaló felek, egy könnyelmű szakításáért a felelősséget magukra vállalhatnák. Még egyet. Lukács László miniszterelnök tárgyalt Batthyány Tivadarral, a Justh-párt tagjával, de tárgyalt a Kossuthpárt megbízottjává 1, Désy Zoltánnal is. S a Kossuth-párt és Lukács között nincs most nagy ellentét, a Justh-párt ekszponens tagja pedig kijelentette, hogy szeretné, ha a Justh-párt fölfogásához közeledne a kormány és igy a békés kibontakozás sikerülne. Ez a helyzet — minden színezés nélkül. Mert jönnek egyes orgánumok és különféle tenorbán bujtogatnak, holott még A jövő joga. Elmondta Szászy-Schivarcz Gusztáv. Az-t mondtam, hogy a jövő joga az intenzívebb fejlődés felé tendál. Azaz oda iparkodik, hogy mentül több tényállást, mentül több érvet, mentül több életviszonyt vonjon be a maga óvó hálózatába. A jogi hálózat nemcsak terjedelmesebb akar lenni, hanem mentül sűrűbb is. Minden emberi haladás abból áll, hogy uij szükségletek állnak elő és ezeket az uj szükségleteket a jognak fedezni kell, uj eszközöket kell keresni. A budgetemelkedés uj szükséglet és a fedezet előteremtésének kérdése-e az, hogy vájjon boldogabb lesz-e ez az emberiség ezek által az uj szükségletek által, hogy nem-e boldogabb volt Diogenes az ő hordójában, nem-e több okosság van az ignoti nulla eupidoban, ki tudja. De Valóság, hogy amig ember lesz a világon, mindig uj és több szükséglet kielégítésére fog törekedni, a hegymászóihoz hasonlóan. Nem megnyugodni akar az ember, hanem küzdeni és ebből a küzdelemből áll elő az az értelmi haladás, amelynek tartalma voltakápen az uralom a természet fölött. Már most ezen a mind ujabb és ujabb szükségletek, ezeknek kielégítésére fog törekedni a jövő joga három feltétel alatt, t. i. hogy ezek kielégítésére képes, hogy ezek a szükségletek a jog védelmére érdemesek és hogy ezen szükségletek a jog védelmiére reá szorulnak. Kell először, hogy a jog ezeknek a mind ujabban felnövő szükségleteknek kielégítésére képes légyen. A mi alapszükségleteink fedezését maga a természet adja. Az élet, a testi épség, az egészség, az időjárás, a jó termést azt magát a jog nem produkálhatja, de előre segítheti vagy hátráltathatja a természeti előfeltételeket és a természettudomány mind jobban belát ezekbe az elősegitő és hátráltató feltételek mibenállásába. Igy van, hogy mind sürütb törvényhozás kell, ihogy keletkezzenek uj szabályok, uj óvó szabábályokat fognak feltalálni bizonyos ismert szükségletek kielégitésére, mikor ma teszünk, a gazdasági, a vízjogi, az egészségügyi, oltás elleni infekciók ellen intézkedünk törvényhozásilag és másodszor az előálló uj javak tekintetében teremtünk jogszabályokat, amikor teszünk ma, mikor a villamossági ipar szalmára teremtünk törvényeket. Amikor az automclbiil diilvatba jött, akkor kiá'lltottak már az ezáltal előállható veszélyek szabályozására, az automobil joga után néztek. Ma az aviatika jogáról beszélnek. És amint a jog nem parancsolhat a természetnek, ugy nem parancsolhat az emberi értelemnek, érzésnek sem, pedig a szeretet, a műveltség, az okosság is javak, amelyekről szintén gondoskodni kellene, közvetve tehát nemcsak az által hathatva íjog, hogy bizonyos nevelő intézetekről gondoskodik az iskolaügyi törvényhozás, a sajtó törvényhozás stb., hanem bizonyos olyan irányú intézkedések által is, amelyekre ebben a kapcsolatban közönségesen gondolni sefn szoktunk. Csak pár példát mondok. Teszem azt, mikor a német polgári törvénykönyvet csinálták, akkor először beszéltek arról, hogy nem-e kellene, valaínint az elmegyengeség, pazarlás miatt gondnokság alá helyezzük az embert, az iszákos embert is gondnokság alá helyezni? Tisztán csak az a körülmény, ihogy ő iszákos, aminek egyik jogpedagógia hatása az lenne, hogy ezáltal az embereket visszatartaná az iszákosságtól. Ha a jog ezzel fenyeget, akkor a jog honesztásához fog tartozni, hogy ebbe a veszélybe az ember magát ne sodortassa. Nélmetországban törvénnyé lett, átvette a mi tervezetünk is, már az osztrák novellában beszél arról, hogy általában minden idegméreg hasonló elbánásban részesül, aki morfiurm kakainnal él vissza, hasonlóképen szintén gondnokság alá helyeztessék. A jognak ezen embertnevelő intézkedése által közvetve előteremtheti az értelmi kedély épségét az emberben. A svájci német törvényhozásban a tisztességtelen életmód mintegy általános bontóok szerepel a szerződési viszonyokiban. Fontos okokból mindenféle társas alkalmazotti szerződést fel lehet bontani. A svájci tklvben gondnokság van előirva rossz gazdálkodás esetére, amely által a törvény a gazdasági életre akar hatni, sőt a svájci tkv. szerzője, Haber javaslatában volt egy szakász, amely igen szép illusztrá-