Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-12 / 85. szám

216 DÉLMAGYARORSZÁG ' f - Ilii április li 1912 április 12. terembe rohant, ahol még mindig eszméletlenül hevert a szerencsétlen fiatalember a padlón. Ezalatt megérkezett a mentőkocsi is. Fischer Marcelt kivitték a szegedi közkórházba, de ott nem találtak hamarosan orvost, aki meg állapította volna a baj nagyságát. Kénytelenek voltak visszafordulni és a súlyos beteget elvinni a szemkórházba. Ez a momentum is jellemzi a szegedi közkórház botrányos berendezését. Sem hely, sem orvos nincsen elegendő. Az orvosok kevesen vannak és ha súlyos betegnek azonnali kezelésre van szüksége, akkor egy másik, talán még súlyosabb beteget kell otthagynia. A szemkórházban Leitner dr megvizsgálta Fischer Marcelt és megállapította, hogy a seb snlyos ugyan, de nem veszélyes. — Az volt a szerencse, hogy a vitőrön gomb volt és igy nem csúszhatott be a penge. Fischer Marcel a déli órákban visszanyerte eszméletét és elmondotta, hogy senkit sem terhel a felelősség, főképen Armentanó Edét nem, aki eddig is preciz figyelemmel vezette a tanítást. — Nem lett volna szabad kosár nélkül vivnom, de én nem gondoltam komoly vívásra, csak épen egy védési formát akartam megmutatni, tisztán a véletlenségen múlott a baleset — mondotta Fischer Marcel. Fischer Marcelt a -yzemkórh ázhan sokan látogatták meg. Armentanó Ede alig érkezett meg Szegedre, már is hirét vette a •balesetnek, kiment a szemkórházba meglátogatni szerencsétlenül járt növendékét. Fischer négy-öt nap múlva elhagyhatja a kórházat. Az influenza. — A tavaszi Időjárás bajai. — (Saját tudósítónktól.) Mikor lehetne aktuálisabb az influenza, mint ilyenkor, tavasz legelején, amikor az időjárás szeszélyessége egy spleens angol hölgyével vetekszik. Ma sütkérezésre csábit a jó langyos idő, holnap megint előkerül a szekrényekből a télikabát; déltájt ragyog a nap, délután pedig szakad az eső, az eredmény: általános influenzajárvány. Hogy ilyen süriin jelentkezik az influenza, már nem is igen félnek tőle az emberek, pedig gyakran épenséggel nem kellemesek az utókövetkezményei. A testet általában nagyon legyengiti, sokszor álmatlanságot és étvágytalanságot is okoz, sőt gyakran szédüléssel, hányingerrel jár. Egy bécsi tanár, aki az időjárás befolyásáról az emberi kedélyre legutóbb előadást tartott, ajánlja, hogy a javulás utján lévő betegek reggelenkint hideg vizbe mártott szivacscsal mossák le a fejüket. Utána azonban néhány percre vissza kell feküdni az ágyba. Igen fontosnak tartja a diétát is, elsősorban a rendszeres tejivást, sőt lehetnek esetek, amikor a tultáplálkozás is helyén van. Általában nyugalom és a szabadban, a friss levegőn való tartózkodás, a leghatásosabb mód az influenza utókövetkezményeinek eltüntetésére. Hogy ilyen fizikai rosszullét erősen befolyásolja a kedélyállapotot,' az természetes, de az időjárás, ha tényleges betegségeket nem idéz is elő, nagy behatással van az egész emberi szervezetre. Azt mindenki magán tapasztalta már, hogy tiszta, szép időben földerül a kedélye, mig borús, esős idő elszomorítja. Az előadó tanár ezirányban tudományos kísérleteket végzett. Utasításai szerint többen piegfi gyeitek közállapotukat g erről naplószerü jegyzeteket készítettek. Ugyanígy figyelték meg és foglalták jegyzetekbe tanítók és tanárok az iskolás gyermekek egészségi állapotát s ezzel kapcsolatban kedélyüket, hangulatukat is. Az eredmény az volt, hogy olyan napokon, amikor nagy volt a levegő nyomása, rosszabb volt az emberek közállapota.' A levegő nyomása tehát, amely nagymértékben befolyásolja az időjárást, az emberek közállapotát is befolyásolja. A tanár szerint egyébként az emberek egészségi állapota egybetenkint változó periódusnak van alávetve. Felnőtteknél a szombat és vasárnap rendszerint jó napok, mig kedden és pénteken a normális közállapot rosszabbodik. Iskolás gyermekeknél a hétfő a legjobb nap, szombat a legrosszabb. A délutánok általában jó hatással vannak a gyermekekre. Ez észlelések megszivlelését a pedagógia szempontjából is szükségesnek tartja, mert1 a különböző jó és rossz időpontok a munkabírásra is befolynak, nemkülönben az agyműködésre és általában a felfogó képességre. Ha az idő még a normális közállapot mellett is fölidézi káros elváltozásokat, természetes, hogy betegségeknél ez még fokozottan hat. Igy különösen évszakváltozásnál, influenza-járás idején. Ilyenkor az is megtörténhetik, hogy az aránylag nem súlyos baj levertté, mélabússá teszi a beteget,/ befolyásolja emlékezőtehetségét. Gyakran a beszéd is terhére van s arra sem képes, hogy egy beszélgetést figyelemmel kisérjen. Természetesen más körülmények is közrejátszanak az ember kedélyállapotának kialakulásánál, legfőkép azonban a megszokott életmódban beálló változások. Még egy kulturkép Zentáról. — Az iskolák pénze Csáky szalmája. — (Saját tudósítónktól.) A zentai közigazgatási és kulturviszonyok nem ismeretlenek lapunk olvasói előtt. Tudvalevő, hogy a zentai iskolák talán a leghiányosabbak az egész országban, s a valamire valókat is a leégett városházból kiszorult hivatalok céljaira használják fel, az iskoláikat pedig pajtákban, düledező bérházaikban rendezik be. Még furcsább állapotok vannak a zentai állami iskola gondnoksági pénzei körül. A zentai iskolának majdnem 30.000 korona készpénzalapja van. Ezt a pénzt az 1909-ik évi államosítás előtt is éveiken át Harsányi János ottani tanitó, mint gondnok kezelte s e szép csomó kincscsel az történt, hogy 1909 szeptember 1-én, mikor a községi iskola államivá lett, a gondnok ur számadás nélkül vitte magával az állami kezelésbe, sőt mikor a községi iskolaszék az államosítás előtt többször megvizsgálni és leszámolni akarta, a gondnok egypárszor betegséggel huztaihalasztotta a kellemetlen ügyet, aztán hirtelen a végleges leszámolás előtt fürdőre utazott; szeptember 1-én visszajött már mint állami gondnok s fütyül az iskolaszékre s a számadásra már harmadik éve. A zentai állami iskolák a legrosszabbul felszerelt iskolák talán az egész országban, mégis megtörtént, hogy az iskola 1910—11. évi költségvetéséből megmaradt 8—900 korona felesleg, Ennek ez a gondnok nem talált más helyet, mint hogy jó részben kiosztotta a szolgáknak drágasági pótlék cimen azzal, hogy nekik javított az állam. Az aranyesőtől elámult szegény emberek erre vakon irták alá a gondnok által eléjük tett nyugtákat, amelyek körül aztán egy kis baj támadt, mert akadt köztük olyan is, aki most még az aláírását sem akarja elismerni. Az is érdekes, hogy négy igazgatója van a zentai állami iskolának, kik állásukkal felelősek az iskola szellemi és anyagi javaiért s eddig ezeket az iskola számadásaihoz soha meg nem hivták, nehogy a gondnok urnák — ki egyébként az egyik igazgató alantas tanítója — kellemetlenek legyenek. Szóval a gondnok ur fütyül az iskolaszékre s fütyül az igazgatókra is. A dolognak már eddig is csinos folytatása akadt. Bújja Lajos igazgató, gondnoksági jegyző megneszelt vala1mit a ciifra gazdálkodásról ós jelentést tett róla a gondnoksági elnöknek, ki is a beismerésben lévő Harsányit megifeddte és a hamis nyugtákat neki visszaadva uj, a valóságnak megfelelő pénztári számadás egybeállítására utasitotta. — De tudomást vett ez ügyről Forray Ferenc igazgató is, akinek szintén van a rovásán holmi gyanús pénzkezelési ügye, ami miatt fegyelmi eljárás van ellene fplyamatban. Forray Ferenc fegyelmijében a döntő tanú épen Harsányi János. Természetes dolog tehát, hogy táviratilag sietett feljelenteni a királyi tanfelügyelőnél és a főispánnál. Különben az egész ügy — ugy halljuk — a jövő heti gondnoksági ülésen is szóba kerül. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Péntek Báránykák, operett. (Páros V»-) Szombat Báránykák, operett. (Páratlan */»•) Vasárnap Báránykák, operett. (Bérletszünet.) * A Dugonics-Társaságból. A Dugonics-Társaság vasárnap fölolvasó-ülést tart. A fölolvasás sorrendje ez: Költemények, fölolvassa Kisteleki Ede. Tanulmányok a nép köréből, székfoglalóul fölolvassa Perjéssy Mihály. Novellett és versek, fölolvassa Czobor Péter vendég. A közgazdasági egyetemről, fölolvassa Guttenberg Pál vendég. Szabolcsba Mihály fölolvasása egy későbbi ülésre marad. * A kis báránykák. Varney „A kis báránykák" cimü operettjét mutatta be csütörtökön a szánház. Az együgyii meséjii, ósdi darab előráncigálásával az igazgatóság sem a publikumnak, sem pedig a színháznak nem tett valami megbecsülendő szolgálatot. E megállapításhoz különben részben az előadás is hozzájárult. A darab zenéje kellemes, — ez minden érték, ami fölemlíthető. Az előadás nem volt kielégítő. Igaz, hogy az operettben nagyon kevés a színésznek való föladat. Déry Rózsi sikerrel oldotta meg a föladatát: kedvesen játszott és ügyesen tornázott. Oláh Gyula hangja nem volt megfelelő a szerepéhez. Solymossy komikus volt és Szatmáry is. Játszottak még Antal Erzsi, Bernáth Margit, Szűcs Jrén és Mihó László,