Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)
1912-04-12 / 85. szám
1912 április 10. 3 A „Morning Leader" "közben leközölte a különös hírnévre szert tett Tweedmouth lordnak, az admiralitás első lordjának néhány levelét s a Cammel Saird társaság elnökének Tweedmouth lordhoz intézett több levelét. A Cammel Saird társaságot ugyanis törölték a hadseregszál litók névsorából, mire az minden összeköttetését fölhasználta, hogy — 15,000 munkásának ismét kenyeret adjon: ezzel érvelt a társaság. 15.000 munkás elbocsátásával fenyegetőzött, ha vissza nem kapja a hadsereg részére szükséges szállításokat. Ezek a levelek körülbelül olyan feltűnést keltettek, mint Tweedmouth lord és Vilmos császár között történt levélintimitás leleplezése. A „Morning Leader" a nagy ágyú- és hajógyárak üzleti kimutatásainak boncolásával ráirányította a figyelmet azokra a kulisszatitkokra, amelyek a nagy és lázas fegyverkezés mögött folytak. A hatalmas britt flotta szaporítása legszorosabban összefügg ezeknek a világcégeknek az érdekeivel. Az angol és német közvélemény kezdett fokozott kíváncsisággal érdeklődni a megkezdett kampány iránt s amikor a nyilvánosságra jutott sir Charles Mc. Laren-nek a John Brown és & társaság elnökének az a jelentése, amelylyel a mostanában is sokat emlegetett John Fisher-nek admirálissá történt kinevezését társaságának bejelentette, uj fénysugár esett a kulissza mögötti titkok sötétségéhe. — Sir John Fishernek admirálissá való kinevezése olyan tény, amely olyan cégre, mint amilyen a mienk, igen nagy fontosságú. örvendetes, hogy sir John hajlandó a hadihajóik építését tovább folytatni. Minél nagyobb arányú lesz a hajóépítés, annál nagyobb része lesz benne cégünknek, Páncéllapjaink, hatalmas tengeri ágyúink s turbináink fokozottabb mértékben fognak gyárainkból kikerülni... Ezt.a jelentést tette az ágyú- és hajógyár elnöke a részvényeseknek. A „Review of Reviews" mult évi számában Fisher admirális, a félelmes angol flotta parancsnoka, ki is jelentette a következőket: — Én a béke és nem a háború mellett vagyok, de ép azért szükségesnek tartom a flotta szaporítását. A britt flotta túlsúlya, a világbéke legnagyobb biztositéka.. Csak egy kis statisztikai összehasonlítás: a német birodalmi kincstárnak 1909-ben „Denksehrift zur Finanzreform" cimen kiadott jelentése szerint a német birodalmi lakosság vagyona körülbelül 300 milliárd márka, évi jövedelme 30 milliárd s a német hadügyi kormány most évente egy milliárdot követel hadügyi célokra. Angliában a fejenként való megterhelés (adó s más közterhek) 57 márka, Franciaországban 65 s Németországban 39. Ebből az összmegterbelésből hadi célokra eső megterhelés Angliában 31 márka fejenként. Franciaországban 25. És ez a megterhelés, a népek millióinak megadóztatása évről-évre elviselhetetlenebb lesz ... — Ennek az érdekszövetségnek a. kapitalisták a legveszedelmesebb csoportjai; hatalmuk mórhetetlen, patriotizmusuk nulla. Az összes nagy Jingo-lapoík tulajdonosaival összejátszanak, ugyanazon klubnak a tagjai s a legközvetlenebb összeköttetést tartják fenn azokkal, akik a közvéleményt irányítják, — ezeket irta egy nyugalomba vonult előkelő angol államférfiú, amikor két évvel ezelőtt az angol labor-party (munkás-párt) tiltakozását jelentette be a további fegyverkezéssel szemben. Krup: ez a név ma fogalom, amely nemcsak a hatalom, a mérhetetlen vagyon perszonifikálását jelenti, hanem mindennél többet. Szinte félelmetesen nagystílű az a hálózat, amely az esseni ágyukirály gyártelepeiből kiindulva, a világ minden territóriumán végigfut. Az ő hatalma valóban állani az államban. A világ minden fővárosában vannak titkos megbízottai, akik részben a diplomácia kötelékeiben vannak, részben ügynökök: Krupp Gesandte. Konstantinápolyban vagy Tokióban, Buenos-Ayresben vagy Szenfpétervárott egyformán otthon vannak ezek a titkos ügynökök. Néhány évvel ezelőtt nagy szenzációt keltett egy ilyen ügynökről megjelent leleplezések. Ez az ügynök állandóan Szófiában élt s jobban ismerte az ottani politikai viszonyokat s bizalmasabb összeköttetést tartott fenn a bolgár politikusokkal, mint a hatalmák hivatalos követei. Minden hadimegrendelésről előre tudnak összeköttetéseik révén, néha százezreket áldoznak, hogy a megrendelést előre biztosítsák magúiknak. A korrupciónak, szédítő irányú vesztegetéseknek s egyéb machinációnak elképzelhetetlen manőverei folynak ilyenkor. Balkán és Ázsia az igazi terrénuma a Krupp-ügynököknek. A mód, ahogy dolgoznak, a zsenialitás és vakmerőség legbizarrabb keveréke. A „Novoje Wremja" több ilyen „üzletkötést" leplezett le nemrég. Egy keletázsiai hatalom — nevét elhallgatja az orosz lap — nagyarányú hadfelszerelést akart megrendelni. Az ágyúgyár ügynökei — még a megrendelés nem is volt nyilvános — nyomban megjelent a kormánynál és dokumentumokkal igazolták, hogy a szomszédos állam még nagyobb megrendeléseket tett. Erre az illető állam a tervbe vett megrendelésnél jóval nagyobb megrendelést tett, Azután egy harmadik állam kormányát titokban értesítették a másik két kormány „óriási" hadikészülődéséről s ezt is bele tudták vinni egy nagyobb megrendelésbe! . . . Emlékezetes az a majdnem nemzetközi botránynyá fajult affér, amelynek szereplői a szerb hadügyminiszter és Griesinger báró belgrádi német követ volt. A szerb hadügyminiszter nyíltan azzal vádolta meg a német követet, hogy egy szerb ágyumegrendelésnél személyes és anyagi érdekei voltak. A német kormány erélyes intervenciójára — mondják, hogy Krupp óhajára — a szerb hadügyminiszternek be kellett adnia lemondását. Clémenceau az „Observer"-ben közölt cikksorozatában, melyet dólamerikai útjáról irt, azt irja, hogy ott a francia ágyukat rohamosan szorítja ki á Krupp-cég, amelynek ügynökei óriási erőfeszítéssel és pénzáldozattal dolgoznak s a kormányokkal bámulatos összeköttetéseket tudtak megszerezni. És ezek után még mindig akadnak naiv leikek, akik a patriotizmust, a háborút, a békét mind oly nagy komolyan veszik és nem sejtik, hogy a háború az „gazdasági szükség", de csak kévesek részére. Az emberiségre pedig irtó nagy veszedelem. Példa reá a jelenben folyó olasz-török 'háború, melynek hatását érzi egész Európa, érzi Magyarország, anélkül, hogy tudnák, hogy a pénzpiac nagy szorültságát, a bank összeomlásokat alapjában mi is okozza. Izgatnak a szerbek ellenünk. Belgrádból jelentik: A Narodna Obrana, melyet Bosznia anneksziója után alapítottak és a melynek állítólag három millió tagja van, erősen izgat az Ausztria és Magyarország ellen való. háború érdekében. A szövetkezet fél ugyan a támadástól, de reméli, hogy nemsokára elérkezik az ideje annak, amikor Ausztria és Magyarország boszniai birtokát ki akarja majd keríteni a novibazári szandzsákkal. Mihelyt az első osztrák és magyar katona beteszi lábát a Szandzsákba, ez Szerbia részére a háború jeladása lesz és ha a kormány nem akarja a háborút, akkor a Narodna Obrana forradalom által rá fogja kényszeríteni a háború megüzenésére. Minden jel arra mutat, hogy Szerbia háborúra készül. l/ér a vívóteremben. (Fischer Marcell balesete. — Nincs elég orvos a szegedi közkórházban. — fl sebesült nyilatkozata.) (SajáF tudásitónMól.) A szegedi Armen: táni-féle vívóteremben, hol most lázasan fo'lyik a miunka, mert a növendékek országos vivóversenyre készülnek, csütörtökön délelőtt szerencsétlenség történt. A vívómester eigyik legjobb növendéke, Fischer Marcel szegedi joghallgató vivásközben összeesett és eszméletlenül terült el a vívóterem porondján. Bal szeme fölött egy hatalmas vérző seb jelezte, hegy a vitőr a szerencsétlen fiatalember szemébe' fúródott. A növendékek, akiknek nagyobb része középiskolai tanuló volt, első pillanatban azt hitték, hogy Fischer Maroelnek kifolyt a szeme. Ez a hir hamarosan be is járta a várost. Ezzel szemben az a valóság hogy Fischer Marcel], aki Armentáni távollétében helyettesítette a mesterét, csak a szemgolyó fölötti részen sebesült meg súlyosan. Az orvosok véleménye szerint sebe ' hamarosan begyógyul és nem fogja elveszteni szemevilágát. A balesetért senki sem felelős, talán csak egyedül Fischer Marcel, aki elkövette azt a könnyelműséget, hogy kosár nélkül gyakorolt. Legkevésbé hibás Armentáni Ede, aki a szerencsétlenség idején nem is volt Szegeden, csak délelőtt tizenegy órakor érkezett haza Szabadlkáról. A rendes vivó óra tizenegy órakor kezdődött volna, addig Fischer Marcelt bizták meg a felügyelettel. A könnyen végzetessé válható balesetről a következő részletes tudósításunk számol be: Április 14-én országos vivóverseny lesz Szegeden. Armentano Ede növendékei nagy ambícióval készülnek a versenyre. Nap-nap után erősen folyik a tréning Armentano Kálváriautcai vívótermében. Csütörtökön délelőtt a vívómesternek el kellett utaznia és igy csak délelőtt tizenegy órakor, mikor is a masztró visszaérkezett Szegedre, kezdték meg a rendes lecke-órát. A növendékek arra kérték Armentanót, engedje meg nekik, hogy tizenegy óra előtt is gyakorolhassanak. Armentano ezt megengedte, de a felügyelettel megbízta Fischer Marcel joghallgatót, aki a vívásban már perfekt és különben is megbízható öregebb növendéke a mesternek. Csütörtökön délelőtt már korán hangos volt a vívóterem. Csattogtak a kardok és hangosan röpködtek az olasz mükifejezések. Baleset az ilyen vivóleckeórán nem történhet, mert kar- és arcvédővel vannak ellátva a vivók. Fisoher Marcel nem vivott, hanem felügyelt a tanulókra. Ugy féltizenegy óra felé Fischer Marcel leakasztott a falról egy vitőrt és igy szólt Lengyel Imréhez, Lengyel Lőrinc szegedi bútorgyáros fiához; — Nézze a vítőrrel igy védenek! Vivóállásba helyezkedett, de a fiuk figyelmeztették, hogy vegyen fel kosarat és igy nem kezdődött el azonnal a vivás Fischer és Lengyel között. — Nem lesz ez komoly vivás, ósak néhány védést akarok megmutatni. Például szúrjon! Lengyel Imre megmarkolta a vitőrt és ahogy Fischer mondotta, szúrt. Ezután egy hatalmas sikoltás következett, Fischer Mar-, cel a földre zuhant és szeméből hatalmas sugárban szökkent ki a vér. Nagy volt a rémület a diákok között, azonnal telefonáltak a mentőkért és egy kis diák Fischer Marcel szemüvegjével elrohant a Fischer-testvérek ékszerüzletébe hiriil adni a szerencsétlenséget; — A Marcel szemét kiszúrták. Fischer József, a sebesült testvére a vivó-