Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-10 / 83. szám

2 bELMAGYARORSZÁÖ 1912 április íí. vagy gyávák, vagy ügyefogyottak vagyunk arra, bogy megtartsunk kormánypálcánk alatt oly népet, amely nyolcszáz esztendő óta hatalmunk árnyékában él? Ha ily lépésnek nem is lettek volna gyakorlata következményei, a magyar állammüvészet hosszú időre kompromitálva lett volna a világ szemében, öperettfigurává v ált volna a magyarnemzet, amely sem engedelmeskedni, sem parancsolni nem tud. A miniszteretnök tehát helyesen és hazafiasan járt el, ha ezt a balkánizü puccsot a királyi biztos villámgyors kinevezésével megakadályozta. Nem azért töltötte férfióvei legjavát Magyarország e társországában; nem azért tette virágzóvá anyagi jólétét és szellemi fejlődését; nem azért szoktatta népét rendre és az anyaország tiszteletére; nem azért szerzett soha el nem muló érdemeket csaknem liusz éves horvát bánságával, — hegy mint miniszterelnök összetett kézzel nézzen oly bűnös politikai mesterkedést, amely már — ha csak papiroson is — országrészek elszakitásával egyértelmű. Az ujszegedi vilfaíelkekei örökáron eladja a város. — Befejezték a márciusi közgyűlést. (Saját tudósítónktól) - Kedden folytatták, de egyben be is fejezték a márciusi rendkívüli közgyűlést. Negyvenhárom ügy szerepelt még a tárgysorozaton, de csak egyetlen kérdés keltett nagyobb érdeklődést ós v alamelyes vitát: az ujszegedi villatelkek kérdése. A többi negyvenkét tárgygyal alig egy fél óra alatt végzett a közgyűlés és voitaképeni tanácskozás csak a villatelkek ügyében beterjesztett tanácsi javaslat tárgyalásánál volt. Lantos Béla terjesztett be tudvalevően indítványt a villatelkek eladása érdekében. Az indítvány, amelyet száznál több törvényhatósági bizottsági tag irt alá, arra kéri a yáros közgyűlését: mondja ki, hogy az ujszegedi villatelkeket, amelyeket huszonkét évvel ezelőtt bérbevettek a villatulajdonosok, azoknak árlejtés mellőzésével örökáron eladja. Az inditványt annak helyes indokolásával magáévá tette a tanács is, amelynek nevében Bokor Pál polgármesterhelyettes ismertette a kérdést. Elmondotta az előadó, hogy a villatelkek eladása révén jelentékeny összeghez jut a város és ennek az összegnek a kamata a következő tizenegy esztendő alatt, ameddig a bérlők a jelenlegi feltételek mellett a telkeket birják, mintegy háromszázezer koronával több, mint amennyit a város béröszszeg fejében kapna.' Kedden véglegesen nem dönthettek a kérdés fölött és a szabályrendelet értelmében csak azt az elvi kérdést határozhatták el: kivánja-e eladni a város a villatelkeket, vagy sem, illetve hogy kitözi-e a következő közgyűlés napirendjére a kérdés tárgyalását. A vitában, amely Lantos Béla inditványa, illetve az azt támogató tanácsi javaslat fölött megindult Becsey Károly dr, Kiss Gyula, Lantos Béla ós az előadó vettek részt. Az előbbi két bizottsági tag ellenezték a kérdés tárgyalását és napirendretérést javasoltak, de a közgyűlés két szavazat kivételével a tanács javaslatát fogadta el és az inditványt a következő közgyűlés napirendjére kitűzte. A hátralévő ügyeket nagyon gyorsan intézték el ós félhat óra után az elnök a közgyűlést, amelynek lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be, már be is rekesztette. * Lázár György dr polgármester elnökölt a közgyűlésen, amelynek jegyzőkönyvét Taschler Endre főjegyző, Ferfcáczy Béla és Eördögh Lajos dr osztályjegyzők vezették. Az elnöki megnyitó után hitelesítik a mult ülés jegyzőkönyvét. Bokor Pál polgármest8rhelyettes ismerteti Lantos Béla és társainak azt az indítványát, hogy az ujszegedi villatelkeket a mostani bér" löknek örök áron adják el. A tanács javasolja, hogy az inditványt azonnal tárgyalják és azt kedvezően intézzék el. Elmondja az előadó, hogy a villatelkek területe 3500 négyszögölet tesz ki, ebből a számból azonban le kell számítani kelni. Kiváló szellemi autoritása valóságos zsarnoki hatalmat gyakorol a nemességre és az írói világra egyaránt. A szalonját látogató mindkét nembeli fiatalságot szigorú erélylyel fegyelmezi, különös gondot forditsván arra, hogy a hagyományos francia urbanitáson csorba ne ejtessék. Maga a komor és hajlíthatatlan Rousseau is csodálattal ir róla: „Amikor először láttam, mindjárt meghódított. Elragadóan bájosnak találtam annyira, hogy szivem egészen ellágyult. Azt hi'vém, hogy beszéde marógunnyal, epigrammokkai leend tele. Nem; ellenkezőleg: a hercegnő szelleme nem sziporkázik, bizarr ötletei sincsenek, de van valami kimondhatatlan szellem és finomság beszédében, amely mindig tetszetős és sohasem untat. Szavai annál >s inkább meghatják az embert, mert 'keresetlen egyszerűségük azonnal szembeötlik. Csaknem merném mondani, hogy meggondolás nélkül, röppennek el ajkairól s hogy inkább szivéből jönnek, mely szép érzelmekkel •mindig tele." ' Clioiseui hercegnő szalonját a fennálló rendszer makacs hívei látogatják, azok tehát, uj és megváltozott időkben is, régi jelszavakat hirdetnek, kigúnyolván minden olyan törekvést, amely — korszerű reformokkal — a forradalom elkerülését célozta. E szalon végzetes befolyást gyakorolt a francia királyság sorsára. Az iró és művészvilág kiválóságai Geoffrin asszony termeiben találkoznak. Me Geoffrin | polgári származású, egészen tanulatlan, irni, olvasni is alig tudó, nagyon csúnya és már I éltes uri asszony. Nos ez a hölgy bámulatos hatást gyakorol a francia, sőt imi több, az európai közvéleményre. Az egész müveit világ ismeri szalonját, amelyet a XVIII. század egyik legfontosabb intézményének tekint. Nagy urak, koronás fők hajolnak meg az obskurus származású Geffrin asszony előtt. 1766-ban Poniatovszki lengyel király meghi-i vására Varsóba siet, itt fejedelmi pompával fogadják és útját valóságos politikai jelentőd ségünek tartják. Bécsben Mária Terézia dédelgeti és vérbeli hercegnőként bánik vele. Karolin orosz cárnő meg boldog, hogy Geoffrin asszonnyal korrespondálhat. E nő hatalma kuriozus jele a megváltozott idők-, nek. És vájjon mindenhatóságának mi lehetett a titka? Az, hogy természetes eszévelt veleszületett tapintattal kezelte egyrészt az irodalom elkényeztetett, 'hiu, nagyon is érzékenv korifeusait, másrészt még estélyein, a vitatkozás hevében rendkívüli ügyességgel tudta a beszélgetést arra az arany, közép-utra ráterelni, mely a kölcsönös megértéshez vezet feltétlenül. Mivel pedig a termeit a haldokló rendi társadalom nagy urai ép ugy látogatták, mint az újjáalakulás apostolai, azért egy francia iró e csodálatos nőt szellemesen és találóan két nagy korszak közötti kötőjelnek nevezi. Geoffrin asszony társak gása különben csupa művészet, csupa kellem, minden szava megfontolt, beszédmodora egyszerű. A tévedést villámgyorsan észreveszi és helyreigazító szavai mindig találóak, de sohasem sértenék". mintegy 1500 négyszögölet, mert ekkora az a földsáv, amelyet eladni nem lehet. Az eladás folytán 545,828 korona bevétele lenne a városnak. Eddig 2356 korona bért kapott a ,város a villatelkekért, amelynek bérlete csak 1923-ban jár !e. Az eladásból befolyó kamatjövedelem 27291 koronának felel meg, ami a még hátralevő tizenegy óv alatt évenként 24935 korona, az egész idő alatt tehát 274285 korona jövedelem többletet jelent a városnak. Elmondja az előadó azokat a föltételeket, amelyek alapján a vevők a vételárat a városnak megfizetni tartoznak. A villatelkeket csak az esetben adná el a város, ha a mostani bérlőknek legalább kótharmadrésze kötelezné magát arra, hogy a feltételeknek aláveti magát és a hétbe bírt telket megveszik. Kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy a kérdést a napirendre tűzi és a legközelebbi közgyűlésen érdemben tárgyalja. Becsey Károly dr azt indítványozza, hogy a kérdést vegyék le a napirendről. A villatelkeket eladni nem szabad, azokat a város tartsa meg magának, mert arra a helyre, ahol most a villák vannak, nemsokára szükség lesz. Szerinte szépészeti, közegészségügyi szempontból sem Szabad eladni a területeket, amelyeknek az árát "agyon alacsonyan szabták meg. Kéri, vegyék e az inditványt a napirendről. Kiss Gyula azt mondja, hogy a népkert kibővítésére szükség lesz majd a villatelkekre ég ha azokat eladja most a város, kénytelen lesz később azokat drága pénzen visszavásárolni. Javasolja: vegyek le a napirendről a kérdés1Lantos Béla örömmel fogadja el a tanács ja" vaslatát. A közgyűlésnek el kell fogadni az inditványt, mert az helyes és célszerű. Részletekbe most nem akar bocsájtkozni, mert arra a részletes tárgyalás során alkalma lesz. Amikor egy városrész fejlődéséről, haladásáról van szó, nem szabad a tanács javaslatával ellenkező álláspontra helyezkedni. Kéri a tanács javaslatának az elfogadását. Elnök bezárja a vitát. Bokor Pál polgármesterhelyettes reflektált a fölszólalásokra. Azt mondja, hogy a városra nézve előnyös, ha eladja a telkeket, mert ha a bérleti/idő lejár, a villákat csak nem lehet le. romboltatni, újra bérbe kell adni a villahelyeket és bérleti dij fejében a mostani összegnek legfeljebb kétszeresét lehet kérni, ámi évi ötezer koronának felel meg. Kéri a közgyűlést, fogadja el a tanács javaslatát. >• Becsey Károly dr a zárszó jogán kiván szólni. Szerinte nagy hiba volt a telkeket villatelkek céljaira bérbe adni. Népligetet kellett vplna ott csinálni és ha ezt akkor elmulasztották, a hibát helyre lehet hozni akkor, ha a bérleti idő lejár. A közgyűlés többsége ezután a tanács javas, latát elfogadta ós az inditványt a kővetkező közgyűlés napirendjére kitűzte. Gciál Endre dr tanácsos előadja, hogy egy ismeretlenül maradni kivánó jótevő harmincezer korona alapítványt tett. Az alapítványból 24,000 korona gyermekvédelmi célokra szolgál, a fennmaradó 6000 koronát pedig a szeged* egyetemre szánta a jótevő. Javasolja a tanácsos* hogy addig, amig a szegedi egyetemet fölépitik az alapítvány kamatait bocsássák a Dugonics^ Társaság rendelkezésére. A közgyűlés a javas, latot elfogadta. A közgyűlés ezután a Londoni Magyar-Egyletnek 240, az Általános Egyetemi Segélyegy. letnek 100, a Szegedi Vivó-Egyesületnefc 200j az államsegélyben nem részesült tisztviselőknek 4200, a Szegedi Gazdasági Egyesöletnek lóverseny céljaira 2000, a Szegedi Jogászegyesület, nek 500 koronát szavazott meg, majd több alap számadását elfogadta. A közgyűlés a lóavátó-bizottság elnökóvó Polgár Lászlót, tagjaivá Katira Ferencet é Pottyondy Miklóst választotta meg, az esküd-