Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-06 / 54. szám

' 1912. március 6. denseket és ki is keresi azokat sok türelemmel. Kár a sok fáradságért. Vegye elő a szombati saját pre­cedensét. Polónyi Dezső hosszasan szól a jegyzőkönyvhöz, majd kijelenti, hogy a Justh-párt őszintén és becsü­letből obstruál. A kisebbségnek Deák szerint pincs más joga, mint a házszabály. Lovászy Márton szintén a kérdés föltevéséhez szól és íölszólalásának széles menete azt engedi sejtetni, hogy az ellenzék ezzel a kérdéssel fogja a napirendet kimeríteni. Szünet következett, majd azután Eilner Zsigmond szólásra állott föl és mentelmi bejelentést tett: — Tegnap az ülés végén Polónyi Gézának a ház­szabályokhoz való fölszólalásakor Tisza István azt kiáltotta Polónyi felé, hogy üljön le! Beöthy Pál al­elnök pedig ezért nem utasította Tiszát rendre. Mind a kettő ellen mentelmi jogának megsértése miatt men­telmi bejelentést teszek. A jobboldalon hangosan kitörő derültséget Návay elnök hangja töri át: — Kérdem a Házat, hozzájárul-e, hogy abban a súlyos ügyben (Hosszantartó zajos derültség a jobb­oldalon.) három napi záros határidőn belül tegyen jelentést a mentelmi bizottságnak? Miután a Ház ehez hozzájárult, Hock János szólalt 4öl személyes kérdésben és visszautasította azt a vá­dat, mintha Hantos képviselőnek ismeretes ügyében neki bárminő szerepe lett volna. Ezután a mai napirendet holnapra tették és a Ház két órakor szétoszlott. Mezőgazdasági kultúrpalota Szegeden. —- A homoki szőlősgazdák borértékesitöje. — (Saját tudósitónktól.) A homoki szőlő-ter­iuelés intenzivebb termelése értékesítését csak az ujabbi időkben karolták föl érdem­legesen, helyesebben maguk a homoki sző­lősgazdák csak a legutolsó években kezd­ték belátni, hogy gazdasági érdekeik föltét­lenül megköveteli a kooparativ tevékenysé­get. Igy alakult m,eg 1910. szeptember 24-én a Homiki Szőlősgazdák Egyesülete, amely rövid másfél évi működése után oly bámu­latraméltó eredményt produkál, amire alig van példa gazdasági életünk fejlődésében. Ez a fiatal, tisztán társadalmi jellegű, bár kétségkívül gazdasági célú egyesület ma ab­ban a helyzetben van, hogy a homoki szőlő­művelés fokozottabb fejlesztésére egy na­gyobbszabásu borértékesitő szövetkezetet és ezzel kapcsolatban mezőgazdasági kultúrpa­lotát létesit. Az uj borértékesitő szövetkezet részvény­társasági aiapon létesülő s bár tisztára üz­leti vállalkozás lesz, kulturális célokat is fog szolgálni, nevezetesen, nagyobb súlyt fektet a homoki szőlöviszonyok tanulmányozására s ennek, valamint a szőlőtermelésnek a taní­tására. A részvénytársaságot eredetileg ugy tervezték, hogy 150.000 korona legyen az alaptőkéje. Ez az összeg azonban már az alapitók, illetve az alapítás tervezői között úgyszólván teljes egészében jegyeztetett, ugy hogy minden valószínűség szerint 300 ezer koronára emelik a részvénytársaság eredeti alaptőkéjét. Megemlítendő, hogy Gerliczy Ferenc báró, a Homoki Szőlősgaz­dák Országos Egyesületének elnöke is jelen­tékenyebb summával vesz részt az alapítás­ban, valamint a nagyrészvényesek közé fog tartozni Szapáry István gróf is. A részvénytársaság székhelye Szeged lesz. Ugyanitt létesítenék a külföldi Rathaus­kellerek mintájára egy 15.000 hektoliter be­fogadóképességű borpincét. Ezt a borpincét az egyidejűleg létesítendő Szegedi Mezőgaz­dasági Kultúrpalotában fogják elhelyezni. Ez a mezőgazdasági kultúrpalota teljesen különálló, muzeumi jellegű intézmény lesz, mely a szőlőmivelésre és borászatra, de min­ijei) más mezőgazdasági ágazatra kiterjedő DÉLMAGYARORSZÁG ismereteknek legmegfelelőbb iskolája lesz. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete és a Szegedi Gazdasági Egyesület közösen létesitik. Az intézet helyéül egy Mérey-utcai telket kérnek Szeged város hatóságától s a legközelebbi közgyűlésnek már módjában lesz e kérdés fölött határozni. Bizonyos az, hogy Szeged város fejlődé­sét nagyban szolgálják ugy a létesítendő bor­értékesitő részvénytársaság, mint a mező­gazdasági kultúrpalota, még pedig két irány­ban, amint azt az intézmények neve kifeje­zetten elárulja. Ezeknek az intézményeknek előnyös gaz­dasági hatását eléggé garantálják azok a nagyszerű eredmények, melyeket a szerény, gazdasági orővöl alig] rendelkező társadal­mi kulturális intézmény, a Homoki Szőlős­gazdák Országos Egyesülete oly rövid idei lét és működés után fölmutathat. Tanulság kedvéért nem lesz érdektelen, ha vázlatosan jélezzük ennek a másfél év óta fennálló egyesületnek célját, működését és eredményeit. A Homoki Szőlősgazdák Or­szágos Egyesületének célja a magyar ho­moki szőlőmüvelés érdekeinek országos kép­viselete s feladata figyelemmel kisérni az or­szág összes homoki szőlővidékein a szőlőte­lepítést és mi ve lést, szőlő- és borértékesítést s azok helyes irányú fejlődéséi iminden le­hető eszközzel előmozdítani. A kormányha­tóság, törvényhozás és az összes közható­ság figyelmét a homoki szőlőkultúra fejlődé­sét gátló összes körülményekre felhívni >s a homoki szőlősgazdák érdekeit képviselni. Gondoskodni arról, hogy az ország összes homoki szőlővidékein a gazdák a szükséges szakoktatással elláttassanak és az ország egyes vidékein vincellér és kapástanfolya­mok állíttassanak fel. Az egyesület tagjait szőlészeti kérdésekben szaktanácsokkal lát­ja el s az egyes szőlővidékek szőlő- és bo­rászati érdekeiben eljárnak. Közreműköd­nek a szőlő- és borértékesítésnek helyes ala­pokra fektetésében s pinceszövetkezetek, bor vásárok, városi borpincék létesítését elő­segíteni. A szőlőmüveléssel összefüggő házi­iparnak tanitása és terjesztése és erre vonat­kozó tanfolyamok Ifelállitálsáíról gondosko­dik. Tagjai részére ingyenes havonkint meg­jelenő szakfolyóiratot ad, mely a homoki szőlősgazdákat szaktanácsokkal látja el. Az ország összes homokvidékének termelését figyelemmel kiséri, azok viszonyait ismerteti s a szőlészeti közcélokat a sajtó utján hir­deti. Az egyesület tagjai 4 korona tagsági dijat fizetnek egy esztendőben. Nem nagy összeg s igazán helyes, hogy a földmivelési minisz­térium e kiváló intézményt' állami támoga­tásban részesiti. Az itt felsorolt feladatait elismerésre méltó módon teljesiti az egyesület, amennyiben a rendezett vincellér és kapástanfolyamai mind kitűnően sikerültek. Végül a mostani ténye, hogy borértékesitő szövetkezetet létesit, szintén azt bizonyítja, hogy az egyesület feladata magaslatán áll és megfelel a célnak, amelyre vállalkozott. Az uj borértékesitő részvénytársaság nyil­vános részvényjegyzési ive csak mintegy két hét múlva kerül nyilvánosságra. A rész­vénytársaság főbb célja és üzletkörére nézve csak azt jegyezzük meg, hogy annak pincé­jébe szüretkor összegyűjtik a részvényesek bortermését s azt egyenlősitve, keresik fel vele a belföldi nagykereskedő cégeket és kül­földi piacokat oly időben, mikor jobb árak érhetők el. A részvényesnek minden rész­vény után 30 hektó bort van joga a társaság pincéjébe beszállítani. A beszállított bor árá­nak 75 százalékát a társaság a beszállítás­kor kifizeti, 25 százalékot pedig a tényleges eladáskor. A részvényesektől beszedett bor­termésen felül a társaság lehető mennyiség­ben összevásárolja a kisgazdák termését s azt egyenlősitve hozza forgalomba. Ezenkí­vül a Szeged és Szeged vidéki termelők és a fogyasztók között boreladásokat közvetít. 3 Érdekes és különösen jellemző tünet, hogy bár az egyesületnek Szeged a székhelye s a most alakuló részvénytársaság és kultúr­palota is Szegeden lesz; — épenséggel nem a szegedi szőlősgazdák azok, akik valami nagy számban lennének képviselve az egye­sület tagságában. A Homoki Szőlősgazdák Egyesületének mintegy 1200—1300 tagja közül csak 80 szegedi, mig például Debre­cenből 200 tagja van az egyesületnek. Ugy látszik más városok szőlősgazdáinak jobb érzékük van a helyes gazdasági irány felis­meréséhez s bizonyos, hogy nem a szegedi gazdaközönség, hanem egyes kiváló szőlő­gazdasági szakember agitálásának és tudá­sának köszönhető, ha a részvétlenség dacára ily bámulatra méltó eredményeket tudnák felmutatni. Az állam és a konyhakertészeti telep. — Meghosszabbítják a bérleti időt. — (Saját tudósitónktól.) Ezelőtt két eszten­dővel a földmivelésügyi .minisztérium bérbe vett Szeged várostól a londoni réten 32 hold földet, holdankint és évenkint 91 koronáért. A bérlet területén gyönyörű mintagazdasá­got létesítettek, szivattyútelepet építet­tek és a kormány befektetésekre 50.000 ko­ronát költött el. Ennek az egész bérletnek az volt a célja, hogy Szegeden megfelelő kony­hakertészeti telepet létesítsenek, áhol annyi zöldségfélét termelhetnek, hogy azzal a sze­gedi piacot el lehet látni és a szegedi közön­ség szükségletét is biztositani lehet. A terv fényesen be is vált. Hozzáértő szákemberek rendezték be a telepet, amelyet a kormány parcellázva 24 szegedi gazdának adott ki bérbe ugyanazért az árért, amennyiért a mi­nisztérium a várostól kapta, vagyis holdan­kint 91 koronáért. A bérleti idő a szerződés értelmében 1912. október elsején jár le, mert annak idején két évre bérelték ki a területet. Miután a telep még nem fejlődött ki teljesen, a város ré­széről fölmerült az az óhajtás, hogy a kor­mány bérelje ki még két évre a londoni ré­tet, mert ez idő alatt a berendezés, ame­lyet kormánypénzből /fedeznék, minden te­kintetben teljes lesz. Meg kell még itt jegyez­ni azt is, hogy a minisztérium azonkívül, hogy a bérleten nem nyer semmit, egészen ingyen adja a bérlőknek az öntözéshez szük­séges vizet és a palántákat. A tárgyalások ilyen irányban meg is in­dulták és a minisztérium hajlandónak nyilat­kozott tárgyalásokba bocsátkozni a város­sal. Keddre ebben a tárgyban ülést hívtak össze, amelyen a minisztérium részéről Dupszky Alfréd műszaki főtanácsos, Katona Béla, az aradi kulturmérnökség főnöke, II­lésy Zoltán aradi kultúrmérnök, a város ré­széről Bokor Pál polgármesterhelyettes, Faj­ka János főszámvevő és Völgyessy János városi gazdász vettek részt. Megjelent a ta­nácskozáson Orkonyi Ede táblabíró, a fiatal­korú bűnösök felügyelő-bizottságának el­nöke is, mert tervbe van véve az, hogy a lé­tesítendő városi konyhakertészeti telepen fia­talkorú bűnösöket alkalmaznak munkások­nak. A tanácskozás, amelyen behatóan kitértek minden kérdésre és alaposan megvitattak minden részletet, előterjesztést tesz a föld­mivelésügyi miniszternek, hogy a várossal a szerződést 1914. október elsejéig hosszab­bítsa meg. Ha ez megtörténik és valószínű, hogy a kormány a város kérését teljesiti, ak­kor két év múlva, amikor az ujabb szerző­dés lejár, Szeged egy minden tekintetben modernül berendezett konyhakertészeti te­lep birtokába jut és ezáltal biztosithatja a város piacának ellátását. Hogy ez mezőgaz­dasági szempontból milyen fontos jelentő­» ségü, azt minden hozzáértő ember elgondol

Next

/
Oldalképek
Tartalom