Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-31 / 76. szám

1912 március 31 DÉLMAGYARORSZÁG b Újra kinevezték a Héderváry­kormányt. (Vége a válságnak. — A király mani­fesztuma. — Összehívták a képviselő­házat. — A kormány programja.) YSaját tudpsitónktól.) A kormányválság­nak ma véget vetett a király azzal, 'hogy újra kinevezte a Héderváry-kormányt, a melynek feladata: véget vetni a parlamenti válságnak. Hogy ehez az országgyűlés fel­oszlatása szükséges-e vagy sem, az is ki fog tűnni hétfőn, amikorra a képviselőházat ülésre hivta egybe elnöke, Ndvay Lajos. A Héderváry-kormány rezolució nélkül vállalkozik a parlamenti válság megoldásá­ra, de a rezolució helyett magával hozza a kinevezés kéziratában a király manifesztu­mát, melyben az uralkodó kijelenti, hogy a nemzet űjoncme'gajánló jogát csorbítani nem akarja. . A kormányválság megoldásáról a követ­kező jelentést kaptuk Bécsbe küldött mun­katársunktól: A tegnap esti miniszteri tanácskozás ha­tározata alapján a király elhatározta a Héderváry-kormány reaktivúlását. Hé­derváry gróf ma kihallgatáson jelent meg őfelségénél és ez alkalommal történt a ki­rály döntése. A király különös kézirta kiséri a kor­mány uj kinevezését. A 'királynak ez a manifesztációja megokolja a király állás­pontját a póttartalékosok behivása dol­gában és őfelsége a maga részéről bizto­sítja a nemzetet, hogy az ujoncmegajánlás jogát csorbítani nem akarja, de megokolja a királyi kézirat azt. is, hogy a pénteki mi­niszteri tanácskozásra és a kormány el­határozására miért volt oly sürgős szűk-. . ség. Kétségtelenül az volt tegnap' a nehéz el­határozás a kormányra nézve, hogy újra vállaljon kormányt — rezolució nélkül. A rezolució o'koztá válság ezzel megszű­nik. Hogy miként fogja helyreállítani a kor­mány a parlament munkaképességét, ma még titok, de mindenesetre véget ért a ret­tenetes bizonytalanság, , amelyet a jelenlegi válság okozott. A jövő perspektívája homá­lyos ugyan, de legalább határa van azoknak a veszedelmeknek, amelyekkel a király és a nemzet közötti konfliktus fenyegetett. A miniszterelnök audienciája után a kabi­net miniszteri tanácskozást tartott, amelybe bevonták Cuvaj horvát bánt is. Ebben a ta­nácskozásban a horvátországi választás el­rendeléséről hoztak határozatot. A kormány újonnan kinevezett tagjai már ma este hazautaztak Bécsből. A FÉLHIVATALOS JELENTÉS. Bécs, március 30. Őfelsége ma délelőtt a Héderváry Károly gróf elnöklése alatt álló kormányt újra kine­vezte. Ez a kinevezés Héderváry gróf egyik kihallgatásán történt, amelyben őfelsége a ki­nevezésre vonatkozó okiratokat aláírásával látta el. A kinevezésre vonatkozóan a Buda­pesti Tudósító illetékes helyen a következő közleményt kapta: Őfelsége ma délelőtt tizenegy órakor Hé­derváry grófot kihallgatásom fogadta. A ki­hallgatás félóra hosszat tartott. A kihallga­tás folyamán Héderváry gróf bejelentette a tegnapi minisztertanács határozatait, amelye­ket őfelsége jóválíagyáeával látott el. A kabi­net újra való kinevezésére vonatkozó legfel­sőbb királyi kéziratokat a hivatalos lap hol­napi szómában fogják közölni. A KORMÁNY ÉS A TÖBBSÉG. Bécs, március 30. A Neue Freie Presse jelenti: A király mai elhatározásának az volt a mellőzhetetlen föl­tétele, hogy a nemzeti munkapárt teljes egyetértésben van a kormánynyal. A megol­dás az, hogy a Héderváry-kormány marad, de a rezoluciós politika eltűnik. Ezzel egy­szersmind megszűnik minden félreértés és diskusszió a véderő kérdéseiben, a parlamenti többség és az uralkodó, valamint Ausztria között. A kormány határozottan kötelezett­séget vállalt arra, hogy a véderőjavaslatot a parlamenttel elfogadtatja. Mivel a munka­párti többség teljesen egyetért a kormány­nyal, csupán Héderváry gróftól függ, hogy csak a húsvéti ünnepek és a delegáció ide­jére lesz-e miniszterelnök, vagy a ma csak külsőleg megkötött békét véglegessé teszi-e! A KIRÁLY MANIFESZTUMA. Bécs, március 30. Kedves Khuen-Héderváry! Szombaton este 7 órakor nyilvánosságra hoztá'k a király manifesztumát, anlely igy hangzik: Sajnálattal észleltein törvényadta fejedel­mi jogaim tartalmára azt a nézeteltérést, mely önt és minisztertársait lemondásra in­dította volt. Kormányzatomnak az alkotmá­nyos élet áldásos helyreállítását követett egész ideje alatt gondosan őrködtem az al­kotmányos rend épségben tartása felett. Za­vartalan birtokában van a nemzet összes al­kotmányos jogainak, ezek között az újonc­megajánlási jognak is és mi sean áll tőlem távolabb, mint ennek érintése vagy csorbí­tása. Másrészről ragaszkodnom kell azon, az 1884. évi 18. törvénycikkbein reám ruhá­zott fejedelmi jogaimhoz is, melyek értel­mében behívathatom és benntarthatom az ezen törvényben megjelölt tartalékosokat és póttartalékosokat, amidőn ezt különös kö­rülmények szükségessé teszik. Amilyen határozott akaratom tiszteletben tartani a nemzet alkotmányos jogait, épen olyan határozottsággal kell alkotmányos fejedelmi jogaimat is fentartanom és ural­kodói jogaimnak csak akkor felelhetek meg, ha együttesen tölthetem ,be ezen kettős hi­vatásomat. Bizalommal hivoui fel a nemzetet, köny­nvitse meg ezen feladatomnak lelkiismere­temmel összeegyeztethető módon való telje­sítését és ezzel biztosítsa a király és a nem­zet egyetértésén alapuló alkotmányos mun­ka folytatását. Kelt.Bécsben, 1912. március 12-én. Ferenc József s. k. Khuen-Héderváry Károly s. k. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE. A képviselőház hétfőn, április elsején dél­előtt tíz 'órakor ülést tart. Návay Lajos kép­viselőházi elnök ina délelőtt intézkedett az ülés dolgában. női-, férfi- él gyer­mek-különlegessé­gek a tavasai idényre nagy .választékban ér­keztek és legfutá­nyosabb árban vé­li sárolhatók n ezelőtt Gyéres H. Mártonnál Szeged, Tisza-szálló mellett Róma és a Casarok. — Gustaue Flaubert hátrahagyott kézirataiból.— Még ha mint megdőlt nagyságokat tekint­jük is, a Cásárok birodalma az emberi hata­lomnak legnagyobb produktuma. A századok pora alatt még mindig sóhajtoznak az egy-. kori nagyság romjai; egy nagyságé, amely az őskorban a világot hódította meg, a kö­zépkorban pedig az egyház által uralt vala­mennyi birodalmat. Róma sóhajt. Pedig nem kell már félnie Alarich fáklyáit, Attila barbár lovainak pa­táit; nem kell félnie a leigázott tartományok­tól, mert a császár nem uralkodik többé az egész emberlakta világon. A középkor egyen­kint szaggatta ki a köveket a Kaoitóüum­ból, Jupiter trónjára. Krisztust ültette és hő­sök helyett meséket teremtett. Milyen válozások felé halad az örök vá­ros? Ő, aki az etrviskók után a rómajak alatt fegyverrel, a pápák idejében pedig a művé­szet és a tudományok által jutott a legma­gasabbra. Az ókor királynője uralkodni fog-e örökké a hit révén? Az óriásnőt, akit két Óceán véd, a Reggel és Este között lakót, nem fogja-e megtagadni az édesanyja, vagy eltaszítani tulajdon leánya? Mert minden vértanúság és pápák ellenére is. Róma ma is a császárok városa, a mate­rializmus megtestesülése, a művészetté ne­mesedett érzékiség vára. Egy költemény a talaja, történelmi nyomok vannak a porában. Még keményen és hangosan hallatszik a kö­zépkor hangja, a Vatikánban, még visszbang­zannk a cézári orgiáik kacagásai; a templo­mok is valami pogányra emlékeztetnek és a Tiber. amely szomorúan hömpölyögteti hul­lámait a tenger felé, még a császári biroda­lom: forró hamvát ragadja magával. Mikor a sápadt hold éjente bevilágítja az elsülvedt világot, fölhangzik Titus termei és az elhagyott utakon a rókák valkoeása. a bé­kák egyhangú brekegése, akkor fölsóhajt a pogányok meghalt .világa. A cézárok orgiái felelnek visszhang, gyanánt,. Az üres, leomlott cirkuszban oroszlánok bőgnek, a tömeg őrjöngve tapsol elragadta­tásában, a katonák fegyvereikkel- fenyegetőz­nek. Szép. illatos kezekben aranykelyhek csendülnek össze. Előzőleg Nero aranykocsija aranyhomokon futva, mint kegyetlen Isten vonagló testéken gázol át. Élő fáklyák lobognak fel az égig. A jókedvű-Nápoly, mint szerelmes asszony sóhajtozik és'boldogan hull a kéklő Golf karjaiba; forró földje millió virág illatát lé­legz,i ki magából. Nem, a rómaiak világa nem halott. Él ben­nünk, a dicsőség és hatalom ezer emlékében. A császárok győzedelmeskednek a pápák, a hőseik a mártírok fölött. A művészet erősebb, mint a hit. Rómában a hit is pompázik, szín­padias és művészi. Miéből Angelo legyezi Frésolet és' Eimabeuet. A császárok kora a legszebb jelenet abban a tragédiában, amellyel Róma ajándékozta meg a világot. Róma meghódította a világot és mikor aZ a lábainál feküdt, megittasult a győzelmi má­mortól és elaludt. Vérben és borban henter­gett, az összezsákinányolt aranyak halmai­ban megbotlott és elesett. Sohasem fogunk olyan félelmesen nagyot láthatni, mint a világbirodalom utoksó órái. A gonoszság uralma, hőskölteménye az! Alexander Borgia törpe Tiheriusszal szemben és a költőnek leg­magasabban szárnyaló fantáziája sem tud el­képzelni olyat, ami Nérónak egyetlen órájá­val fölér. Marius sir Kartbago romjai fölött; Pom­peius, Cato ós Brutus eltörpülnek polgári erényeikkel Gasar mellett, aki lealacsonyítja a szenátust, egész nemzeteket gyilkoltat le Galliában, odaoéatalja Galliát birodalmához és a legyőzöttek istenitik. Összeesküszhék az élete ellen — nagyiéi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom