Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-23 / 69. szám

1912 III. évfolyam, 23. szám Csütörtök, március 21 &$zponti szerkesztősed és kiadóhivatal Szeged, ESS Korona-utca 15. szám CSJ Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., ers Városház-utca 3. szám c=i EIÖFIZSTESI AR SZEGEDEK egész évre . R 24'— félévre . . . K 12'­negyedévre . R f— egy hónapra R V Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDEREN: egész évre R 2S-— félévre . . . R 14'— negyedévre . K V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEl'üK-SZAft: Szerkesztőseg 305 £= Kiadóhivatal 836 Interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg teleion-száma 128—12 Uilmos császár Bécsben. Békét szerző útjára tehát elindult II. Vilmos, a németek császára. A háborús hírektől, szakadatlan diplomáciai konflik­tusok rémétől agyonzaklatott európai köz­vélemény ilyennek tekinti a körutazást, a melynek három állomása: Ferenc József, — Viktor Emánuel — és Ferenc Ferdi­nánd. A találkozás tehát a hármas-szövet­ség fejeinek találkozása. A hármas szövet­ség egy tagja pedig hónapok óta nehéz és drága győzelmekkel megfizetett háborúban áll Törökországgal, amellyel viszont a szö­vetség másik két tagját komoly érdekek fűzik. A hármas szövetség teljes harmó­niája tehát föltétlenül kívánatossá teszi, hogy ennek a háborúnak vége szakadjon. Ha Vilmos császár útjáról hivatalosan csak annyit ismernek be, hogy az a hár­mas-szövetség megerősítésére, a szövet­ség bensőséges voltának kifejezésére szol­gál, — ez is magában foglalja a kétségte­len tényt, hogy a császár utazásának fő célja a béke útjainak egyengetése. A német császár látogatása, legyen bár annak szigorúan családi jellege, minden­kor első fontosságú politikai esemény, a mely az egész világ figyelmét Bécs felé irányítja. Két olyan kimagasló egyéniség találkozásában, aminőknek a világ I. Fe­renc Józsefet és II. Vilmost ismeri, mindig sok olyan momentum van, ami a fantáziát foglalkoztatja és nem tudunk nagyobb di­csérettel adózni a két uralkodó egyénisé­gének, mint ha az igazságnak megfelelően megállapítjuk, hogy a világ hozzászokott már ahoz, hogy találkozásukban minden­kor a világbéke megszilárdításának ujabb alkalmát lássa. Megvalljuk, mi ugy lát­juk, hogy egész Európa idegeire ráfér a békehangulatnak az a jótékony hatása, a mely a találkozást is bizonyára nyomon követi. 9 Az úgynevezett, szerencsés kezek"-ben bízók különös reménynyel kisérik Vilmos császár vállalkozását. Az osztrák-magyar­szerb konfliktus, amely Bosznia okkupáci­ója miatt tört ki és amely már európai ka­varodássá fejlődött, az ő közbelépésére simult el. Akkor is Oroszország különös magatartása okozott nyugtalanságot, mint most és a véletleneknek ez az összejátszá­sa is ugyanazt a kifejlődést hozza meg, mint annak idején. Más időkben is fontos lett volna a bé­keközvetités missziója, de most különösen jelentős. Egész Európa tele van olyan je­lenségekkel, amelyek önmagukban is kár­tékonyak, de együttvéve a katasztrófák közeledtét jelző fülledtség, nyomottság ér­zését keltik az egész gazdasági életben. A háború, a túlságba ment és sok tőkéket le­kötő vállalkozások, az angolországi és a porosz szénsztrájk, egyes államok bizony­talan politikai helyzetei rendkívüli feszült­séget teremtettek, amelynek hatása már a mindennapos életre is átterjedt. Szinte a teljes megzsibbadástól tartanak, amely nemcsak a fejlődést, de a meglevő alkotá­sok és intézmények fennmaradását, sza­szad lélekzését is lehetetlenné teszi. Tör­ténik pedig^az oly időszakban, amikor min­den gazdasági törvény szerint a megköny­nyebbülésnek, az üzleti és ipari élet tava­szának kellene kezdődni. Rendkívül sokat jelent tehát, hogy a sok veszedelem közül legalább egy, a legfonto­sabb kikapcsoltassék. A háborúk akkor kezdenek aggasztókká válni, amikor a be­fejezésüket nem lehet előre megjövendölni. A tripoliszi hadjárat ilyen bizonytalan idejű vállalkozássá fejlődött. Döntő csaták helyett apró összeütközéseknek, portyá­zásoknak hirét jelentik és akárhány győ­zelmet telegrafáltatnak maguknak az ola­szok, bizonyos, hogy nem urai még a hely­zetnek és hogy a „kultura teljes beplántá­íását", amint ők ezt a hóditó ekszpediciót nevezik, sok pénz- és emberáldozattal kell folytatni. A bizonytalanság mellé csatlako­zik az állandó rém: hogy a háború átcsap az európai Törökországra s ez esetben Ausztria Magyarországnak, esetleg Né­metországnak is fegyverbe kell állania. A nagyhatalmak túlságosan sokáig vá­rattak magukra s mikor a közbelépésre határozták el magukat, az is inkább dip­lomáciai formaság volt, mint békeközveti­tés. Remélhető, hogy Vilmos császár utja Valami a földgázról. Irta Pfeifer Ignác. A földgáz előfordulása Magyarországon régóta ismert és épen a Mezőségen, tehát ott, ahol jelenleg a sármási gázforrásra akadtak, volt legkorábban, már a 18. században isme­retes. Az Alföldön technikai célokra is felhasznál­ják a földgázt, amely ott artézi kutak fúrása­kor tört ki számos helyen. Először 1886-ban Püspökladány vasúti állomásán találták egy artézi kut fúrása alkalmával. Ezt akkoriban Muraközy Károly vizsgálta meg és minthogy 24 óránként körülbelül 100 köbméternyi mennyiségben áramlott ki, az állomás világí­tására használták fel. Ettől az időtől fogva az Alföldön számos (helyen akadtak artézi kutak fúrásakor földgázra is, melyet ott, ahol mennyisége nagyobb volt, ipari célokra fel is használtak. Igy Aradon, a NeumanAé le szeszgyár udvarán négy artézi kut mind­egyike földgázt is ád, melylyel néhány ki­sebb gázmotort tartanak üzemben. A gáz fölöslegét gőzkazánban égetik el. Mezőhegye­sen a kincstári ménesbirtok területén vizszi­vattyuzásra és világításra használják. Békés­gyula közelében, Szőlőspusztán, két kutat gazdasági gépek hajtására, mellette, Geren­dáson egy 35 lovas, Csanádapácán egy 50 lovas gázgép malmok erőszükségletét látja el. Azorikivíil számos helyen találtak a Nagy­Magyar-Alföldön, valamint annak dunántuli nyúlványain földgázt. Az a körülmény, hogy Nádudvarról le Óbecséig és Kalocsától majd­nem Temesvárig mindenfelé található kisebb­nagyobb mennyiségben földgáz, valószinüvé teszi, hogy az egész iNagy-Magyar-Alföldön, sőt még a Kis-Magyar-Alföldön, Somogyban és Baranyában is mindenfelé található né­hány olyan vizhordóréteg, melyben földgáz is van. Minthogy azonban ezeket az artézi kutakat majdnem kizárólag vizellátás cél­jaira készítették és bőséges, felszálló vizet adó réteget már a magasabb szintekben is el­értek, nem folytatták a fúrásokat addig, hogy a gázt adó réteget is megnyitották volna. Mióta általánosabban érdeklődnek a föld­gázok iránt, napról-napra bukkanunk olyan hirekre, hogy itt is, ott is földgázt találtak, de ezek mind olyan jellegű földgázkutak, ame­lyekből vizzel együtt kisebb mennyiségű gáz tör ki. Az artézi kutak közül a legdúsabb sem ad óránként többet 8—10 m3-nél és ha arról be­szélnek, hogy ilyen kutakkal Nagyvárad, Debrecen szükségletelt lehetne ellátni, nem szabad tévedésbe esaünk: mindig csekély bő­ségü és aránylag kis jelentőségű előfordulá­sokról van szó, melyeknek megvan a helyi értékük és érdemeseik arra, hogy technikai­lag értékesítsék, de a felhasználásnak egé­szen más tere és módja nyílik a mezőségi bőséges földgázterüleíen. Miként emiitettem, az alföldi gázforrások óránként 2—10 köb­méternyi gázt adnak, ezzel szemben a nagy­sármási káliumsó-kutatások közben feltárt gázforrásból magából óránként 35.000 m3 gáz tolul ki. A kormány jónak látta, hogy a földgázt a mult évben alkotott törvény keretében mono­pólium tárgyává tegye. Ez a törvény szük­séges volt, mert ennek a nagyjelentőségű természeti kincsnek az értékesítése .rendkívül nagy beruházásokat igényel. Ezek a beruhá­zások csak akkor teljesíthetők, ha a gáz tar­tóssága biztosítva van. A tartósságra nézve csak nagy költséggel járó feltárások adhat­nak megnyugtatást; erre pedig a magánvál­lalkozás nem alkalmas. A törvény keretében azonban a feltárt forrásokat a szomszédok beavatkozása ellen is biztosítani kellett. a sármási gázforrásból 1909 január 16-ika óta ömlött a gáz. Az elzárásra tett első kísérletek nem sikerültek; ujabban ismét próbálkoztak a kut elzárásával és 1911 julius havában va­lóban el is zárták,' hogy belőle a gázt majdan a szükséglethez képest pazarlás nélkül lehes­sen fogyasztani. A földgáz termelése és felhasználása tekin­tetében az amerikaiaknak van a legtöbb ta­pasztalatuk, amennyiben Amerikában az utolsó 30 esztendőben a földgáz nagy gazda­sági tényezővé fejlődött. Mindenek előtt tehát az amerikai Egyesült-Államokban előforduló földgáz ipari értékesítéséről akarok szólni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom