Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-23 / 69. szám

1912 III. évfolyam, 23. szám Csütörtök, március 21 &$zponti szerkesztősed és kiadóhivatal Szeged, ESS Korona-utca 15. szám CSJ Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., ers Városház-utca 3. szám c=i EIÖFIZSTESI AR SZEGEDEK egész évre . R 24'— félévre . . . K 12'negyedévre . R f— egy hónapra R V Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDEREN: egész évre R 2S-— félévre . . . R 14'— negyedévre . K V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEl'üK-SZAft: Szerkesztőseg 305 £= Kiadóhivatal 836 Interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg teleion-száma 128—12 Uilmos császár Bécsben. Békét szerző útjára tehát elindult II. Vilmos, a németek császára. A háborús hírektől, szakadatlan diplomáciai konfliktusok rémétől agyonzaklatott európai közvélemény ilyennek tekinti a körutazást, a melynek három állomása: Ferenc József, — Viktor Emánuel — és Ferenc Ferdinánd. A találkozás tehát a hármas-szövetség fejeinek találkozása. A hármas szövetség egy tagja pedig hónapok óta nehéz és drága győzelmekkel megfizetett háborúban áll Törökországgal, amellyel viszont a szövetség másik két tagját komoly érdekek fűzik. A hármas szövetség teljes harmóniája tehát föltétlenül kívánatossá teszi, hogy ennek a háborúnak vége szakadjon. Ha Vilmos császár útjáról hivatalosan csak annyit ismernek be, hogy az a hármas-szövetség megerősítésére, a szövetség bensőséges voltának kifejezésére szolgál, — ez is magában foglalja a kétségtelen tényt, hogy a császár utazásának fő célja a béke útjainak egyengetése. A német császár látogatása, legyen bár annak szigorúan családi jellege, mindenkor első fontosságú politikai esemény, a mely az egész világ figyelmét Bécs felé irányítja. Két olyan kimagasló egyéniség találkozásában, aminőknek a világ I. Ferenc Józsefet és II. Vilmost ismeri, mindig sok olyan momentum van, ami a fantáziát foglalkoztatja és nem tudunk nagyobb dicsérettel adózni a két uralkodó egyéniségének, mint ha az igazságnak megfelelően megállapítjuk, hogy a világ hozzászokott már ahoz, hogy találkozásukban mindenkor a világbéke megszilárdításának ujabb alkalmát lássa. Megvalljuk, mi ugy látjuk, hogy egész Európa idegeire ráfér a békehangulatnak az a jótékony hatása, a mely a találkozást is bizonyára nyomon követi. 9 Az úgynevezett, szerencsés kezek"-ben bízók különös reménynyel kisérik Vilmos császár vállalkozását. Az osztrák-magyarszerb konfliktus, amely Bosznia okkupációja miatt tört ki és amely már európai kavarodássá fejlődött, az ő közbelépésére simult el. Akkor is Oroszország különös magatartása okozott nyugtalanságot, mint most és a véletleneknek ez az összejátszása is ugyanazt a kifejlődést hozza meg, mint annak idején. Más időkben is fontos lett volna a békeközvetités missziója, de most különösen jelentős. Egész Európa tele van olyan jelenségekkel, amelyek önmagukban is kártékonyak, de együttvéve a katasztrófák közeledtét jelző fülledtség, nyomottság érzését keltik az egész gazdasági életben. A háború, a túlságba ment és sok tőkéket lekötő vállalkozások, az angolországi és a porosz szénsztrájk, egyes államok bizonytalan politikai helyzetei rendkívüli feszültséget teremtettek, amelynek hatása már a mindennapos életre is átterjedt. Szinte a teljes megzsibbadástól tartanak, amely nemcsak a fejlődést, de a meglevő alkotások és intézmények fennmaradását, szaszad lélekzését is lehetetlenné teszi. Történik pedig^az oly időszakban, amikor minden gazdasági törvény szerint a megkönynyebbülésnek, az üzleti és ipari élet tavaszának kellene kezdődni. Rendkívül sokat jelent tehát, hogy a sok veszedelem közül legalább egy, a legfontosabb kikapcsoltassék. A háborúk akkor kezdenek aggasztókká válni, amikor a befejezésüket nem lehet előre megjövendölni. A tripoliszi hadjárat ilyen bizonytalan idejű vállalkozássá fejlődött. Döntő csaták helyett apró összeütközéseknek, portyázásoknak hirét jelentik és akárhány győzelmet telegrafáltatnak maguknak az olaszok, bizonyos, hogy nem urai még a helyzetnek és hogy a „kultura teljes beplántáíását", amint ők ezt a hóditó ekszpediciót nevezik, sok pénz- és emberáldozattal kell folytatni. A bizonytalanság mellé csatlakozik az állandó rém: hogy a háború átcsap az európai Törökországra s ez esetben Ausztria Magyarországnak, esetleg Németországnak is fegyverbe kell állania. A nagyhatalmak túlságosan sokáig várattak magukra s mikor a közbelépésre határozták el magukat, az is inkább diplomáciai formaság volt, mint békeközvetités. Remélhető, hogy Vilmos császár utja Valami a földgázról. Irta Pfeifer Ignác. A földgáz előfordulása Magyarországon régóta ismert és épen a Mezőségen, tehát ott, ahol jelenleg a sármási gázforrásra akadtak, volt legkorábban, már a 18. században ismeretes. Az Alföldön technikai célokra is felhasználják a földgázt, amely ott artézi kutak fúrásakor tört ki számos helyen. Először 1886-ban Püspökladány vasúti állomásán találták egy artézi kut fúrása alkalmával. Ezt akkoriban Muraközy Károly vizsgálta meg és minthogy 24 óránként körülbelül 100 köbméternyi mennyiségben áramlott ki, az állomás világítására használták fel. Ettől az időtől fogva az Alföldön számos (helyen akadtak artézi kutak fúrásakor földgázra is, melyet ott, ahol mennyisége nagyobb volt, ipari célokra fel is használtak. Igy Aradon, a NeumanAé le szeszgyár udvarán négy artézi kut mindegyike földgázt is ád, melylyel néhány kisebb gázmotort tartanak üzemben. A gáz fölöslegét gőzkazánban égetik el. Mezőhegyesen a kincstári ménesbirtok területén vizszivattyuzásra és világításra használják. Békésgyula közelében, Szőlőspusztán, két kutat gazdasági gépek hajtására, mellette, Gerendáson egy 35 lovas, Csanádapácán egy 50 lovas gázgép malmok erőszükségletét látja el. Azorikivíil számos helyen találtak a NagyMagyar-Alföldön, valamint annak dunántuli nyúlványain földgázt. Az a körülmény, hogy Nádudvarról le Óbecséig és Kalocsától majdnem Temesvárig mindenfelé található kisebbnagyobb mennyiségben földgáz, valószinüvé teszi, hogy az egész iNagy-Magyar-Alföldön, sőt még a Kis-Magyar-Alföldön, Somogyban és Baranyában is mindenfelé található néhány olyan vizhordóréteg, melyben földgáz is van. Minthogy azonban ezeket az artézi kutakat majdnem kizárólag vizellátás céljaira készítették és bőséges, felszálló vizet adó réteget már a magasabb szintekben is elértek, nem folytatták a fúrásokat addig, hogy a gázt adó réteget is megnyitották volna. Mióta általánosabban érdeklődnek a földgázok iránt, napról-napra bukkanunk olyan hirekre, hogy itt is, ott is földgázt találtak, de ezek mind olyan jellegű földgázkutak, amelyekből vizzel együtt kisebb mennyiségű gáz tör ki. Az artézi kutak közül a legdúsabb sem ad óránként többet 8—10 m3-nél és ha arról beszélnek, hogy ilyen kutakkal Nagyvárad, Debrecen szükségletelt lehetne ellátni, nem szabad tévedésbe esaünk: mindig csekély bőségü és aránylag kis jelentőségű előfordulásokról van szó, melyeknek megvan a helyi értékük és érdemeseik arra, hogy technikailag értékesítsék, de a felhasználásnak egészen más tere és módja nyílik a mezőségi bőséges földgázterüleíen. Miként emiitettem, az alföldi gázforrások óránként 2—10 köbméternyi gázt adnak, ezzel szemben a nagysármási káliumsó-kutatások közben feltárt gázforrásból magából óránként 35.000 m3 gáz tolul ki. A kormány jónak látta, hogy a földgázt a mult évben alkotott törvény keretében monopólium tárgyává tegye. Ez a törvény szükséges volt, mert ennek a nagyjelentőségű természeti kincsnek az értékesítése .rendkívül nagy beruházásokat igényel. Ezek a beruházások csak akkor teljesíthetők, ha a gáz tartóssága biztosítva van. A tartósságra nézve csak nagy költséggel járó feltárások adhatnak megnyugtatást; erre pedig a magánvállalkozás nem alkalmas. A törvény keretében azonban a feltárt forrásokat a szomszédok beavatkozása ellen is biztosítani kellett. a sármási gázforrásból 1909 január 16-ika óta ömlött a gáz. Az elzárásra tett első kísérletek nem sikerültek; ujabban ismét próbálkoztak a kut elzárásával és 1911 julius havában valóban el is zárták,' hogy belőle a gázt majdan a szükséglethez képest pazarlás nélkül lehessen fogyasztani. A földgáz termelése és felhasználása tekintetében az amerikaiaknak van a legtöbb tapasztalatuk, amennyiben Amerikában az utolsó 30 esztendőben a földgáz nagy gazdasági tényezővé fejlődött. Mindenek előtt tehát az amerikai Egyesült-Államokban előforduló földgáz ipari értékesítéséről akarok szólni,