Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-23 / 69. szám

2 DÉLMAGY ARORSZÁG 1912 március 24. több szolgálatot tesz a régóta várt béké­nek és az európai államfők egyik legkivá­lóbbja ezzel a cselekedetével is érdemessé teszi magát a világtörténet elismerésére. A délszláv veszedelem. — Már Berlinben is szemmei kisérik. — (Saját tudósitónktól.) A berlini Deutsche Tageszeitung „A délszláv veszedelem" cim­,mel zágrábi levelet közöl, melyben rendkiviil előrehaladottnak festi a trialisztikus mozgal­mat és Horvátország elszakadási törekvé­seit. Utal a boszniai, dalmáciai és horvátor­szági magyarellenes tüntetésekre, amelyeken nemcsak az a jelszó, hogy „le Magyaror­szággal", hanem az is: „Éljen a független Horvátország", „Éljen a délszláv királyság", „Éljen a trializmus". A D. T. Z. szerint ezt az agiíációt titkos zágrábi alapból pénzelik és az akció értelmi szerzőit szintén Zágráb­ban kell keresni. Ha azt kérdezik, hogy me­lyik országhoz akarnak tartozni, mert hiszen Ausztriának van már szlávja bőven, azt fe­lelik: Vagy Ausztriához, vagy . . . A lap hibáztatja, liogy e mozgalomnak a bécsi és budapesti illetékes helyeken nem szenteltek kellő figyelmet és a zágrábi és szerajevoi délszlávoknak nem koppantottak eléggé a körmükre. A berlini lap részben téved. Illetékes buda­pesti helyen, a Khuen-Héderváry-kormány hivatalba lépése óta igenis kellő figyelmet fordított e mozgalomra. Erős és sikeres ak­ció folyik Horvátországban, hogy a közvé­leményt megtérítse és a horvát országgyű­lést a jogpárt és a koalíció ihütlen törekvései­vel szemben visszatérítse az Unió alapjára. Igaz, hogy evvel szemben bizonyos bécsi kö­rök, a keresztényszociálistáik és velük rokon­szenvező katonai kamarilla erősen támogat­' ják ezt a trialisztikus mozgalmat, nem gon­dolva meg azt, amire a berlini lap igen he­lyesen mutat rá, hogy ez a mozgalom nem­azon tapasztalataim alapján,, melyeket a tárgy tanulmányozása közben Amerikában szereztem és amelyeket az ott megismert idevágó irodalommal igyekeztem kiegészí­teni. Észak-Amerikában a földgázt már a 18. század végén ismerték, amikor Washington 1775-ben West-Virginiában fekvő birtokának egy részét; egy égő földgázforrással, nem­zeti parkul az államnak ajándékozta. 1821-ben Lafayette tiszteletére Fredoniá­ban, New,-York államban egy 9 m. mély kút­ból áramló földgázzal 30 lánggal ünnepi Vilá­gítást rendeztek. 1825-ben ugyanitt egy gazo­méiért állítottak fel és 150 lángot használtak világításra 1885-ig. A Fredonia mellett fekvő Maítisonból már 1827-ben 4 km-es vezetéket fektettek Barcelona kikötő világító tornyá­hoz; a világítás azonban nem sikerült, mert szűk, félhüvelykes vezetéket használtak, amely nem adott elégséges gázt. 1841-ben West-Virginiában konyhasó után kutattak és földgázra akadtak; ezt fából ké­szült gazométerben gyűjtötték össze és a só befőzésre használták. Általánosabban csak 1859 óta érdeklődnek a földgáz iránt, mely időben Pennsylvaniában a kőolajfurásokat megkezdték és számos helyen olajos, vala­mint száraz gázkutakat tártak fel. A földgázt a nyers olaj veszedelmes és kellemetlen kí­sérőjéül tekintették, különösen amióta egyik forrásnál egy földgázrobbanás következté­ben 18 ember elpusztult. Ez időtől fogva a gázt tűzbiztonság szempontjából az olajku­csak Magyarországtól, hanem a monarchiá­tól való elszakadást is jelenti. Fájdalom, Magyarországon is Vannak, nem ugyan illetékes, de azért veszedelmes ténye­zők, amelyek hatalmi elvakultságból az or­szág ellenségeivel, legtöbbször titokban, de néha egész nyíltan cimborálnak. Cuvaj hor­vát bán csak tegnapelőtt mutatott rá ezekre a magyar politikusokra, akiket természete­sen a Justh-párton kell keresni. De meg­nyugtathatjuk a berlini lapot. Közeleg a le­számolás a magyar szent korona országai­nak összes belső ellenségeivel. A Törlesztési Bank válsága. — Akció a mentőmunkára. — (Saját tudósitónktól.) Az egész pénzpiacot a Törlesztési Bank válsága foglalkoztatja. Ma már bizonyos, hogy a bank életében ha­marosan fordulat áll be és sikerül majd az a mentési munka, melyet megkezdtek s amelynek célja a bankot a katasztrófa elöl elvonni. Az intézet bajai azzal kezdődtek meg, hogy a bank kétmillió korona, értékű névleges részvénytőkéje már eredetileg sem volt be­fizetve. A részvénytársaság megalakulása idején a Magyar Törlesztési Bank mint szö­vetkezettől kétmillió korona részvénytőkéből 700,000 korona értékű részvényt vett át a ma­ga és ügyfelei részére, amelyekre azonban legfölebb százezer koronát fizetett be a rész­vénytársasági bank pénztárába. A hátralé­kos 600,000 koronát sohasem fizették be. Az intézet, amely működését már ilyen nagy hiánynyal kezdte meg, mindjárt kez­detben rá volt utalva arra, hogy rendkívüli eszközöket vegyen igénybe. A bank vezető­sége a legszomorúbb, mondhatnók igazán kétségbeesett eszközhöz, a pinceváltók és szí­vességi váiltók forgalomba hozásához volt kénytelen nyúlni . Ezek a váltók évek folyamán óriási összeg­re emelkedtek és a mult év végén lezárt stá­tusban a szivességi váltók összege 692,000 ko­rona volt. Hogy e váltókból mennyi volt va­lódi és mennyi volt fiktiv, azt természetesen megállapítani egyelőre nem lehet. Pinceváltó a mult év végén 515,600 korona értékű volt tak közeléből elvezettek és szabadon kibo­csátva égették el. Csak évek múlva kezdték használni a fúrás és szivattyúzás céljaira al­kalmazott gőzkazánok fűtésére. Ugyancsak Pennsvlvániában Leechburgban 1881-ben 400 m. mélységben tömegesen találtak gázt, me­lyet néhány havi haszontalan kibocsátás után vasgyári üzemre használtak. Az első földgáz-társaság 1875-ben keletke­zett, amely Pittsburg közelében 27 km hosszú 6 hüvelykes vezetéken 8 légköri nyo­mású gázt bocsát a lakosság rendelkezésére. Háztartási célokra Ohióban használták a földgázt először. A földgáznak általánosabb ipari felhasználása voltaképen 1881-ben kez­dődik, mikor Mc. Dowel 30 km-re tervezett, de 60 km-re kiépített 8 hüvelykes vezetéket létesített Kane-ban, Pennsylvaniában. Indiá­néban és Ohióban 1884-ben, majd néhány év múlva azután Oklaihomában, végre Louisi­anában, legutóbb pedig Californiában nyitot­tak meg dus földgázterületeket. A nagy gáz­teriiletek feltárásának hallatlan gázpazarlás járt a nyomában; különösen a kőolajkutatás­sa! kapcsolatban számos kutat fúrtak és ha e közben földgázt találtak, azt éveken át hasznavehetetlenül bocsátották a szabadba. Ezen oktalan gazdálkodásnak az volt a kö­vetkezménye, hogy egyfes gázterületek meg­lehetős gyorsan kimerültek. Remek példája ennek az indiánai gázterület, melyen körül­belül 20 évi fogyasztás után számos üzem­ben, sőt városok világításánál is kőszénre, illetve mesterséges gázra kellett visszatérni. forgalomban. E váltókon szereplő adósok kö­zül néhányan tényleg kisebb-nagyobb összeg­gel, vagy alig tényleg adósai az intézetnek. Baross János dr, a bank egyik igazgatója kijelentette, hogy az igazgatóságnak nem volt tudomása arról, hogy az intézet volt ve­zérigazgatója, Hodossy Lajos dr a bankot ter­helő tőzsde-angazsmánokat kötött és mihelyt tudomást szereztek a dologról, azonnal elbo­csátották az intézet kötelékéből. Ennek dacá­ra tegnap este az igazgatóság visszahívta Ho­dossy t, aki el is foglalta régi állását. Ezzel szemben arról beszélnek, hogy erede­tileg nem a bank volt tőzsdeügyletekben an­gazsálva, hanem a bank egynéhány igazgató­sági tagja és csak mikor veszteséggel zárul­tak az illető tőzsdeügyletek, könyvelték át a veszteséget a bank terhére. Mindennek termé­szetesen ki kell derülnie és elsősorban azért igyekeznek az igazgatóság régi tagjai a cső­döt elkerülni és ezért vonták bele ismét a régi igazgatót is. Az érdekelt pénzintézetek képviselői, most már dolgoznak a Törlesztési Banknál és első­sorban a bank státusát igyekeznek megálla­pítani. Az 1911. évi mérleg a bank vagyonát 5.9 millió koronában állapítja meg, de az aktívumok között szerepel mindaz a sok vesz­teséges tétel, amely a bank összeomlását okoz­ta, ugy, bogy a bank igaz vagyona csak ak­kor lesz megállapítható, ha a nagy intézetek a valóságnak megfelelő mérleget maguknak összeállították. Pénzügyi könökben általában szimpátiával tárgyalják a Törlesztési Bank ügyét és ma már kialakult az a nézet, hogy a tipikusan magyar bankot meg kell menteni, illetve a bank vezetőségének mentési munkáját lehető­leg támogatni kell. Igy aztán remélni lehet, bogy se egyese­ket, se pedig a bankot rázkódtatás nem éri. Kiírják a horvát választásokat. Bécsből jelentik: Politikai körökben az a hir kelt szárnyra, hogy a horvát választásokat a magyar kormányválság miatt nem írják ki. Ez ügyben pénteken délelőtt Cuvaj horvát bán felkereste a miniszterelnöki palotában Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnö­köt és hosszasabban tanácskoztak a horvát politikai helyzet fölött. A tanácskozás után a Budapesti Tudósító utján a horvát bán egy kommünikét adott ki, amelyben megcáfolják ­Ebben az időben a gázt mindenfelé átalány­árban szolgáltatták és p!. egy konyhán tüze­lésért havi 5 koronát, egy kályháért havon­ként 7 koronát, egy-egy világító lángért 75 fillért fizettek. Később mindenfelé takaréko­sabban bántak a gázzal, de azért West-Vir­giniában még most is számos városban éjjel­nappal égetik az utcai lámpákat, mert a lán­gokénak eloltása és meggyújtása szerintük drágább, mint az elfogyasztott gáz értéke. Annak jellemzésére, hogy a földgázt mi­lyen nagy terjedelemben használták ipari cé­lokra, fölemlítem, hogy Pittsburgban már 1885-ben 46 vasgyárat, 33 üveggyárat, 9 olajfinomítót és 101 más gyártelepet rendez­tek be földgázüzemre. A fogyasztott földgáz értéke 1882-ben alig haladta tul az 1,000.000 koronát, mig 1910-ben már 142.563 millió köbméter volt 353 millió korona értékkel, összehasonlítás kedvéért említem, hogy Ma­gvarország egész széntermelésének értéke 1910-ben 88,182.802 korona volt. Az 1909-ben termelt 13.468 millió köbméter és 316 millió koronával értékesített gázból 4200 millió köbmétert fogyasztottak ' háztartási, 9200 •millió köbmétert ipari célokra. A házi célokra fogyasztott gáz ára köbméterenként 4 • 14 fillér, az ipari célokra használté 1-14 fillér volt átlagosan, öszességben pedig egy-egy köbméter 2"53 fillérrel volt értékesíthető. 1909 december 31-ikén 24.184 gázkut volt üzemben, 1909. év folyamán 3705 uj kutat fúrtak és 1452 kutat szüntettek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom