Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-20 / 66. szám

1912 március 20. £>ÉLlVÍAGYARORS2Áü fel és meg lehetett számlálni, hogy a flotta 11 kisebb-nagyobb hadihajóból állott. A la­kosság rémülete nem ismer határt. A Kal­kidike-félszigeten lázas sietséggel épitik az erődöket, a Karaburun-fok sáncain uj ágyu­ütegeket szereltek fel. Kereskedelmi hajók­nak sem szabad este liat óra után befutniok a szialonikii kikötőbe. — Mariska Vilmos dr egyetemi ta­nár meghalt. Mariska Vilmos dr egye­temi professzor a pénzügyi jog rendes ta­nára kedden este hatvannyolc éves korában meghalt. A tudós professzor majdnem utolsó pillanatáig dolgozott, dolgos kezéből a tollat csak a halál tudta kiragadni. Mariska Rozs­nyón született, ott is végezte középiskolai tanulmányait. Fiatalon került fel Budapestre, hol először, mint magyrahivatott zenész tűnt fel. Később komolyan hozzáfogott jogi tanul­mányaihoz. 1868-ban a tudományegyetem segédtanára lett, majd 1891-lben rendes ta­nárnak nevezték ki. A pénzügyi jogot és a pénzügytant tanitotta. Páratlan jóindulatáról és megvesztegethetetlen szigoráról volt hirés. Protekció nála nem létezett. Amellett, hogy a katedrán küzdött a tudo­mányért, rengeteg tudományos munkát is irt. Legnevezetesebb munkája a Magyar pénz­ügyi tudományok szakkönyve. Ezen a köny­vön generációk nőttek fel. Jogász nemzedé­ket nevelt ez a könyv. A tudós professzor halála a tudományos világban mély részvé­tet keltett. Tanítványai is dacára legenda­szerű szigorúságának szerették a tudomány­ért önzetlenül harcoló professzort. Temetése csütörtökön lesz. — Félmilliós bukás. Budapestről jelen­tik: Bernátb és Kulinyi budapesti hangszer­kereskedő cég csődbe jutott. A passziva öt­százezer koronára rag, amellyel szemben az aktivák értéke csak ötvenezer korona. A ká­rosultak megindították az eljárást a cég el­len. Nincs kizárva, hogy ez ügyből kifolyó­lag szenzációs letartóztatások lesznek hol­nap Budapesten. — Katonatisztek polgári állásokban. Néhány nap előtt több napilap azt a hírt kö­zölte, hogy a hadügyminisztérium ezután megnehezíti a tiszteknek polgári állásokba való átlépését és e célból valamely nem ka­tonai iskolában tervbe vett tanulmányok, vagy vizsgálatok elvégzésére ezentúl nem kapnak a tisztek szabadságot; továbbá, hogy már elejétől fogva lehetetlenné tegyék a pá­lya ekénti változtatását: nem engedik meg a hadapródiskolai növendékeknek, hogy érettségi vizsgát tegyenek. Csupa drákói szi­gorúságú rendeletek, melyek — az újságok szerint — csak arra szolgálnak, hogy elve­gyék a tisztek szolgálati kedvét és hivatás­szeretetét. Ahogy most illetékes forrásból ér­tesülünk, mindezek a híresztelések és az ahoz fűzött megjegyzések nem felelnek meg a va­lóságnak, mert a hadvezetőség egyrészt nem is adott ki eféle rendeletet, másrészt pedig nincs is szándékában, hogy a tisztekre ilyen irányban befolyást gyakoroljon. Ellen­kezőleg: a vezetőköröknek állandóan az a törekvésük, hogy mindent, ami a tisztikar­nak személyes érdekeit elősegítené, a legha­tásosabban istápolja, ami által tisztjeink kö­rében állandó megelégedés honoljon. Az eset­ben, ha valaki más irányü tehetségei folytán magát pályatévesztettnek érezné, vagy ha a házasság, esetleg más hasonló életkörülmény arra birná az illetőt, hogy katonai pályáját a polgári hivatással cserélje fel, ugy semmi esetre sem görditenek eléje akadályokat, mert az ily egyének gyakran kiválóan meg­felelnek az uj életpálya követelményeinek. A 'hadvezetőség tehát szabad utat enged min­den ember szerencséjének, ha a fennálló sza­bályok tekintetbevételével történik az élet­pálya változtatása, amely — mint számos eset tanusitja, — az uj pályatársak körében is csak emelheti a tisztikar tekintélyét. Azok tehát, akiket a fenebb emiitett téves és alap­talan hirek elkedvetlenitettek, vigasztalódja­nak: minden ugy lesz a jövőben is, mint volt eddig a 'múltban! — Hogy történt a széki választás ? Szilágysomlyóról jelentik a Politikai Híradó­nak: A széki választókerületben tegnap volt a választás, melynek eredményeképen Hot­fúludy Ernő főszolgabírót választották meg munkapárti programmal. Az ellenjelöltnek, Láng Aladá,r dr-nak följelentésére Széken kiszállt a királyi ügyész, aki ma letartóztatta a választási elnököt és a kerület főszolgabí­róját a választás alatt elkövetett visszaélé­seik miatt. A lakosság panaszával Justh Gyulához fordult. Minthogy a lakosság zén dülésétől tartanak, a kerületiben katonaságot hagytak hátra. Ezzel szemben a Délmagyar­ország szerkesztősége felhivta telefonon a dési királyi ügyészséget, amelynek vezetője ezt mondta: —,,A széki kerületben ott voltam a válasz­tásnál, de semmi olyan törvénytelenség nem történt, ami az én közbelépésemet kívánta volna. Az nem igaz, hogy én a választási el­nököt és a főszolgabírót letartóztattam. — A tiidővész ellen. Annak idején meg­írtok, hogy Faragó (klön dr tiszti, főorvos ja­vaslatára kimondotta Szeged város, közgyű­lése, hogy a tiidővész terjedésének meggátlá­sa céljából a forgalmasabb sétatereken köpő­csészéket állíttat föl. Ezt a határozatot most foganatosítják és egyelőre a Széchenyi-téren állítanak föl köpcsészéket, számszerint husz darabot, amelyeket a mérnökség már 750 ko­ronáért beszerzett. — A hatalmak és Olaszország. London­ból jelentik: A Reuter-ügynökség jól infor­mált olasz körökből arról értesül, hogy az olasz kormány válasza, amelyet a római nagykövetnek a béke ügyében tett lépéseire adott békülékeny hangon van tartva. Remél­hető, hogy a hatalmaknak lehetővé fogja ten­ni a béke létrejövetele érdekében való fára­dozásaik folytatását. Valószínűnek tartják, hogy a tárgyalások a hatalmak és Olaszor­szág között tovább fognák folyni, mielőtt a hatalmak döntenének arról a formuláról, a melyet Konstantinápolyban előterjeszthetné­nek. — A szegedi uri-kaszinó tolvajai. A szegedi uri kaszinóban hétfőn é,iiel betörők jártak. Összekutatták az egész helyiséget, de pénzt csak a ruhatárban levő fiókban talál­tak. Vastagh Antal, a kaszinó szolgája hétfőn este nyolc órakor a kaszinótagok távozása után gondosan bezárta a helyiség ajtóit, az­után hazament. Kedden reggel hat órakor Balogh Mihály szolgatársával és a trafikos­fiuval ment ismét be a Kaszinóba. Mikor ki akarta nyitni az ajtót, meglepetve látta, hogy az már nyitva van, a zár le van feszitve. A szobában minden össze volt forgatva és a ruhatárban levő fiókból hiányzott 12 korona készpénz. Ezen összegért Vastagh Antal szolga felelős, akinek megőrzés végett adta át egyik kaszinótag az összeget. A szolga nyomban jelentést tett a rendőrségen, amely most detektivekkel nyomoztatja az uri ka­szinó betörőit. — Munkásházakat építenek Szegeden. Régi panasza már a szegedi nagyiparnak, hogy Szegeden nem lehet képzett, itt állan­dóan megfelelő munkásokat nevelni, mert a munkások nem kapnak megfelelő lakásokat. Régóta fölmerült már az a terv, hogy a sze­gedi gyárak közelében imunkáslakásokat épi­tenek és Szegeden 'mindenki, aki az ipar fej­lődését a szivén viseli örömmel üdvözölte, a terv megvalósítása érdekében megindult ak­ciót, amely — amint az előjelek bizonyítják rövidesen teljes eredménnyel fog járni. A •munkásházak ügyében tegnap délután érte­kezlet volt a polgármesteri hivatalban Lázár György dr. polgármester elnöklésével. Az ér­tekezlet, amelyen Balogh Károly, Gcuíl End­re dr tanácsosok, Tóth Mihály., főmérnök, Perjéssy László kereskedelmi és iparkama­rai titkár és Fajka János főszámvevő vettek részt, Az értekezleten megállapodás jött létre arra .vonatkozólag, hogy a város egyelőre ötszáz muukásház építését a telhető áldozat­készséggel támogatja. Elhatározták azt is, hogy legközelebb értekezletre hívják az ér­dekelt gyárosokat, akikkel letárgyalják az ügyet. Ez a határozat mindenesetre a .megva­lósuláshoz nagyon közel viszi a kérdést. Mi, akik több izben hangsúlyoztuk a munkáshá­zak építésének sürgősségét és szükséges­ségét, csali a legnagyobb elismerés, hangján emlékezhetünk meg a hatóságról, amely át­látta a szociális kérdés nagyfontosságú vol­tát és a Szeged ipari életére olyan jelentős szerepet játszó mozgalmat a legmesszebb­menő támogatásban hajlandó részesíteni. — A Nyugat, A Nyugat március 16-diki száma a következő tartalommal jelent meg: MóricZ Zsigmond: Az első' vértanú. F. Ker­náeh Ilona: A fajtája. Réti Ödön: Zorka. (Regény V.) Laczkó Géza: Merlin a kosárban. (Novella.) Halász Imre: A parlamenti problé­ma. Nagy Zoltán: Mesélek a hercegről. (No­VtíHa.) Szini Gyula: Profán szerelem. (Re­gény. V.) Szép Ernő: A hasbeszélő. Ter­sánszky Jenő: Részlet egy készülő regényből. A Nyugat miniden .száma Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. — Weisz Richárd halesete. Buda­pestről jelentik: Világbajnokunkat szomba­ton, tréning közben, baleset érte. Weisz, Wei­gand, a MTK. klubmesterével dolgozott, mi­közben, oly szerencsétlenül esett vállára, hogy áz megrándult. A bajnok kénytelen tréningjét pár napra megszakítani, hogy a bajnokságig teljesen rendbe jöjjön, ahol ok­vetlen indulni akar. Nem felel meg a való­ságnak az a hir, hogy Weisz nem indul a bajnokságban. — A tanítóképző Újszegeden. Megiituk, hogy a katolikus tanitóképzőt Glattfelder Gyula dr megyéspüspök újraépítteti. Az in­tézet számára a püspök Újszegeden kért tel­ket, A mérnökség a Temesvári-uton jelölt ki erre a. célra a tanács megbízásából 3600 négy­szögöl nagyságú területet. A tanítóképző két­emeletes nagy épület lesz, amelyhez interná­tust is csatolnak. , • t — A szegedi postakézbesités hibái. A magyar postáról még külföldön is elisme­rik, hogy a legjobbak közé tartozik. A kéz­besítés dolgában talán az egész világon első helyen emlegetik. Rossz cimzés, ha -annak bármilyen csekély pozitív alapja van, nem gátolja a magyar postát abban, hogy a kül­deményt ne kézbesitse. Ez .a ósok dicsérő jelző azonban csak nagy általánosságban igaz, mert például Szegeden a posta kézbesí­tése a lehető legrosszabb. A kora reggeli pos­tát csak ebéd után kézbesiti a szegedi posta, mig a délutáni küldeményeket csak nyolc óra után szállítják az üzletekbe. Ilyen iparos és kereskedő városban, mint Szeged, már komoly konsíernációt okoz az, ha nyolc óra után kézbesitik például a csomagokat. Üzle­tek nyolc óra -előtt zárnak. Sürgős postát már aznap el sem tudnak intézni, sz pedig komoly károsodását jelenti a cégnek. Remél­jük, hogy a szegedi postaigazgatóság válto­zásával rendszerváltozás is lesz. Legalább annyiban, hogy a küldeményeket pontosan fogják kézbesiteni. — A szegedi zsidó árvaegyesület gyűlése. A szegedi zsidó árvaegyesület Goldschmidt György dr elnöklésével vasárnap délelőtt féltizenegy órakor tartja közgyűlését. A mindeddig nagy látogatottságnak örvendő rendes évi közgyűlés iránt, amely egyszer­smind tisztújító gyűlése lesz az egyesületnek, élénk érdeklődés nyilvánul. — Az ezredkürtös Jubileuma. Roben­sohn József, a szegedi 5-ik honvédgyalogez­red ezreidkürtöse most ünnepelte 25 éves ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom