Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-20 / 66. szám

3 DELMAÖYARÖRSZÁU 1912 március 20. tonai szolgálatának évfordulóját Ebből az al­kalomból a király a derék őrmestert szolgá­lati kereszttel tüntette ki, kartársai pedig emléktárgygyal lepték meg. Hétfőn este ban­kett volt tiszteletére. - Rendetlen a tanyai posta. Régi baj már, hogy a tanyai posta nagyon nehézkes, noha rendezésére a város már többször fölhív­ta a budapesti postaigazgatóság figyelmét. Az igazgatóság most újból adatokat kér a vá­rostól a tanyai posta forgalmáról s <a forga­lom nagysága szerint fog állami hozzájáru­lást biztosítani a kézbesítések lebonyolításá­hoz. — U] egyenruhák. A lovasság uj tábori egyenruháján kivül a hadsereg uj diezegyen­ruhájának megalkotását is tervbe vették. A lovasság tábori egyenruhájára vonatkozó­lag ma már biztos, hogy más szinü lesz, mint a gyalogságé. Valószínűleg megmarad a vilá­goskék sziliből készült, zsebekkel ellátott ké­nyelmes lovashluz, amelyen aztán rajta füg­genek az ulánusok, huszárok, dragonyosok jellegzetes jelvényei, a piros zsinórzat, a sip és egyebek. A vörös nadrágot sok kifogás ellenére valószínűleg mégis szintén megtart­ják, mert megállapították, hogy ötszáz-hat­száz lépésről a vörös szin nem látható a csatárláncban. A csákó megmarad továbbra is, de valószínűleg borítással látják el. Per­sze alaposan a szépség rovására menne, ha a csákóról lekerülne a rózsa és az ulánusok csákójáról a lószőrpamacs. Az uj diszegyen­ruha tervein elsőrangú művészek dolgoznak, még pedig a szin és a vonal művészei. Az egysoros diszkabátot (Waffenrock) kétsoros­sal cserélik ki, olyannal, amilyent a honvéd­gyalogság már most is visel: egy másik terv szerint a Waffenrock megmaradna egysoros­nak, csupán az eddigi hat gomb helyére ke­rülne nyolc. A ruha szinét illetőleg még in­gadoznak a fehér és a sötétkék között, sőt az sem valószínűtlen, bogy a régi febér ka­bát-tipust fogadják el. A dragonyos kabát epouletjei bojttalanok, mint a testőr-lovas eskadroné. Különben pedig azzal a gondo­lattal is foglalkoznak, hogy az egész had­sereg tisztjei számára válldiszt kreálnak, hasonlót ahoz, amilyent a császárvadászok hordanak. A tisztek tábori egyenruhájánál is történnek majd esetlég változtatások. Igy például szó'lehet arról, hogy a régi csizmát . njra használatba veszik, mert a most hasz­nált lábvédő sehogy sem vált be. Esőben a sár és a piszok akadálytalanul hatol be a résein és lovagláshoz sem túlságosan alkal­mas. Fontos az is, liogy a csizma egy darab­ból van, mig igy külön cipő és külön szár készül. Azonkivül csizma télen melegebb is, ami különösen hosszabb ideig tartó lovag­lásnál fontos. — Nagy-Berlin. Berlin, amelynek két­millió lakosa van, annyira kitölti a rendelke­zésére álló területet, hogy további növekedés nemsokára lehetetlen lesz számára. Nagy te­rületet foglalnak azonban el Berlin környé­kén Berlin külvárosai, amelyeknek jelenleg egy és háromnegyedmilliónyi a lakossága és amelyeknek fejlődése szintén óriási mérték­ben halad előre. Berlin és külvárosainak la­kosságát eddig semmiféle szervi kapocs se kötötte össze. A várospolitikai kérdésekben mindegyik teljesen önállóan intézkedett, mindegyiknek saját csatornázása, gáz- és vízvezetéke, saját iskolái és kórházai voltak, legföljebb a postaszolgálat tekintetében volt észlelhető valami nagyobb egység felé törek­vés. Mindezek dacára azonban Berlin és kül­városai csaknem egy, egyetlen összefüggő nagy városkomplexumot képeznek, ugy, hogy az egyes városok határai csupán papi­roson vannak meg, mig valójában senki sem ismeri. Ennek a kissé zavaros állapotnak most véget fog vetni egy törvény, a célszerű­ségi szövetkezésről szóló törvény, amelyet nemrég hoztak és amelyik április 1-én lép ér­vénybe. Ez a törvény szervi kapcsolatot fog teremteni Berlin és hét nagy külvárosa kö­zött, amelyeket egvetlen várossá — Nagy­Berlinné olvaszt össze, négymillió lakossal. — A legújabb csodaszer. Párisból jelen­tik: A minap egy francia orvos kiáltotta ki csodatévő szernek az adrenalint, amelylyel szivrendeHenességeknél biztosan elejét lehet venni a nakrózis veszedelmének, most pedig egy tuniszi orvos egyenesen a kolerát akar­ja ezzel a mellékveséből kiválasztott s egyéb­ként jótékony hatású preparátummal gyógyí­tani. A tuniszi francia kórházban állitólag husz kolerás beteget talpraállitott Naame dr arabs orvos, aki évek óta tanulmányozza a kolera gyógyítási módját. Sergeant dr fran­cia alorvos jelentette a párisi orvosegyesü­letnek, hogy Naame az adrenalint erős ada­golásban oltás utján alkalmazza s maga is megfigyelte a busz esetet, amelyben teljes gyógyulás állott be. Az arabs orvos ugy jött rá az uj metódusra, hogy a kolerás beteg egyes szimptómái és az adrenalin-mérgezés bizonyos tünetei között feltűnő hasonlatos­ságokat talált s ez a fölfedezés inditotta ar­ra, bogy az adrenalinban keresse a ikolera megf ékező j ét. Felesleges megjegyezni, hogy a párisi orvostáreaság szkeptikusan fogadta a tuniszi csodaszer hirét. — A lutri és az osztálysorsjáték Ausz­triában. Bécsből jelentik: A képviselőház mai ülésén a pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a lutri megszüntetése és az osz­tálysorsjáték bevezetése dolgában. A pénz­ügyminiszter tetszéssel fogadott beszéddel kísérte a javaslatot. Rámutatott arra, hogy a kormány eddig nem foghatott hozzá a Jó­zsef császár óta közgazdaságilag károsnak elismert lutri megszüntetéséhez, tekintettel a jövedelemre, mely az államnak belőle szár­mazott. A kormány most a képviselőház 1908. évi határozatának tesz eleget, amidőn a lutri fokozatos megszüntetését a bevezetendő osz­tálysorsjáték fokozatosan emelkedő jövedel­mének mértéke szerint tervbe veszi. Az elő­terjesztett törvényjavaslat fölhatalmazza a kormányt, hogy amaz osztálysorsjátékokat, amelyeknél az egész játéktőkének legalább hetven százaléka mint nyeremény kiosztásra kerül, saját kezelésbe vegye, amivel párhu­zamosan a lutrit az csztálysorsjáték évi tiszta nyereségének emelkedésével arányban foko­zatosan eltörlik, amig az osiztálysorsjáték legalább évi húszmillió korona tiszta nyere­séget ad, mire a lutri teljesen megszünteten­dő lesz. A pénzügyminiszter ezután az osz­tálysorisjáték fejlődéséről és a lutri egyidejű korlátozásáról részletesen nyilatkozott. — Vámbéry Ármin ünneplése. A magyar tudományos világ a szeretet melegségével köszöntötte Vámbéry Ármint abból az alka­lomból, hogy nyolcvan esztendős lett. A tu­dományos társaságok és egyesületek képvise­lői nevében Beöthy Zsolt üdvözölte az ősz tudóst, aki megköszönte az ünneplést. Elmon­dotta, hogy amikor Metternich herceg bemu­tatta őt III. Napoleonnak, mint a Magyar Tudományos Akadémia tagját, Napoleon azt mondta: — Mi az, Magyar Tudományos Akadémia? Ma már más a helyzet, az egész müveit vi­lág tudja, hogy van magyar Akadémia és tudományosság. Ha Visszaemlékezik erre az esetre, ugy érzi, hogy nem élt hiába és hogy az ő működése is kis könyvecske volt abban az épületben, amelyet a magyar tudomány és a magyar nemzet nagyságának emeltek. Beöthy Zsolt ezután átnyújtotta az ünnepelt­nek a tudományos társaságok gyönyörű plakettjét, valamint a mellszobrot, ezzel az ünneplés véget ért. — Brutális rendőrük. Ma este a szerkesz­tőségünkben járt egy ember, aki előadta, hogy vele a rendőrök minden ok nélkül bru­tálisan elbántak és 48 órára elcsukatták. A panasztevő ember szó szerint a következőket adta elő a maga bajáról: — Március 15. volt s az ilyen hazafias dol­gokat én is igen pártolom. Hazafelé igyekez­tem a Polgár-utca 6. szám alatti lakásomra. Hát igaz, egy kissé pityókos voltam és dúdol­gattam, de ezzel én nem okoztam bajt senki­nek. Már épen majdnem otthon voltam, mi­kor szembejött velem két rendőr és se szó, se beszéd, megragadnak és hozzávágnak a zsidó templom falához. Ez nem volt elég, de bevit­tek a laktanyára, ahol folyton pofoztak, ver­tek, amig Kecskeméti rendőr le nem szállt az ágyáról és rendre nem utasította Csóti Jó­zsef rendőrt, aki diktálta a pofonokat/Aztán vasravertek ésT mint valami rablógyilkost, ugy vittek a rendőrségre. Ferenczy ügyeletes rendőrkapitány 48 órára lecsukott, pedig hát se nem loptam, se nem garázdálkodtam, csak épen egy kicsit ittas voltam. Pedig kérem, ilyenkor, március 15-én a rendőröknek is figyelembe kellett volna venni a hazafias szempontokat. Eddig tartott a panaszos ember vádja* aki ugyan beismerte, bogy a „nemzeti ünnep örömére" ivott egy keveset, de ez, ha nem is mentő körülmény, nem is ok a pofozásra éá 48 órai fogságra. — Rablógyilkosság az országúton. Szatmárnémediből jelentik: Kedden délután az ottani csendőrök az országúton halva ta­lálták Mann László gazdálkodót, kinek a fe­jén több fejszétől eredő sebet találtak. Mamii kocsival, lóval ment el hazulról, de most már sem a kocsinak, sem a lónak nyoma sincs. Mann értéktárgyai is hiányzanak, ugy min­den kétséget kizárólag rablógyilkosságnak esett áldozatul. Nem messze a holttesttől a csendőrök megtalálták a gyilkos szerszámot, a fejszét is. Széles körben megindult-a nyo­mozás az ismeretlen rablógyilkos ellen. — Olasznak nézték a Skodrát. Fiúmé­ból jelentik: Az albániai partokon a török katonaság valóságos sortüzet zuditott a Ma­gyar-Horvát Tengerhajózási Társaság keres­kedelmi hajóra, a Skodrára. Az összelövöldö­zött hajó kapitánya, Giovanni Marió Za­gabrecs, igy mondta el az albániai kalandot: — A Skodra rendesen cukrot, benzint ós. petroleumot szállit keletre. Hajónk a Bojana folyón evezett Skutari felé. Amint Oboti községet elhagytuk, már este hat óra el­múlott. Egészen közel a Luarda török erős­ség fekszik. Egy tiszt ránk kiáltott, bogy álljunk meg. De a sebes járású folyón lehe­tetlen volt rögtön megállni s igy néhány mé­terrel lejebb úszott a bajónk. Közben leeresz­tettük a vasmacskát s megállottunk. Ebben a pillanatban sortűz zudult a kapitányi hid­ra. Mindannyian hasra vágódtunk. Prioti kormányos a fején sebesült meg súlyosan, Ha,mid matróznak a karját fúrta át egy golyó. Ezután kikötöttünk. Egy török tiszt­viselő megmagyarázta, hogy olaszoknak néztek bennünket s kijelentette, hogy most már tovább mehetünk. Én azonnal távirati jelentést küldtem a konstantinápolyi nagy­követségnek az esetről. A hajó kéményei, kormánykereke rettene­tesen össze vannak lövöldözve és a sebesjá­rásu Skodra alaposan megrongálódott. Hét­főn délután már megjelent a magyar hajó kapitányánál Nikolaki effendi török keres­kedelmi konzul, aki a török kormány nevé­ben bocsánatot kért a hajó személyzetétől. Az ügyben egyébként megindult a diplomá­ciai eljárás. — Magyar anarkista az olaszok fogságá­ban. Szauremói távirat rövidesen jelentette, hogy a francia-olasz határon elfogtak; egy anarchistát, aki magyar embernek vallotta magát, A nápolyi Mattino még a római me­rénylet előtt való napokban azt a feltűnést keltő birt, közölte, bogy az uj-törökök megbí­zásából Szalonikiből elindult két anarchista, hogy Viktor Emánuel király életre törjön. A lap még megjegyezte, bogy az egyik ma­cedón ember, a másik orosz vagy cseh és a neve Bokolanico Mihály. Az olasz rendőrség hajszát inditott, bogy kézrekeritse ezt a két veszedelmes embert, különösen a római me­rénylet után, mert valószinü, hogy Dalbának bűntársa. A macedón anarchistának nyoma veszett, de a másikról megállapították, hogy Becker Péter néven néhány napig Velencé­ben lakott. Az üldözött embert tegnapelőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom