Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-19 / 65. szám

16 DÉLMAGYÁRORSZÁÖ 1912 március íl. kezetes ismétlése vagy. Eégi vagy a hagyo­mányok tiszteletében, az ideálok tisztult lég­körének a megteremtésében és megbecsülésé­ben, régi vagy a korrektség nyílegyenes ut­ján, a fáradhatatlan energia meredekjein, a jóság és szeretet illatos rózsabokrai alatt. Ugy érzem, hogy érzésbeli gazdaságommal nem áll arányban a gondolatoknak sem a mennyisége, sem a minősége, mégis meg­kj&érlem formulázni a veled szemben nagysá­gos Urunk fennálló viszonyunkat, ennek tartalmát és indítékait. A kötelességteljesítés általában véve nem érdem ugyan, de annak az a fokozott meg­nyilatkozása, amely a mi önkiméletet nem ismerő főnökünket kimagasló mértékben jel­lemzi, a saját magunk kisszerüségének és ér­demtelenségének tudatát meggyőződéssé emelvén, dadogás helyett ragyogó és meg­áradt szavak pompáját és liömpölygését jog­gal követelhetné meg. A Te egyéniséged, emberi erényekkel ötvö­zött egyéni értéked nagyságos Urunk öt, szi­lárdan alapozott pilléren nyugszik, ezek a pillérek: a szerénység, a szorgalom, a szaba­tosság, a szakértelem és a szeretet. Szerény az az ember, aki sohasem érezteti élesen azt a fölényt, amelyet számára hiva­tali felsőbbsége hatalmi téren, természeti adományai pedig a társadalmi érintkezés vo­natkozásaiban biztosítanak. Én gyakran hallottam nagyságos Urunk neveddel és ténykedéseiddel kapcsolatban a panegirisBzé fokozódó elismerés, de sohasem a helytálló panasz szavát/mert mindenha a lebilincselő nyájasság udvarias és mégis te­kintélytartó modorában hódítottad meg isme­rőseid és alárendeltjeid tántoríthatatlan vonzalmát. A szorgalom fényéhen annak az embernek a működése tündöklik, aki kötelességeit nem igyekszik egy bus robot unt igája gyanánt ideges gyorsasággal lerázni magáról, hanem a lelkiismeret lobogó lángja mellett világítja meg a szavakat, amelyek végezni is tudnak, a dolgokat, amelyeknek — a latin mondás szerint — lelke van és a körülmények szöve­vényét, amelyben könnyesi szemmel vergőd­hetik az igazság. Én gyakran hallottam nagyságos Urunk neveddel és ténykedéseiddel kapcsolatban a panegirisszé fokozódó elismerés, de sohasem a helytálló panasz szavát, mert feláldozván az éjszakák nyugalmát, feláldozván a vasár­nap délutánok nyugalmát, mindenha erélyes tapintattal bogoztad ki az aktakákákra kö­tött csomókat és acélos kedvvel vágtál széles rendet a munka sikerkalászos mezején. Szabatosság azt az embert jellemzi, aki nem csupán az előirt alakiságokat tartja be, hanem a feszélyező formák félretol ásóval fel­színre hozza azt is, ami a lényeg kagylójá­ban mint igazi érték drágagyöngye rejtezik. Én gyakran hallottam nagyságos Urunk neveddel és ténykedéseiddel kapcsolatban a panegirisszé fokozódó elismerés, de sohasem a helytálló szavát, mert a kicsinyes szempon­tok figyelmen kivül hagyásával mindenha a közügy és a jogosult magánérdek megoltal­mazásában és kielégítésében vivtad ki isme­rőseid és alárendeltjeid osztatlan tetszését, i Szakértelemmel az az ember tölti be a hi­vatása által rábízott munkakört, aki nem sik­lik el felületesen a szakmája körébe tartozó kérdések fölött, hanem ugy az irányításban, mint az ellenőrzésben határozottsággal, tisz­tánlátással és pártatlansággal emelkedik a hivatalnokok és a helyzet fölé. Én gyakran hallottam nagyságos Urunk neveddel és ténykedéseiddel kapcsolatban a panegirisszé fokozódó elismerés, de sohasem a helytálló panasz szavát, mert az ingadozó vagylagosságok mellőzése mellett mindenha a széleskörű és magas helyen is teljes meg­elégedésre sokszor igénybe vett szaktudás­nak a részletekre is kiterjedő alaposságával termékeny barázdákat szántván a kataszter­nek sokáig sivár ugarán, a gyiimölosérlelés gyönyörű önérzetén kivül biztosítottad is­merőseid és alárendeltjeid készséges és szük­ségszerűen érzett meghajtását. Szeretet abban az emberben lakozik, aki mosolyogva tudja eltávolítani a mások által szivébe szúrt töviseket, aki gyöngéden szokta elhárítani a mások érvényesülése elé gördült akadályokat. Én gyakran hallottam nagyságos Urunk neveddel és ténykedéseddel kapcsolatban a panegirisszé fokozódó elismerés, de sohasem a helyt álló panasz szavát, mert a befolyásoló ellenszenv abszolút kiküszöbölése mellett mindenha a megértés, a méltánylás és a tá­mogatás legmesszebbmenő dokumentálásával könnyű szerrel szerezted meg ismerőseid és alárendeltjeid mélységes rokonszenvét és hű­séges ragaszkodását. Harminc esztendő boruján-derüjén elméláz a lelkem. Harminc esztendőt az állami közszolgálat kötelékében eltölteni egymagában nem ér­dem, hanem a gondviselés kegyes nagylelkű­sége. ! De egy állami közszolgálat harminc évre terjedő tartamát állandóan és teljesen meg­tölteni az agyvelő'értékeket realizáló gondo­lataival és a sziv termékenyítő melegével: ez már érdem, az emberhivatás, a polgárhüség, a férfibecsület drágalátos, szépséges és ma­gasztos érdeme. A ma ünnepelt harminc esztendőnek min­den állomása Pécstől kezdve Budapesten és Debrecenen keresztül Szegedig büszkén, az alkotásra hivatott elméket ós a forrón dobo­gó sziveket megillető büszkeséggel ringatott ölében téged, nagyságos Urunk. Ez idő szerinti állomásodion, a nemzeti fő­városnak elkeresztelt Szegeden megállitot­tunk egy pillanatra, hogy elszálljunk a mul­tak vizére, hogy fölemeljünk törhetetlen lel­kesedésünk csorbítatlan pajzsára, hogy kitűz­zünk egy szeplőtlen szárnyakkal suhogó lo­bogót az ünnepelt kataszter hivalkodó or­mára. Nagyságos Urunk, tudásod fölénye és szi­ved jósága kötelességek terhét rójja reánk. A mai nap ünnepélyes alkalmát nyomaté­kos örömmel használjuk fel annak a komoly Ígéretnek a leszögezésére, hogy képességeink teljes kifejtése mellett irányul lankadatlan törekvésünk az általad kijelölt utón, a ha­gyományok és az uj elvek nyomdokaiba meg­oldott saruval lépni. A mai nap szivünket melengető alkalmát azonban fölhasználjuk arra is, hogy kérve kérjük az Isten bőséges áldását és különös kegyelmét arra a somogyvármegyei kisköz­ségre, szülőfaludra, Osztopánra, Beád, mű­ködésedre ós bensőséges családi életed boldog virulására. Nagyságos Urunk, kincses két kezével áld­jon meg az Isten és kiváltságos kegyelmei között sokáig, nagyon sokáig éltessen az Isten. — Csanád püspöke Szegeden. Glatt­felder Gyula dr megyéspüspök kedden há­rom napra Szegedre érkezik, hogy itt az if­júságot meggyóntassa és az eukarisztikus egyesületben előadást tartson. — Wlassics Gyula ünneplése. Vasárnap életének hatvanadik évét töltötte be 1Vlas­sics Gyula, a közigazgatási biróság elnöke. Ezt az alkalmat fölhasználta Wlassics ün­neplésére a közigazgatási biróság birói és tisztviselői kara, a kultuszminisztérium és mint kiváló büntetőjogászt ünnepelték a ma­gyar büntetőjogászok is. Hivatalában Szilasy József, A közigazgatási biróság másodelnöke, a nemzetközi büntető egyesület magyar tag­jainak élén Balogh Jenő államtitkár és Rickl Gyula miniszteri tanácsos üdvözölte, a kul­tuszminisztérium ama tisztviselői pedig, akik Wlassics idejében teljesítettek szolgálatot, üdvözlő feliratban köszöntötték. — A harmadik közjegyzőség. Ismere­tes, hogy az igazságügyminiszter a szegedi harmadik közjegyzőséget be akarja tölteni és már pályázatot is irt ki az állásra. A város­ban már régebben mozgalom indult meg, a melynek célja volt a minisztert fölkérni, hogy miután Szegednek két közjegyző is elég, a harmadik állást ne szervezze, illetve azt ne töltse be. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén is szóba került a dolog. Rósa Iizsó dr indítványozta, hogy a bizottság föliratban kérje meg a minisztert, hogy a harmadik sze­gedi közjegyzői állást szüntesse meg. A bi­zottság egyhangúlag elfogadta az inditványt. — Márciusi ünnep. A szegedi III. kerületi függetlenségi és 48-as Kossutli-pártkör va­sárnap este szép hazafias ünnepélyt tartott a március tizenötödike emlékére. Pap Bé­liért dr elnök gyönyörű szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt s buzdította a jelenvolta­kat, hogy azt a hazafias érzést, amely sziveik­ben ül, továbbra is ápolják. Ezután Sebő József tartott ünnepi beszédet. Kiemelte a március 15-ikének történelmi tanulságait. Beszéltek még Ludvig Sándor és Bontsér Já­nos, mire a szép ünnepélyt Jedlicska György elnök magasszárnyu szavakkal zárta be. — A szegedi gyermeknap. A gyer­meknapot az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére az idén is megtartják Szegeden. A gyermeknap májusban lesz. A belügyminiszter leiratában fölhívta a taná­csot, ihogy a Ligát támogatásban részesítse. — A szegedi katolikus nővédő-egye­siilet közgyűlése. A szegedi katolikus nővédő-egyesület dr Raskó Istvánná elnök­lete alatt március 16-án, szombaton délután néw<r órakor a szegedi Katholikus kör nagy­termében tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen a tagok igen szép számban, szá­zon felül jelentek meg. A megjelentek között láttuk Jászay Géza címzetes püspököt, Or­konyi Ede dr táblabírót, a fiatalkorúak fel­ügyelő hatóságának elnökét, Kelemen Béláné úrasszonyt, az egyesület diszelnökét és még igen számos előkelőséget. A jegyzőkönyv hitelesítésére Buday Jánosnét és Szarvady Lajosnét .kérték fel. Raskó Istvánná elnök­asszony megnyitójában ismertette az év ne­vezetesebb eseményeit, ismertette a napközi otthon ügyét, amely annyira előrehaladt, hogy az egyesület saját vagyonából meg­vette a Korona-utca 18. számú telket. Ismer­tette az elnökasszony begaváry Back Bernát urnák nagylelkű adományát* amely szerint a napközi otthon épületét saját adományából édes anyja emlékére fel fogja 'emeletes alak­A hygienikus PalmakaucsuK ágybetét minősége elsőrangú r

Next

/
Oldalképek
Tartalom