Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-01 / 50. szám

J5v mm XT 1912. március 1. DÉLMAGYARORSZÁG szabályok nem akkor készülnek, mikor azokat szövegezik, hanem a gyakorlat alatt. Ugy látja, hogy Kenedi Géza indítványa az elnökkel meg volt beszélve. (Tiltakozás jobbról.) A 255. szakasz megmondj®, hogy ugy kell szavazni, hogy mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Kéri az elnököt, ne készüljön az ilyen kérdésekre előre. (Ellentmondások. Zaj.) Polónyi Dezső: Sajnálatosnak tartja, liogy már idáig jutottunk, liogy Kenedi, aki mint jogász, jóhirnek örvend, ilyen indítványt terjeszt elő. Még sajnálatosabb, liogy a horvátokkal szemben alkalmazott eljárást mivelünk szemben akarják fegyverül fölhasználni. (Nagy zaj a jobboldalon.) Az elnök: Horvát képviselő nincs, hanem csak magyarországi képviselők vannak! (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Dezső: Joga van megkülönböztetni, liogy valakinek ad-e szabadságot vagy se? Indítványt tesz: Sümeginek adják meg a szabadságot, Veszpréminek pedig ne, Kun Béla kívánságát teljesítsék, a negyedik képviselő kérését pedig ne. Tessék ezekről az indítványokról egyenkint dönteni. (Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Az elnök, mikor megválasztották, fogadalmat tett a Ház előtt, hogy a házszabályokat az eddigi gyakorlat szerint kezeli. Bocsánatot kérek, trükköket kieszelni az eddigi gyakorlat ellen: ez ellenkezik a fogadalommal, az egyéni bizalommal is, amelylyel ön iránt viseltetünk! (Taps a szélsőbaloldalon.) Egry Béla beszélt ezután a. házszabályokhoz. (Becsületszóra.) A Hoitsy-féle precedensnél az a döntő, egyhangúlag határozott-e a Ház, vagy volt-e ellenvélemény. Az elnök: Becsületszavamra mondom, liogy a naplóban ennek nincs nyoma. Polónyi Dezső: Felolvassa a kérdéses ülés naplóját, amely szerint az elnök akkor megállapította, hogy azért szavazhat egyszerre a Ház több szakaszról, mert elleninditvány nem történt. Tiltakozik az ellen, hogy az elnök bármilyen kérdést is becsületszóval akarjon elintézni. Návay elnök ezután kimutatja, hogy két precedensről van szó. Az egyiknél Polónyinak, a másiknál neki van igaza. Ezután Ábrahám Dezső szólt a házszabályokhoz. Vertán Endre és Szmrecsányi György húzták ki ezután a házszabályokhoz való hozzászólással az időt délután két óráig, amikor az elnöklést időközben átvette Beöthy Pál s a holnapi ülés napirendjére vonatkozó indítványát megtette. (A holnapi napirend.) A napirendi indítványt Batthyány Tivadar gróf azzal ,a korlátozással fogadta csak el, ha a holnapi ülésen a jegyzőkönyv hitelesítése után nyomban folytatják a ma félbenmaradt ügyek tárgyalását. A többség zajosan tiltakozott Batthyány kívánsága ós az interpretáció ellen, Beöthy elnök azonban kijelentette, hogy mivel indítványok és határozati javaslatok adattak be, erről a holnapi ülésen természetesen dönteni kell. — De hamar megváltozott a véleményük! — kiáltott oda az elnöki kijelentést hangtalanul fogadó többségnek Polónyi Géza. S ezzel az akkorddal végződött két óra után az ülés. Katonai tanácskossás. Bécsből jelentik; Március 1-én katonai tanácskozás lesz a közös hadügyminisztériumban. A tanácskozáson a haátestek szervezetéről tárgyalnak. Justh Gyula és a Justh-párí sajtópere Szegeden. — Jogi személgiség-e egy politikai párt ? — (Saját tudósitónktól.) Nagyjelentőségű kérdést kell tisztáznia a szegedi törvényszéknek, még pedig avval a sajtóperrel kapcsolatban, melyet Justh Gyula, mint a függetlenségi és 48-as Justh-párt elnöke indított a párt nevében egy ujságiró ellen. Fejérváry József, a Hódmezővásárhely cirnü lap felelősszerkesztője azt irta, hogy kihallgatott két román politikus-beszédet s hallotta, hogy pénzt ajánlottak föl az ellenzéknek a románok, ha lepaktálnak velük a kormánnyal szemben. Majd ujabb cikkben odanyilatkozott, hogy a pénz miatt tárgyaló ellenzék alatt nem a Justh-pártot értette, csak fölakarta hivni a Justh Gyula figyelmét arra, esetleg nem tárgyal-e valaki a románokkal az ő vagy pártja nevében? Justh Gyula a cikket sérelmesnek találta, mert „őt és pártját közmegvetésnek tenné ki", ha beigazolást nyer a vád. És a pártelnök a Justh-párt nevében sajtópert inditott a cikkiró ellen. Március 9-ére már ki is tűzték a szegedi esküdtbirósági tárgyalástj A sajtópernek közjogi háttere érdekes igazán és nagyjelentőségű is. Mert Justh Gyula nem mint közjogi személy, hanem mint politikai pártelnök inditott pert, nem saját személyében, de egy politikai párt nevében. Igy adta be a vádiratot képviselője: Nagy György dr. Igy fogadták el a vádirat lényegét is. Viszont Fejérváry József vádlott a védője: Balassa Ármin dr utján megtámadta az egész vádiratot. Egyszerűen kétségbevonja, hogy egy politikai párt — ez esetben a Justhpárt — mint jogi személy szerepelhessen. A Bp. 47. szakasza értelmében ugyanis a magánindjtvány törvényessége csak akkor lehet hatályos, ha magának a felhatalmazást adó értekezletnek törvényes fedezetéül szolgál a pártnak olyan jogi személyisége, aminőt a törvény feltételez. Már pedig Magyarországon egyetlen egy politikai párt se bir alapszabályokkal, se olyan törvényes követelményekkel, melyeknek alapján jogi személyisége megállapítható volna. E vitás kérdésnek a tisztázása Szegeden kerül először tárgyalásra, — ez teszi olyan országos jelentőségűvé ezt a politikai pert. Természetesen érdeklődés és igy különféle verzió előzi meg a politikai pert, annál inkább, mert Justh Gyula pártja nevében részt vesz a tárgyaláson. Egyik szegedi lap azt irta, hogy a szegedi tárgyalásra eljön Justh Gyulán kivül Khuen-Héderváry Károly gróf és Tisza István gróf is, hogy szóval egy politikai mérkőzés lesz. A Világ pedig hosszabb cikkben foglalkozik mai számában a szegedi pörrel és többek között ezeket irja: Abban a ritka szenzációban lesz része Szeged kivánesi közönségének, hogy politikai természetű sajtópörben egyszerre láthatja tanuként mérkőzni az aktuális politika legelszántabb ellenfeleit: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és Tisza István grófot Justh Gyulával. Justh Gyulát tanuként fogják a tárgyaláson kihallgatni, aki nyilatkozni fog a vádakra és elő fogja adni azt, hogy van-e ilyen paktum, volt-e a románokkal megállapodás és hogy egyáltalán volt-e a radikális választói jog tekintetében közeledés az ő részéről?! Tegnap értesítette Justh Gyula Nagy Györgyöt, hogy a tárgyaláson mindenesetre meg fog jelenni, ott tiszta helyzetet teremt és teljes nyíltsággal fog nyilatkozni. Ezzel szemben Balassa Ármin dr szegedi ügyvéd és lapszerkesztő, a Fejérváry védője, a Khuen-Héderváry gróf és Tisza István gróf tanukénti beidézését kérte. A bíróság már meg is idézte őket. Biztos tudomásunk van arról, hogy ugy a miniszterelnök, mint Tisza meg is fognak a tárgyaláson jelenni és vallomást tesznek. Főként Tisza István akarja és fogja is — ha tudja — bizonyítgatni, hogy Justhék kontaktusban voltak a nemzetiségi pártokkal és akar szenzációs leleplezéseket tenni a küzdő függetlenségi párt ellen. Ha ilyen politikai mérkőzésre kerülne a sor, tényleg országos szenzáció volna. Csakhogy erre nem kerül a sor. Egyszerűen azért, mert az inkriminált cikkben nem a Justhpártról van szó, hanem az ellenzékről s a kormány és pártja távol áll az egész kérdésöl, denikve nincs szükség Khuen-Héderváry Károly gróf és Tisza István gróf megidézéscre; a kihallgatást nem rendelték el, sőt — nem is kérték. A Világ cikkének tartalmára nézve különben Fejérváry József védője nyilatkozott is kérdéseinkre. Balassa Ármin dr nyilatkozata igy szól: — Az országos függetlenségi és 48-as párt által Fejérváry József hódmezővásárhelyi lapszerkesztő ellen inditott sajtópörben a védelem nem kérte sem Khuen, sem Tisza megidézését, igy a biróság nem is idézhette meg őket a március 9-ére kitűzött tárgyalásra. A miniszterelnöknek és Tisza István grófnak kihallgatását a védelem nem is fogja kérni, mert a vádlott védelmi érdeke megidéztetésüket nem kívánja s a pör anyaga egyáltalán nem is alkalmas arra, hogy politikai szenzációk keretéül szolgáljon. A védelem részéről eddig mindössze az történt, hogy Balassa Ármin dr indokolt kérvényére Hevessy Kálmán főtárgyalási elnök a főmagánvádlóként föllépő országos függetlenségi és 48-as párt képviseletében fölhívta Nagy György dr ügyvédet arra, hogy „mutassa be az országos függetlenségi és 48-as párt szervezeti szabályzatát, vagy ügyrendjét, szóval oly kormányhatósági jóváhagyási záradékkal ellátott szabályzatát, amelyből a párt jogi személyisége megállapítható; továbbá: hogy a függetlenségi és 48-as párt 1911 február 23-án délután félegy órakor tartott értekezletéről fölvett jegyzőkönyvet eredetben, vagy hiteles másolatban egész terjedelmében szintén mutassa be, vagy mindezeket a főtárgyalásra hozza magával". A pernek tehát nem annyira politikai, mint inkább perjogi érdekessége lép homloktérbe. Ha ugyanis nem tudja kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal az országos függetlenségi és 48-as párt jogi személyiségét igazolni, akkor az ügy aligha kerül érdemleges tárgyalás alá, mert hiányozni fog a főmagánvádló s annak indítványa, ami nélkül pedig ebben az ügyben az esküdtek meg sem hallgathatók s bünösségi itélet nem hozható. Ha pedig eleget tud tenni főmagánvádló az elnöki meghagyásnak s ez alapon megállapítható lesz az országos függetlenségi és 48-as párt jogi személyisége, akkor vitássá válik az esküdtbíróság hatásköre. Hogy ebben a jogkérdésben miként fog dönteni az esküdtbirósági szaktanács, azt persze előre tudni nem lehet.