Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-10 / 58. szám

lö DÉLMAGYARORSZAG 1912. március 2. hes, hanem szinte üclitő, éltető foglalkozás lesz. Első kellék azonban összes tehetségeink sikeres érvényesüléséhez az, hogy jókarban legyen testünk, mert ez a többinek is alapja. Társadalmunk és kormányunk egyformán érzi már annak szükségét és azért minden téren nagy figyelmet fordítunk a testi épség, erő, ügyesség fentartására és fejlesztésére. Tény azonban, hogy itt lényeges mulasztásokat kell pótolnunk s azért fokozott figyelem ós buzgóságra, valamint áldozatokra van szükség. Meg kell honosítanunk, divatba hoznunk azt, hogy a szellemi munkás szabad idejét a levegőn való mozgással, vagy inkább szórakoztató testedzéssel töltse ki és ebből minden nap kivegye a maga részét. A leghatalmasabb nemzetek a testedzés terén is vezető példás szerepet mutatnak. A testedzés meghonosításának leghivatottabb és leghatásosabb tényezői ama testedző egyesületek, ahol a közös cél érdekélten bajtársi szeretet és ügybuzgóság vonzza a tagokat összejöveteleikre. Ilyen egyesületben a hivatalos kabátot letéve, a tornaruhában gyermeki vidámság rakja föl a komoly munkában megdermedt kedélyt és idegzetet s igy egy ilyen játék- vagy tornaóra több napra megfiatalítja egész szervezetünket. Igy leliet soká egészségben élni és megtartani fiatalos életvidámságunkat. A Szegedi Tornaegyegyesület humánus és hazafias missziót teljesít, amidőn kebelébe föl akarja venni az egész város intelligens közönségét ós a MOTESz szívesen működik közre, liogy ezen úttörő munkájában támogassa. A testedzés országos fontossága ma már kétségtelen, kell, hogy minél több szervezet karolja ezt föl, mindenütt legyenek egyesületeink és az országos szövetségek mellett a kerületi szövetségeknek is meg kell alakulniok, liogy intenzivebb, hatásosabb munkát fejthessenek ki. Szegednek, mint az alföldi kerület centrumának fontos szerepe és hivatása van e téren. Ezért üdvözöljük szivünkből a Szegedi Tornaegyesület vezetőinek és tagjainak apostoli működését és hazafias felbuzdulással a legteljesebb sikert kívánunk úttörő munkájukhoz. A „Jótékonyegyesület44 ünnepélyes közgyűlése. Vasárnap délután 4 órakor tartja meg a Jótékonyegyesület ünnepélyes évi közgyűlését a városháza közgyűlési termében, hogy beszámoljon Szeged közönségének egy évi zajtalan, de szerény anyagi viszonyai dacára is, eredményes működéséről. Érdekessé és ünnepélyessé teszi e közgyűlést az alaposan megszerkesztett és Szeged közönségének nemes áldozatkészségét adatokban feltüntető évi jelentésen kivül különösen az, 'hogy az ország két kiváló emberbarátja, a hazai filantropikus intézmények oszlopai s fáradhatatlan munkásai érdekes és tanulságos előadásaikkal vesznek részt. Rosenberg Augusta urnő, aki a leánykereskedelem elleni viiágmozgalom legkiválóbb magyarországi munkása és aki fáradságot nem ismerő buzgalommal szervezi és erősiti a leánykereskedelem elleni mozgalmat, általánossá óhajtja tenni; e kérdésről fog értekezni. Előadása méltán megérdemli Szeged város intelligens közönségének legmelegebb érdeklődését. A másik kiváló előadó Rottenbiller Fülöp dr, a im. kir. igazságügyminiszteriumhoz beosztott táblabíró, aki e hvatalos működése körében a „Patronage" ügyosztály legbuzgóbb tagja, de aki különben ideális lelkének sugallatát követve, minden idejét a Patronage ügynek szenteli, ennek páratlanul lelkes híve s yezérférfia. Minden országos mozgalomban — ismert szerénységével — zajtalanul, de annál értékesebb munkásságával részt vesz, könyveket ad ki, tanácscsal, útbaigazítással támogatja a hozzá e tárgyban fordulókat s örül a lelke, ha uj híveket szerezhet a Patronage ügynek, ha látja ez egyesületek keletkezését, fejlődését és eredményes munkásságát. Jellemzi ideális egyéniségét az is, hogy ugyanegy délután két helyen is tart előadást Szegeden és pedig délután a Jótékony egyesület közgyűlésén, este pedig a katholikus nővédő egyesület közművelődési estélyen. Előadásai bizonyára kiválóan érdekesek és tanulságosak lesznek. Szívélyesen üdvözöljük őket, mint szeretett vendégeinket Szeged város intelligens köokossággal, fegyelmezett mérséklettel, a melyek nélkül ily súlyos, kritikus időkben minden lépés inkább árthat, mint használhat. A szegedi tornáról. Elmondotta: Holla Mihály, miniszteri tanácsos, a MOTSZ. ügyvezető alelnöke. " Szokatlannak látszik, liogy egy tornaünnepély a színpadon folyik, pedig ez a helyes dolog .. . Az izgató, idegingerlő színdarabok és mutatványoknak szükséges a szórakozásnak azon nemét is felkarolni, amely a városi élet izgalmas, idegeket fárasztó foglalkozása mellett jótékony, csendesítő hatással van az emberi szervezetre. Ide tartoznak a testedzésnek minden képzelhető nemei, amig ezek is túlzásba nem csapnak és igy az egészséges kiegyenlítés helyett ujabb tulerőltetést és igy izgalmat nem okoznak. A városi ember téli időben és esős időben a tornacsarnokban találja föl azt az üditő, kellemes, egészséges szórakozást, azért, mint legokosabb testedzés, nem fog soha kimenni a divatból. Az iskolákban is ezzel lehet legkönnyebben célt érni, hogy az ifjúság a természetének nem tetsző hosszas ülést és megfeszitő figyelmet közbeiktatott testi mozgással élénkítse, figyelmüket, idegzetüket felfrissítse. Természetes, hogy a szabad levegőn ez leghatásosabb, de amikor ez lehetetlen, vagy ahol erre nincs megfelelő hely, akkor a tornacsarnokhoz kell fordulnunk. A mai tornaünnepély Szegeden egy élénk és vonzó tornaórát tüntet föl nők és férfiak részére a maga változatosságával az elemi szabadgyakorlatoktól kezdve a művészettel határos nehezebb tornamutatványokig. Kiváló szakerők vezetése és jó szereplők mellett alkalmas ez arra, hogy minden szónoklatnál hatásosabban szerezzen népszerűséget a testedzés ügyének. Az élet nehéz küzdelmeit csak az állhatja ki sikerrel, aki akoz kellő edzést, gyakorlatot szerez s igy a küzdelem reá nézve nem teria legnagyszerűbb líra: dráma. Akármi az a téma, amit zenéjében glorifikál, a lélek hatalmas belső rezdüléseinek szárnycsapása hallik ki zenéjéből. Péter abbé két főmotívuma a világmegváltó uj hit, papban is férfiúi lendülete és a leküzdött és az egyház hatalmával kijátszott és büntetett szerelem — két olyan tragikus vonás, amely az egyéni élet legnagyobb mélységeinek és magasságainak feltárására szolgál alapul. Ezt a két motívumot Csányi zenéje, koncepciójában ugy, mintjMiprózott részleteiben tökéletesen érvény HÉpttatja. A legszebb és a legkiválóbb zenéi alkotások közzé tartoznak operájának azon részei, ahol a cselekmény ütköző pontjain, a vallásos és érzéki motívumok találkoznak és csodálatosan izgalmas ittas, tragikus himnusszá csúcsosodnak. A vezető melódiák művészi és gazdaságos érvényesülésre jutnak a felvonások nyitányaiban. Paparelli bíboros drámai képleirása Péter abbé és Benedetta hercegnő eksztatikus szerelmi együttese, a fiatal pápai tolnok gyönyörűen motivált sóvárgó monológja, a legszebbek közé tartoznak, aimiket az ujabb operai zene felmutatni képes. A kisérő zene néha a legszellemesebb ötletekkel működik. A hangszerelés bátorsága és egyéni színezete a legígéretesebb. Ennyi lirai és drámai hangoltság mellett Csányi Mátyás tehetségét egyenesen az operára beidegzettnek kell beismernem és azt tartom, hogy az operai műfaj termékeny modernizálását várhatjuk tőle. Pálos Endre. Az ajándék. Irta Jioda Moda. Tomasics ur ott ült a teritett asztalnál és folyton töltögetett magának a nehéz borból. Kis fátyolos szemeivel jóakaróan sandított a felesége felé, aki egy francia nő kecsességével és egy török nő lustaságával pihent a pamlagon. — No, galambom, nem parancsolsz már semmit?. Darabka narancsot, vagy egy malaga-szőlőcskét? He? A zsiros ajkait nyaldosta. — Nem kell semmi, Latko. Unom az evést, unok mindent. — Nagyszerű, drága violám! Hat hete vagyunk együtt és te beismered, hogy meguntál mindent! Mindent, tehát az uradat is! — Azt is! — Mit parancsolna hát az én imádott angyalkám? Uj kalapocskát, uj ruhácskát? — Nem kell. Az is u-n-al-mas! — No várj szerelmem! Nyolc nap múlva lesz karácsony! Akkor majd sokféle meglepetés lesz a karácsonyfácska alatt, talán lesz köztük olyan is, ami örömöt okoz az asszonykának. Gondolj a meglepetésekre, az megrövidíti az órácskákat. Lübica megvetően húzta el a száját. Latko ur észrevette és az arca titokzatos mosolyra derült. — Fogadjunk, hogy kigondolok valamit, aminek megörülsz? — Nehezen hinném, — megvan mindenem és nem érdekel semmi, — mondta ásítozva az asszony. — Majd meglássuk — mondta Latko és titokzatosan mosolygott. Eljött a karácsony. Szép, verőfényes, meleg zöld karácsony, langyos fuvallatu és felhőtlen egü. De az ember könnyen ámíthatja önmagát. Estefelé leengedték a függönyöket és a mértföldnyiről idehozott fenyőfákon meggyújtották a gyertyákat. A faágon csillogott az ezüstös miikö. Lubica nézett, nézdegélt és elcsodálkozott: a fenyőfa alatt csak az ajándékok részére előkészített üres helyet látta. Nem volt ott más, csak aranyozott dió, alma és az a házisapka, amit a kedves Latkojának sok szorgalommal — készíttetett. — Latko? — mondta kérdően és félhangosan. Erre odakünn hatalmas topogás zaja hallatszott. Kacagva vezetett valakit a szalon