Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-20 / 66. szám

« 6 ÜÉLMAQYARORSZÁD 1912 március 2U. egész társaságot elbocsátották a rendőrségről. A nagykereskedő még aznap elköltözött hazulról és másnap nyomban beadta a válókeresetet hűtlen felesége ellen. Községi elöljáróságok sztrájkja. — Veszedelemben a csanádi községek. — (Saját tudósitónktól.) A Délmagyarország keddi száma már ismertette azt a Csanádmegye közigazgatását fenyegető veszedelmet, melyet több csanádmegyei község elöljáróságainak sztrájkja okoz. Sok gondot és fejtörést okoz a felettes hatóságoknak a veszedelem elhárítása, melynek szülő oka a megváltozott viszonyokban rejlik s amelynek rugói épen ugy, mint minden más jelenkori mozgalomnak, gazdasági okai vannak. A csanádmegyei községek elöljárói egyre-másra adják be lemondásukat hivatali állásaikról, .nem akad azok betöltésére vállalkozó alkalmas ember, ugy, hogy a községekközigazgatása igen nagy nehézségekbe ütközik. A hivatali állások betöltése, legyen az bár'-.•(, községben, többé nem annyira tisztessé"- és megbecsülés a - olgártársak részéről, hanem terhes felelősségteljes állás, a melv egész embert igényel, akinek idegét teljesen lefoglalja egv-egv ilyen félig-meddig tiszteletbeli állás betöltése. A községi közigazgatásban a legtöbb hivatali állás arra van alapozva, hogy az illető állás betöltőjének a mellékjövedeltne felér az' állás jövedelmével. Magvarországon nem a fő, a rendes jövedelemből él a legtöbb ember, hanem a mellékjövedelemből, uti, napi (meg isten tudja milyen cimü átalánvokból. Erinek a hátránvos következményeit fölösleges bővebben fejtegetni. Mondhatni, hogy aláássa a magvárörszági tisztviselői kar erkölcsi tekintélyét, munkakedvét ez az ázsiai Viszonyoknak megfelelő mellékjövedelem rendszer, mélynek megszűnését senki sem óhajtja jobban, mint épen maga a tisztviselő kar. A csanádmegyei községek elöljáróságának tulaj donképen az a baja, hogy még ,mellékjövedelmük sincs. Ez a speciális magyar jövedelmi forrás is bedugult előttük. Van ellenben hivataluk, mely leköti minden idejüket, igénybe veszi .minden munkaerejüket s. fizetésük ezért 100—200 korona, nem havonként, 'hanem évenként. Fizetésnek is — jutalomnak is nevetséges. Ott vannak az esküdték, akik egész nap a községházán töltik drága idejüket, ott vannak a községi birák, akik egész .nap pörös .atyafiakkal bíbelődnek, Évi fizetésük mindezekért a fárasztó munkálatokért 100—200 korona. Hajdanában az ilyen községi állás nagy tisztesség számba ment. Az illető, akire ez a nagy megtiszteltetés esett, teljes buzgalommal neki állott az iiwek vezetésének. Fogadott magának 20—30 forintért egy jó cselédet, aki helyette ellátta otthon a gazdasági munkát, mig a g.azda a községnek cselédeskedett, végezvén annak ezer ügyes-bajos dolgát. Manapság .azonban egy jó cselédnek nem 20—30 forint az évi bére, hanem 2—300 forintba .is belekerült. Nagyon természetes,hogy ilyen körülmények között az illető községi tisztviselő nagyon is ráfizetett a szűken javadalmazott félig-meddig tiszteletbeli állásra. Ezt belátták a községek tisztviselői S minthogy a községek képviselőtestületében nem volt meg a hajlandóság a fizetések rendezésére, elhatározták, hogy lemondanak állásaikról. Apátfalva, Nagymajlát és Földeák Csanád vármegyének ez a három községe most elöljárók nélkül adminisztrál. A községi esküdtek, a községi biró, a községi pénztárnok lemondtak. Csupán Thaisz Géza, a járás főszolgabírójának kérelmére maradtak meg hivatalaikban, de csak addig, amig a község más tisztviselőket választ. Ez azonban igen nagy és úgyszólván leküzdhetlen nehézségekbe ütkö2ik, mert a három községben nem akad senki, aki a jelenlegi szégyenletes fizetések mellett vállalkoznék az állásbkí betöltésjére. Máfr pedig ez nagy baj, mert Apátfalva községben például több mint 100.000 korona is megfordul a községi pénztárnok kezén. Ilyen állásra csak, nagyon megbizható s arra való embert lehet s kell megválasztani. Tudósítónknak alkalma nyílott ez ügyben magával a központi járás főbírójával, Thaisz Gézával beszélni, aki munkatársunknak kijelentette, hogy valóban megtörténtek ezek a lemondások s a legközelebbi jövőben várható, hogy a többi községben is hasonló lemondások fognak történni. Ezeknek a bajoknak leküzdése csak ugy volna lehetséges, ha a községek nagyobb áldozatokat hoznának, az ilyen állásokat jobban díjaznak, mert azt igazán nem lehet elvárni, hogy valaki 100— 200 koronáért minden szabad idejét, munkaerejét feláldozza a községnek. Egyébként a dologról sürgős jelentést tett az alispánnak, aki bizonyára módot fog találni arra, hogy a közigazgatás rendes menetét veszélyeztető jelenségek mihamarabb megszűnjenek, anélkül, hogy az illető község autonom jogaiban korlátoztassék. HIREK Özvegy Keméndy Nándorné halála. (Saját tudósitónktól.) Szegeden nagyon sokan megilletődéssel fogadták azt a hirt, hogy özvegy Keméndy Nándorné Drucker Irma, kedden reggel, hetvenegy éves korában meghalt. A finomlelkü, nagyműveltségű hölgy még .aggkorában is megtartotta szeretetreméltóságát ós páratlan kedélyét. Halála napjáig vezető szerepet Vitt Szeged társadalmi életében. Tulajdonosa volt egy mintaszerű, messze vidéken ismert leánynevelőintézetnék s mint iskolaigazgató generációkat nevelt föl. A hírneves Keméndy-féle tanintézet valamikor elemi és felsőleányiskolából és tanitonőképzőből állott s kitűnő vezetésénél fogva nemcsak a szegedi, de vidéki tanítványoknak is nagy sokaságával dicsekedhetett. Nem csökkent a növendékek száma akkor sem, amikor az intézet banitónőképzője megszűnt ' működni, özvegy Keméndynó csak akkor oszlatta föl az iskolát, amikor már gyöngélkedése az intézet fárasztó vezetésében gátolta. De nemcsak a nőnevelésben érvényesült asszonyban szinte páratlan erélye és agilitása, aminek iskolája a jóhirnevót köszönhette. Nagy népszerűséget szerzett magának azzal a ritka buzgalommal is, lamelylyel a szegedi jótékonyegyesületek működésében szerepelt. Az egyesületek ugy a szervezésükén, mint az igazi, széleskörű jótékonyság praktikus gyakorlásában kitűnő ötleteket, célszerű irányítást kaptak tőle. Asszonyi finom elmésséggel s emberbaráti nemes szívvel vett részt mindig az egyesületek humánus tevékenységében. Tagja, többnyire vezető tagja volt majd az összes szegedi jótékony-egyesületeknek, mint a Jótékony Nőegyesületnek, a Kisdedóvó és a Vöröskereszt Egyesületnek stb. A nőnevelés ós a jótékonyság terén szerzett érdemeiért királyi kitüntetésben is részesült. Tulajdonosa volt a koronás arany érdemkeresztnek. Férje, Keméndy Nándor, tiszteletbeli rendőrkapitány, aki szintén ismert, népszerű ember volt Szegeden, már régebben elhunyt. Keméndyné a férje halála után is folytatta áldásos tevékenységét s csak néhány éve vonult vissza betegeskedése miatt a társaságoktól. Látása is meggyöngült. A nyájas, kedves modora, amely annyi sok jóbarátot szerzett neki, sohasem hagyta el. Halála bizonyára mély részvétet kélt a reá hálásan emlékező tanítványaiban OS cl szegények sokaságában, akiken a jótékonyságban fáradhatatlanul igyekezett segíteni. Özvegy Keméndy Nándornét fia, Keméndy Béla törvényszéki biró és kiterjedt rokonság gyászolja. — Temesmegye bizalma a kormánynak Temesmegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtti rendkivüli közgyűlésén száznegyvenhárom szavazattal egy ellenében kimondotta, hogy a legmélyebb sajnálattal veszi tudomásul a kormány lemondását, s a nemzet jogainak védelmében visszalépett kormányt bizalmáról és törhetetlen ragaszkodásáról biztosítja. Kijelenti, hogy csak oly .kormányt hajlandó támogatni, amely a nemzet ujoncmegajánló jogát sértetlenül megóvja. — Temesvár város törvényhatósági bizottsága délután tartott ülést, amely elé hasonló tartalmú határozati javaslatot terjesztettek és fogadtak el. — Glattfelder Gyula dr Szegeden. Glattfelder Gyula dr püspök kedden Szegedre érkezett. A püspököt az állomáson a szegedi papság. Lázár György dr polgármester és a Szegedi Oltáregyesület képviselői fogadták. Glattfelder Gyula dr az Oltáregyesület meghívására kedden délután négy órakor a Katolikus Kör helyiségében lelkigyakorlatokat tartott. Lelkigyakorlatokat tant még a püspök szerdán és csütörtökön délelőtt tizenegy órakor és délután négy órakor is. Szerdán és csütörtökön délelőtt tiz órakor a belvárosi templomban mise, pénteken reggel nyolc órákor pedig ,mise és közös áldozás lesz. — Vilmos császár utazása elmarad. Bécsből jelentik: A külügyminisztériumhoz közelálló Fremdenblatt rövid két sorban azt jelenti, hogy Vilmos német császárnak szombatra tervezett bécsi látogatását elhalasztották. Már minden előkészület megtörtént Bécsben Vilmos császár fogadására és érthető, hogy a' hir diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett. Sokféle magyarázatát adják az utazás elhalasztásának. Az egyik verzió szerint az elhalasztás oka az, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben meglehetősen súlyossá vált és szükségessé teszi, hogy a német császár otthon maradjon. Itt ugy tudják, hogy az angol királyi pár a külföldi udvaroknál tervezett látogatását szintén főképen a nemzetközi viszonyok miatt halasztotta el, nem pedig a szénsztrájk miatt. — Berlini távirat szerint ott a legkalandosabb hirek keringnek arról, hogy miért nem utazik Vilmos császár Bécsbe. Igy hire jár, hogy az anarchisták a császáriijtogatás alkalmából veszedelmesen mozgolódnak. Állítólag fenyegető levelek mennek szét az udvarokhoz Berlinbe és Bécsbe, hogy az idő nem alkalmas császári mulatozásokra, fényes udvari ünnepekre, mikor világszerte harcban állnak a bányamunkások éhbéreik emeléséért. Arról is van hir, hogy a velencei hatóságok bizonyítékokat szereztek, amelyek arra vallanak, hogy hírhedt anarchisták rejtőzködnek a lagúnák városában s ezek Brioniba készülnek arra az időre, amikor. Vilmos császár találkozni fog Ferenc Ferdinánd trónörökössel. Erre való tekintettel már is megváltoztatták a császár tengeri utjának programját és Vilmos császár nem a szigeten fogja meglátogatni a trónörököst, hanem nyílt tengerem lesz a találkozás. Ferenc Ferdinánd főherceg hadihajón fog Brioniból a Hohenzollern elé menmi. — Olasz hadihajók török vizeken. Milánóból jelentik, hogy ott azt híresztelik, hogy egy1 olasz hajóraj cirkál Szaloniki környékén s ez a flotta van kiszemelve a Dardanellák .blokikirozására. — Szalonikii távirat szerint az öböl torkolatával szemközt olasz hajóraj tünt