Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-10 / 33. szám

1912. február 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 ta s a Lipcsey-örökség dolgában hozott elsőbirósági végzést helybenhagyta. Most már csak a telekkönyvi állapotok rendezése van bátra és ezzel most foglalkozik a hagyatéki bíróság. A politikai helyzet. — Khuen miniszterelnök missziója. — (Saját tudósítónktól.) A magyar 'kormány tagjai ma délelőtt tanácskozásra gyűltek öszsze a ininrsz'terelnöki palotában, hogy meghallgassák a .miniszterelnök bécsi tárgyalásainak eredményeit. A tanácskozásnak ezúttal nem csupán informálás volt a célja, hanem az is, hogy a kormány megfogalmazza azokat az előterjesztéseket, melyek a véderőjavaslatnak némi módosítására vonatkoznak, abban az irányiban, — ha nem is abban a terjedelemben, — amelyet Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf utolsó parlamenti beszédében megjelölt. A király a tegnapi audiencián egyenesen fölhatalmazta a miniszterelnököt, hogy e módosítások ügyében előterjesztést tegyen neki. Az előterjesztést szombaton viszi Héderváry gróf Bécsbe, hol a király őt újra kihallgatáson fogadja és Bécsből való ujabb visszatérése után fog csak a miniszterelnök alkalmait keresni arra, hogv az ellenzék vezéreivel újból tárgyaljon. Addig, amig egyelőre meg sincsenek fogalmazva a véderőjavaslat várható korrekciói, — természetesen még csak találgatni sem lehet, hogy az ellenzék minő magatartást fog tanúsítani a miniszterelnök hosszas bécsi tanácskozásainak eredményével szemben. A mai nap eseményei között följegyzésre méltó még Auffenberg hadügymimszter kihallgatása a királynál. Kétségtelen, hogy ez a kihallgatás is a legszorosabb összefüggésben van a magyar politikai helyzettel. (A miniszteri konferencia.) Budapest, február 9. Ma délelőtt tiz órakor ültek össze a minisztereik, nem formális tanácskozásra, csupán konferenciára, amelycen Khuen egyrészt az ellenzéki vezériférfiakkal folytatott tárgyalásokról, másrészt a bécsi tanácskozások eredményéről referált kollégáinak. A miniszterelnö'knelk az volt a cé'ja, liogy a kormány is fejtse ki álláspontját a véderűmódositások dolgában és azután amit a kabinet megállapít, az lesz a további tárgyalások alapja. Khuen-Héderváry ismertette a különböző véleményeket a fölmerült katonai követelésekről és mint megvalósíthat ókat terjesztette a konferencia elé a következő módosításokat : 1. Az 1888. évi XVIII. törvénycikknek a tartalék és póttartalék behívásáról szóló intézkedése marad a régiben; legfölebb helyes törvénymagyarázatra van szükség, liogy a parlament ujoncmegajánlási joga semmikép ne legyen vitatható vagy megdönthető. 2. A véderőjavaslat 3. szakaszát ugy módosították, liogy trialisztikus értelmet ne lehessen belemagyarázni, de amellett olyan meghatározását adták a véderő rendeltetésének, amely Boszniára is kiterjed. 3. A katonai perrendtartás 80. szakaszának a német nyelvre vonatkozó rendelkezése ngy módosítható, liogy a német nyelvet nem iktatják törvénybe, csupán a magyar tárgyalási nyelvről való eltérésnek eseteit sorolják föl, anélkül, hogy a hadsereg szolgálati nyelvét kifejezetten megállapítanák. Körülbelül olyan szövegezés várható itt, hogy nincs szükség tolmácsra olyan esetekbon, lia a vádlott vagy a tanu a hadsereg szolgálati nyelvén is beszél. Ilyenkor a tárgyalás a hadsereg mindenkori szolgálati nyelvén történik. 4. A honvédelmi miniszternek a hadügyminiszterrel szemben való jelentési kötelezettjét ugy fogják ellensúlyozni, liogy viszont megállapítják a hadügyminiszter jelentési kötelezettségét a honvédelmi miniszterrel szemben. 5. A címer- és zászló-kérdés dolgában kijelentést tesz a kormány, hogy alkalmas időben fogja rendezni. G. Hátra van még a választójog. A Klraenkormány őszszel beterjeszti a demokratikus választójogi javaslatot és a határidő betartására képviselőházi határozattal utasíttatja magat. Khuen-Héderváry holnap Bécsbe utazik és vasárnap audiencián jelenti az uralkodónak, mi a kormány katonai programja. Ha a király hozzájárul, már hétfőn megkezdi Khuen az ellenzék vezéreivel való tárgyalást. Előreláthatóan nagyon beható tanácskozás lesz a választójog dolgában. (Félhivatalos jelentés.) Budapest, február 9. (Bud. Tud.) Ma délelőtt tiz órakor a miniszterelnöki paloitában minisztertanács volt, melyen Hédervary Károly gróf elnöklésével a kabinet valaimennvi tagja részt vett. A tanácskozáson a miniszterelnök megismertette minisztertársaival bécsi tárgyalásai eredményét, azután pedig folyóügyeket intézett el a minisztertanács. A jegyzőkönyvet Joanovits Pál miniszteri tanácsos irta. A tanácskozás három óra hosszat tartott. (A hadügyminiszter a királynál.) Budapest, február 9. A kiráilv ma délelőtt Selhönbrunnban boszszaibb kihallgatáson fogadta Auffenberg lovag közös hadügyminisztert. Jól értesült körök a kihallgatást összefüggésben hozzák Hédervary gróf legutóbbi bécsi tanácskozásaival. (Saját tudósítónktól.) Weimann Jákó, a szegedi származású világhírű aviatikus, pénteken meghalt, A lesújtó ihirrői! a Délmagyarország bécsi munkatársa a következő táviratban értesített bennünket: Délmagyarország, Szeged. Wien, 68+283 11.9 2.30 — hn. Weimann szegedi aviatikust páris—bécsi expresszben holtan találták Bécsben. Szivszélhüdés. Lázár Antal. Weimann halála a magyar zseni tragédiája. Szédületes ívben lendült a dicsőségbe, de a kemény küzdelemben összeroppant. Magyar volt, tehát nem ismerték el Magyarországon. Önerejéből, minden támogatás hijján vergődött. A küzdelem megemésztette az energiáját és egy reggelen elállt a szive verése. Még a halálában is megdöbbentő a tragikuma. Évek óta a levegőben szárnyalt, kétezer méter magasságban behatolt a levegő s a repülés rejtelmeibe, de nem ebben a nagyszerű harcban dőlt ki. Ekszpresszen száguldott az örök elmúlásba. Weimann Jákó Szegeden született és nevelkedett föl. A napokban, volt születésének negyvenkettedik évfordulója. Tanulmányai befejezésével gyógyszerész llett. Kilenc évvel ezélőtt Londonba vándorolt. Négy évig volt Angliában. Abban az időben lendült föl az aviatika. Weimann nagy kedvet kapott az aviatikához és annak a tanulmányozásának élt Megismerkedett Bleriot-vail és pilótává szerződött. Blériot párisi iskolájában szorgalmasan tanult és az ambiciózus fiatalemberből a világ egyik leghíresebb aviatikusa létt. A világversenyeken fényes eredményt ért öl. Igen sok első dijat nyert, — világszerte ismert aviatiikusok előtt. Szegedi rokonságával levélben igen sürün érintkezett. Az ismerőseiről sem feledkezett meg. Néhány hónappal ezelőtt kétezer korona városi segély kieszközlését kérte Kormányos Benő dr-tól. Nélkülözésben élt és joggál remélte, hogy Szegeid nem tagadja meg a kérelmét. Csalódott. Magyar aviatikus segélyezésére még nem találtak ailapot. Kormányos dr arról értesítette, hogy majd társadalmi uton gyűjt pénzt. Weimann ezt visszautasította. — Szegény, de büszke vagyok. Nem kell alamizsna! Alamizsnát még nem érdemlek. — Ezt irta a levelében. Sikeres külföldi szereplése után az volt a terve, hogy fölszáll Szegeden — a szegények javára. Ezzel akart felelni a város szükkeblüségére. A halála megakadályozta szándéka végrehajtásában. Érdekes, hogy Weimann külföldön, mint angol szerepelt. Igy irta a nevét, angolosan: Weymann. Magyar eredetére mindig büszke volt, de azt mondta, hogy magyar aviatikus külföldön nem érvényesülhet. Ezért választotta az angol nevet. Weimann tragikus halálában igen érdekes momentumok is közrejátszanak. Két öcscse halálos betegen fékszik a budapesti Rókuskórházban. Abban állapodott meg a rokonaival, hogy pénteken együttesen meglátogatják a betegeket. A rokonsága Szegedről és Erdélyből utazott volna föl Budapestre, ő pedig Parisból. Weimann a párisi ekszpresszvonaton utazott Budapestre. Bécsben érte a hálál. A rokonsága pénteken délben kiszállt Szegeden, hogy a délutáni gyorssal a szegedi rokonokkal együtt tovább utazzanak Budapestre. Délben távirat érkezett Weimann Antalnak, amely jelezte az aviatikus halálát. A gyászhír még Szegeden találta a rokonokat. Weimann Jákó tragikus haláláról a Délmagyarország részletes tudósítása a következő: (Weimann ifjúsága.) Weimann Jákó 1870-ben született Szegeden Atyja Weimann Mór, akinek a Báró Jósika-utcában volt háza. Hat testvére van: Ritter Ernőné, özvegy Schvartz Ignácne (Szekélyud várhely), Kolozs Ernőné (Piski), László, Géza és Artúr (Budapest). Az édesatyja ma is Szegeden él. Weimann már gyermekkorában foltunt okosságával. A tanulmányait mindig a legjobb eredménnyel végezte. A városi főgimnáziumban érettségizett. Az érettségi utan gyógyszerész-gyakornok lett. Pályáján fényes karriert jósoltak ia törekvő ifjúnak. Jómódú szülei annak idején támogatták, nem akadt fönn tanulmányaiban. Az ambíció saikalta, külföldre vágyott. A szülei azonban visszatartották.