Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-08 / 31. szám

1912 III. évfolyam, 31. szám Csütörtök, február 8 Központi szerkesztőség é3 kiadóhivatal Szeged, ca Korona-utca 15. szám 1=3 Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., 553! Városház-utca 3. szám t=3 ELOFlZETESl Ah Si,£ü£ŰEn egész évre . R 24-— félévre . . . R 12-— negyedévre . R é"— egy hónapra R 2-— Egyes szám ára 10 Bilér. ELOimTESi AR ViDEiíEN: egész évre R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre . R 7'— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 Bilér. t£lem«-azart; Szerkesztősei 305 ivadóhivataí 836 Interurbán 3" 5 Budapest! szerkesztősed ielefon-szárra ti8—12 Pajzszsal, vagy pajzson. A komor klasszikus kornak ez a büszke jelszava a mai helyzetre alkalmazva ana­kronizmusnak látszik. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök most Bécs­ben van, hogy a közös minisztérium tag­jaival és az osztrák kormánynyal tárgyal­jon azokról a feltételekről, melyek a véd­erőreform gyors és sima elintézését a ma­gyar parlamentben biztositják. Ez a cél nem látszik nehéznek. A véderőreform parlamenti elintézése ugy itt, mint Ausz­triában minden alkotmányos és felelős fak­tornak közös érdeke és közös kívánsága. A feladat tehát nem látszik olyannak, mely a miniszterelnök elhatározását, hogy Bécsből teljesen tisztázott helyzettel, „pajzszsal vagy pajzson" jön haza, olyan­nak tüntesse fel, mely mögött komoly és végzetes lehetőségek vannak. A helyzet ma egyenes, minden félreértés kizáró politi­kája következtében egyszerűbb és világo­sabb, mint volt a koalíciós kormány hely­zete 1909 áprilisában. Akkor a kormány a kartellbank tervével ment Bécsbe, abban a biztos tudatban, hogy eredményt nem érhet el. Ellenben már akkor titokban el­készültek Andrássy katonai vivmánypont­jai és megvolt az elhatározás, hogy ezt a vivmánypolitikát tolják előtérbe a bank­kérdéssel szemben. Arra törekedtek, hogy kijátszszék a kettőt egymás ellen és vala­hogy megnyugtassák a függetlenségi több­Nyilak harca. Irta Rudyard Kipling. Élt egyszer Sknlában egy nagyon szép leány, egy szegény, de becsületes 'kerületi biró leánya. Jó leány volt; de arról az egy­ről nem tehetett, hogy éreztette hatalmát s élt is vele. Anyja, hűen minden jó anya kö­telességéhez, tele volt aggodalommal leánya jövője miatt. Vot Simlában ez időben egy kotnisszárius, aki minden volt, mndazt viselhette s mindazt megtehette, amit emiitettem. Mint egy ember egyszerű volt, de csúnya, — kettőn kívül a legcsunyább iférfi egész Ázsiában. Arca való­sággal arra való volt, hogy álmodjunk róla s azután megpróbáljuk pipánk fejére ki­faragni. Saggot volt a neve, Barr-Saggott Antonius s utána hat eimjelző betü. Kor­mányzati szempontból az indiai kormány legkiválóbb erői közé tartozott. Társa­dalmi szempontból azonban kedveskedő go­rillához 'hasonlított. Azt hiszem, mikor figyelme Beighton kisasszony felé fordult, Beightonné asszony örömkönnyekkel fogadta a gondviselés e jutalmát öreg napjaira. A legtöbb komisszárius zsugori; de Barr­Saggott kivétel volt. Királyi lakomákat adott, elátta magát jó lovakkal, táncmulatságokat ségnek azt a kívánságát, hogy őrizzék meg legalább a látszatot. Ez a kétszínű, vesze­delmes politika kudarcot vallott. A koalí­ciós kormány lemondott és következett egy kilenc hónapig tartó kinos válság,mely­ből csak a Héderváry-kormány váltotta meg az országot. Ezek a kinos jelenetek most nem ismét­lődhetnek meg. A politika komoly ténye­zői ma tisztában vannak vele, hogy Khuen­Héderváry gróf miniszterelnök nem lát­szatokért, vívmányokért küzd, hanem az ország és a monarchia komoly érdekeiért. Az ő egyenes, határozott, az ország hite­lét, tekintélyét, jólétét emelő, alkotmányos jogait megerősítő politikájával szemben két esztendei kormányzása alatt a bizalom napról-napra erősödik. Nemcsak a parla­ment nagy többsége támogatja, hanem ma már a helyzet ugy alakul, hogy a leg­makacsabb ellenzéki pártok is tőle várják a normális, békés parlamenti viszonyok, a parlamenti béke hosszú időre való biztosí­tását. A miniszterelnököt bécsi útjában Ma­gyarország bizalma és szerencsekivánaía kiséri, de hogy fogadták őt Bécsben? Mi­előtt odaérkezett, a bécsi orgánumokban, még a mérsékeltebbekben is furcsa dolgo­kat olvastunk. Mintha bizonyságot akar­tak volna adni, hogy a törvényes leszár­mazottjai azoknak, akikről a história felje­gyezte, hogy nem tanulnak és nem feled­rendezett, valósággal hatalom számba ment az országban s ehez képest viselkedett is. Ne felejtsük el, hogy mindaz, amiről irok, a britt Indiának csaknem történelem előtti korszakába esett. Lesznek, akik emlékeznek még arra az időre, mikor a lawn-tennis még a jövő méhében pihent s mi valamennyien croquetet játszottunk. De még előbb volt olyan idő is, — akár hiszitek, akár nem — mikor még a croquetet 1884-ben Angliában fölelevenítettek, dühöngött ép oly mérték­ben, mint ma a town-tennis. Beighton kisasszony pompásan tul lőtt a 60 yardnyi hölgy-távolon s a legjobb hölgy­ijász volt Simlában. A férfiak „Tara-Devi­Dianájának" nevezték. Barr-Saggot minden tigveimet neki szen­télte, ami Beightonné asszony szivét, mint már emiitóm, büszkeséggel töltötte el. Bieghton Kittv sokkal nyugodtabban fogadta a dolgot. Tetszett neki, hogy a többi leány majd megpukkadt az irigységtől; de azt a ténvt sem lehetett eltagadni, hogy Barr­Saggot tüneménvesen csúnya volt; s minél jobban szépítette magát, annál o-roteskebb lett. Nem ok nélkül száradt rajta a „lagur" név, ami szürke majmot jelent. Kitty ugy vélte, hogv kellemes ugyan, íha a komisszá­rius ott hever lábai előtt, de mégis csak többet ér megszökni előle és kilovagolni áz­nék. Védelmezni „kezdték" a közösséget és fogadkoztak, hogy minden olyan terv, mely a közösséget érinti, a legvégső ellent­állásra fog találni. Ilyen és ehez hasonló hangok azt a hitet ébresztették az ember­ben, hogy Bécsben bizonyos körökben vagy teljes tájékozatlanság, vagy teljes rosszakarat uralkodik. Tájékozatlanok, ha még mindig azt hiszik, hogy az ő hivatá­suk a mai helyzetben a kiegyezést és a dualizmust -Khuen-Héderváry Károlylyal szemben megvédelmezni és rosszakarat, ha arra törekszenek, hogy az ilyen zava­ros beharangozással a miniszterelnök cél­jait keresztezni kívánják. Nem a minisz­terelnökkel szemben, mert arra ők igazári gyengék, hogy céljaitól, meggyőződései­től csak egy hajszálnyira is eltérítsék. El­lenben zavarhatják a helyzetet, nehezíthe­tik a monarchia védképességére oly sür­gős megoldást. Szerencsére a miniszterelnök megérke­zése pillanatában ezek a ködök gyorsan el­oszlottak. Az osztrák politika felelős inté­zői, csak ugy, mint a közös miniszterek. Khuen-Héderváry Károly gróf egyénisé­gét jól ismerik. Tudják, hogy nem a maga pozícióját jött megerősíteni Bécsbe, nem kegyeket és engedményeket kér. De jött azért, hogy érvényt szerezzen annak a politikának, mely szilárd elveken és meg­győződéseken épült fel, amely biztosítja Magyarországon a parlamentáris rendet zál a gonosz Aubonnal, aki az imbalii dra­gonyos ezredben szolgáit, — azzal a fiatal legénnyel, akinek csinos arca, de nem sok ki­látással biztató jövője volt. Kitty a kelletnél jobban kedvelte Cubbont. S Cubbon egy per­cig sem tagadta, hogy fülig szerelmes Kittybe; mert Cubbon tisztességes fiatal le­gény volt. Igy aztán gyakran megtörtént, hogv Kitty Barr-Saggott méltóságteljes ud­varlása elől az ifjú Cubbon társaságába me­nekült, amiért anyja mindannyiszor jól meg­dorgálta. „De, mama" — szólt ilyenkor Kitty — mikor Saggott ur olyan — olyan rettene­tes csúnya! ..Kedvesem", — hangzót mindig a kenet­teQjes válasz — senki sem lehet másforma, mint amilyennek a mindenható gondviselés teremttette. S emelett tudod, előkelőbb leszel saját anyádnál. Erre gondolj és légv okos. Kitty i'lvenkor félrebiggyesztette szájacs­káját s nem a legnagyobb tisztelettel kezdte emlegetni az előkelőséget, a komisszáriuso­kat és a házasságot. Beighton ur csak a feje búbját vakargatta, mert nem volt barátja a lelki izgalmaknak. A szezon vége felé Barr-Saggott, mikor érkezettnek gondolta az időt, oly tervvel állt elő, amely becsületére vált adminisztratív képességeinek. Versenyt rendezett a női ija­zók számára s egy remek gyémántos kar­perecet tűzött ki díjul. A föltételeket oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom