Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-07 / 30. szám

19Í2. február 7. ÜÉLMAGYARORSZÁU 5 Farkas Árpád előadása Budapesten. — A csatornafervak ismerlefésa a Mérnök és Épiiész-Egyasiiletban. — (Saját tudósítónktól.) A városi •mérnökség egyik hangyaszorgalmú és talentumos tagjának, Farkas Árpádnak előadása irányította ma Szegedre országos emberek figyelmét. Farkas ugyanis ma este hét órakor nagy és diszes hallgatóság előtt ismertette Szeged csatornázáról .készített tervéit. Az előadáson megjelentek Szegedről Lázár György dr, Gsernovits Agenor, Lidhtenegger Gyula, Landesberg Mór. Budapestről Farkas Kálmán miniszteri tanácsos, Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, Foek Ede 'fővárosi tanácsos, Fortoáth Imre dr műegyetemi tanár, Pirovits Aladár műszaki tanácsos, Mihajlits Gvőző műegyetemi adjunktus, Mihályfy József fővárosi tanácsos és még sokan. Rupcsics György udvari tanácsos elnökölt, a nagyértékii előadáshoz, az elnök és Pirovits Aladár szóltak hozzá, mindketten nagy elismeréssel. Az előadó mindenekelőtt röviden ismerteti azon okokat, melyek Szeged város részére uj [általános csatornázási tervezet készitését tették szükségessé. Elmondja, hogy az 1879-iki árviz után készült általános csatornázási tervezet csupán mérsékeltebb közegészségügyi és vagyonbiztonsági követelmények kielégítésére alkalmas s nem biztosítja sem a fekáliák, sem a csapadékvizek rendszeres leveztését. Részletesen ismerteti a helyi viszonyokat s általában (mindama tényezőket, melyeknek figyelembevétele végeredményben a válaszcsapadékvizek rendszeres levezetését. Előadja, hogy a térszini esési viszonyok kedvezőtlen voltával szemben ugy a geológiai, mint a hydrologiai viszonyok meglehetősen kedvezőek. A térszin alatt 3—4 -méter mélységben kezdődő vastag agyagréteg a gyűjtők részére biztos alapot nyújt. Talajvízmennyisége mérsékelt. Áttérve a recipiensekre, részletesen foglalkozik a Tisza folyóval ós a város alatt levő holt Tiszaággal. Az első nagy vizbőségével és megfelelő sebességével a mérsékelt mennyiségű szennyvizek befogadására kiválóan alkalmas:, viszont a holt Tiszaág állandóan alacsony vizszine a záporvizek nagy tömegeinek gépüzem alkalmazása nélkül való levezetését teszi lehetővé (anélkül, liogy ezen bevezetések) közegészségügyi, vagyonbiztonsági, halászati szempontból, vagy a folyóviz ipari felhasználása szempontjából érdemleges kifogás tervező szerint ezen megoldás ellen alig emelhető. A választott csatornázási rendszert illetőleg, miután a fekáliák leusztatására s a hálózat állandó tisztántartására minden üzemköltség nélkül beszerezhető nagymennyiségű öhlitő viz áll rendelkezésre az usztatórendszer mutatkozott nemcsak helyes, de leggazdaságosabb megoldásnak is. A hálózat az úgynevezett felfogó rendszer szerint lett vonatozva. A főgyűjtők és gyűjtők minimális 0.33—0.5 %o eséssel lesznek a városon keresztül vezetve s bőséges ós gyakori öblítésükről 5 darab 200 m3-es s 2 darab 50 m3-es ártézi vizzel táplált öblitő-medence utján gondoskodva. Ezen elrendezés előnye, hogy ,a mellékesatornáknak mindenütt kedvező 3—8%o esés adható, mely esetben a csatorna mérsékelt öblítéssel is tisztán tartható. A záporvizektől való tehermentesítést két záporkiömlő végzi, mely a szennyvíz ötszörös higitása után lép csupán működésbe, miáltal a holt Tisza-meder elszennyezése elkerülhető. Tekintettel arra, hogy a Tisza folyó vizjárása igen szeszélyes s már előfordult, hogy 6 hónapon állott a vizszine a ±0 alatt, mely esetben a viz sebessége 0.43—0.64 száll alá s igy feltehető, hogy a lebegőrészek egy része lerakodik, a szennyvíz részleges tisztítását rotációs finom szűrők utján indokoltnak látszik. ! A tervezett mechanikai tisztító mii a szivattyú-telepen nyer elhelyezést. A szivattyu-telep a város alatt, a körtöltésen kivid mentesített területen fekszik. Ami a hálózat méretezésének alapjául szolgáló csapadék-érték megállapítását és annak megengedhető redukcióit illeti, erről előadó folyó év január 16-án tartott előadásában már részletesen értekezett s ez alkalommal a követelt eljárás rövid ismertetésre szorítkozott. Tervező a kritikus zápor időtartamát 21 percben intenzitását 108 Imp.-ben pro hó, mig a kritikus tartós eső értékét 2'órai időtartammal s 8 m/m. óránkiüti intenzitással vette fel. Sűrűségi együtthatókul 0.80, 0.60 ós 0.33 értékek lettek felvéve az egyes városrészek beépítettségéhez képest. A késleltetés megállapítására tervező szerkesztési módot használt, mely a lefolyást befolyásolható összes tényezőkkel egyformán számol. A tervezett hálózat hossza 98,000 méterre van előirányozva, mig a régi csatorna-hálózatból csupán 18,000 méter hosszú lesz továbbra is üzemben tartva. Levezetendő csapadékvíz makszimuma 9920 lmp., mig a szennyviz makszimuma 458 1.-ben van előirányozva. Ezen mennyiségek a város teljes rendezése és benépesedése esetén állanak elő, mely esetre a lakosság száma 160,000 lélekre van előirányozva, a mai 78,000 belterületi lakos számmal szemben. A csatorna-hálózat anyaga beton és vasbetonból van tervbe véve, mig az alkalmazott szelvények alakja, tojás, római és charlottenkurgi alakkal bir. A gépészeti berendezés rendszerére, valamint a gép és szivattyú egységek megállapítása kérdésében tervező a vállalkozóknak szabad kezet kiván biztosítani, mely eljárás az ily munkálatok vállalatba adásánál szokássá vált. Ami a tervezett csatornamű költségeit illeti, tájékozásul előadja, hogy a Hálózat Telep mag. épitm. Gépberendezés Feltöltésekre Egyebekre 5.010,000 K 276,000 „ 132,000 „ 240,000 „ 242,000 „ mely őket a blokád alatt álló helyekről el akarta vinni. Ezért a Piemonto olasz 'hadihajó utasíttatott, hogy az európaiakat vegye fedélzetére, ne hogy szenvedjenek a blokád következménye alatt. — Konstantinápolyból jelentik: A hadügyminisztérium Enver bejtől táviratot kapott, mely a törökök és arabok részéről Derna és Benglhazi ellen intézett három éjjeli támadásról ad ihirt. Az olaszok nagy veszteségeket szenvedtek. A •törökök oldalán harminc ember elesett, negyven megsebesült. összesen 5.900,000 Elba kerül, mig az évi üzemköltség kezdetben 34,100 K lesz. Az évi költségeket felerészben a város, felerészben pedig a közönség fedezi, Kiegészíti a tervezetet a csatornázási szab. rendelet, mely egyidejűleg lesz letárgyalva a tervcZöitel. Bombázzák Hodejdát. Konstantinápolyból jelentik: Az olasz hajók tegnap folytatták liodejda bombázását és ágyúikkal elpusztították a kikötő berendezéseit. Ötven ember életét vesztette és a lakosság menekül a városból. — Rómáiból jelentik: Stefáni ügynökség jelentése szerint a hodejdai török hatóságok megakadályozták az európaiakat abban, hogy áruikat oly gőzösre szállítsák. Sziits Rozál, az ördög cimborája. — Színésznők jósnője. — (Saját tudósítónktól.) Nagystílű kuruzslónő bűnügyét tárgyalta kedden a szegedi járásbíróság. Szüts Rozál, egy bicegő vénaszszony az ördög cimborája. A mult év decemberében hatalmába ejtette Bartók Ágnes algyői leányt, akit a boszorkányosságához médiumnak használt. A beteges idegzetű falusi leánynak minden ellenállási képessége megtört, vakon teljesítette a kuruzslónő parancsait. A Vörösács-utca 9. számú házban volt Szüts Rozál büntanyája. Esténkint szeánszokat rendezett, amelyen az egész szomszédság asszisztált. A szeánszokon Bartók Ágnes volt a főszereplő. Lepedőbe burkolt szellem volt, aki „angyalok muzsikájára" énekelt ós táncolt. A kuruzslónő hókusz-pókuszokkal ejtette bámulatba a közönségét. A szeanszokat a fáskamrában rendezték. A kuruzslónő üzelmeit egy asztalosmester leleplezte a rendőrségen. A följelentésre házkutatást tartottak Szüts Rozál lakásán. Porokat, gyógyfüveket, fogakat és folyadékokat találtak. Néhány illatos kenőcs kendőbe volt elrejtve. Kutatás közben kinos nyöszörgés ütötte meg a detektívek fülét. A hang irányába haladtak és a padláson a földön fetrengve találták Bartók Ágnest. A leány aztán föltápászkodott és énekelt. — Az ördög lelke megbabonázta, — magyarázta .a kuruzslónő. Bartók Ágnest halálra gyötörték az izgalmak. Lehetetlen volt a kihallgatása, mindenre zavarosan felelt. A rendőrség intézkedésére a kórházba szállították. Szüts Rozál ellen pedig kuruzslás miatt megindult az eljárás. ! Gömöry Andor dr járásbiró tárgyalta a kuruzslónő bűnügyét. Igen érdekes volt Szüts Rozál kihallgatása. — Mi a foglalkozása? — kérdezte a biró. — Én kérem, varrónő volnék, de nem igen folytatom a mesterségem, — felelte a kuruzslónő. — Hát hogy ván ez? — Ugy kérőm, hogy én nem vagyok olyasmi, mint más embör. A szöllemökkel is tudok beszélni. Mert hogy jól értőm a nyelvjárásukat. — Ne beszéljen ilyen bolondokat! — Nem bolondság eiz kérőm, hanem tisfcta igaz. Möggyógyitom a beteg embört, mög jósolni Is tudok. Uri dámák is voltak már nálam, jósoltam nekik. Szép mestörség ez kérőm, csak érteni kell hozzá. — Esténkint miféle összejöveteleket tartottak a fáskamrába? , —Jaj, csuda dolog vót az, kérőm. Cimboráltunk. a szellemökkel, néha egész éjszaka. Sötétség volt, csak egy faggyúgyertya pislogott. — Bartók Ágnes hogy jutott a házába? — Beteg lány vót, oszt gyógyulni akart. De nem volt rá tehetsége, Isi rászém efáss árra " hirdetést ad fel, n az hirdethet =