Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-07 / 30. szám

é kivel tűzött össze az „Édi". Knab Mihály Dörner Frigyes korcsmájába futott be, ahol ezt kérdezte: — Nem tudjátok, mit csinált az Édi, tele van a ruhája vér folttal? •— Az apósnak ezt a kérdését Dörner Frigyes, Reinlein József és Hoffmann Mihály hallották. Vallomást is tettek a vizsgálóbíró előtt, Knab Mihály azonban akkor már letagadta, mintha kérdezett volna tőlük valamit. Alibijének igazolására Knab Ede fölhozta, hogy a gyilkosság napján hat ós hét óra között a kaszinóban járt, ahol, midőn a lépcsőn fölment, Rottenbücher Istvánnal találkozott, a kasizinó helyiségéhen pedig Nuszbaum Péterrel beszélt is. Rottenbücher és Nuszbaum a vizsgálóbíró előtt kijelentették, hogy ebből egy szó sem igaz. Rottenbücher aznap még a tájékán sem volt a kaszinónak, Nuszbaum pedig sokkal későbben ment föl, mint ahogy azt Knab Ede előadta. Öt csak félnyolc óra táján látták a kaszinó helyiségében s az is bebizonyult, hogy délutántól estig ruhát cserélt, (Fölmentették Knab Edét.) Megható volt, ahogy Knab Ede mellbeteg, lesorvadt felesége harcolt az ura megmentéséért. Pedig Knab Ede sohasem szerette a feleségét, mindig más asszonyok után járt, sőt gyakran nem is asszonyok, hanem egészen csitri leányok után. És az asszony mégis szembeszállt a faluval. Knab Ede előélete valóságos bünkrónika. A gyilkosságon kiviil ujabb bűneinek is a nyomára jött a csendőrség, kiderült, hogy Knab Ede több fiatal kis leányt megrontott, sőt egy tizenkét éves sváb leánykát, aki nála szolgált, egy évvel ezelőtt annyira tönkre tett, hogy az bélszakadás következtében meghalt. És a felesége mégis élet-halálra ment érte. Amikor csak lehet, meglátogatja a vizsgálati fogságban. Knab Ede a nagykikindai Városi kávéház étterméből étkezett s az aszszony jelen volt az adagolásoknál, ő válogatta össze az ura ételeit. Húsvét napján palacsintákat is küldetett az urának s miközben ezeket az ételbordóba rakta, egyik palacsintába cédulát dugott. Aztán elkültde az ételt. A fogházőr azonban nagyon óvatos volt. Knab Edére kettőzött éberséggel vigyázott s átvizsgált mindent, amit az ő számára kapott. Igy történt, hogy a fogházőr minden palacsintát felbontott s az egyikben ráakadt a cédulára, amelyre ez volt irva: — Laugen, laugen, laugen! (Tagadni, tagadni, tagadni!) Semmi egyéb. Természetesen a palacsintákat irás nélkül adták át Knab Edének. Szenzációs volt annak idején a törvényszéki tárgyalás, melynek az lett az eredménye, bogv a falu legnagvobb csodálkozására felmentették Knab Edét. Az itélet jogerős volt. Az akciót, amint látjuk nvomon követi a reakció, mely energikusan követeli a gyilkos megbüntetését. Nagvteremiai népe lázong. Uj tanuk akadnak. akik tanúságot tesznek az igazság érdekében. A deputáció ötszáz aláírással egy ivet (hoz. melyben azt bizonyítják, hogv Knab Ede volt a gyilkos. A nagyteremiaiak 'szerdán reggel nyolc órakor jönnek Szegedre és itt a főügyészségen kérik a pör újrafelvételét. Újra kísért a gyilkos szelleme. Igazságért eseng Nagyteremia népe. A bAn a miniszterelnöknél. Bécsből jelentik: Héderváry Károy gróf miniszterelnök ma délelőtt fogadta Csuvai horvát bánt, aki ma, reggel Zágrábból Bécsbe érkezett. A miniszterelnök és a bán között egy órai tanácskozás volt, mely a magyar képviselőház horvát képviselőinek szerdai tanácskozására vonatkozott. A horvát képviseleők ugyanis holnap Budapesten Pejacsevich Tivadar gróf elnöklésével tanácskozásra jönnek össze, amelyen a bán is részt fog venni. A bán e célból ma délután Budapestre utazott. DÉLMAGYARORSZÁG ~ Többé nem a káprázatos, sziporkákat szóró gyémánt, hanem a szelid, puhafényü igazgyöngy a divat ékszere. A piac nem is képes eleget tenni az óriási keresitnek s ennek következménye a gyöngy árának a mesés felszökkenése. Az elegáns nő fülében gyöngycseppeket visel, lorgonja bosszú gyöngyláncon lóg. Épen ugy az óra és a különösen kedves bretoque is. De a legsikkesebb viselet: a bosszú gyöngysort többszörösen a nyak köré tekerni és azután lazán, amúgy lomposan lelógatni. A gyöngy hatása csendes, diszkrét, nem tolakodó, nem „parvenüs", épen ezért felel meg a valódi előkelőségnek. A nemes izlés tejfehér gyöngyöt szemelte ki ideáljának. Az igaz, liogy a nagyon ritka, fekete gyöngynek kivételes magas árt szabnak s mint specialitást érdekesnek találják, de azért a szép fehér gyöngy elsőségét nem kell tőle félteni. Divatos az úgynevezett rosé-gyöngy is, mely opalizáló színeket játszik, mintha holdvilág ömlenék el rajta, vagy mintha rózsás pir futná be. Ezek is jó drágák. Származásukra nézve Amerika folyóiból — a Rivertorkolatokból -- vagy Indiából kerülnek a piacra. Az indiai és az ausztráliai gyöngy piaca Bombay és Kalkutta. A balászatok mélyen az ország belsejében, főképen Kondaesiban vannak, ahol a csendes évszak idején, márciusban és áprilisban, mintegy háromszáz csónak evez ki tiz-tiz búvárral. Ilyenkor roppant nagy nyüzsgés uralkodik a parton: 15—20,000 ember tolong ott olyankor: búvárok, balászok, cápabüvölők, árusok. Vadságában festői, tarka kép. Élelmes és szorgalmas csónak egy nap alatt 20,000 kagylót hozhat haza és ha minden 1000 kagylóban 2—3 márka értékű gyöngyöt találnak, a fogás jónak nevezhető. Csakugyan igazságtalan, hogy a „termelő" a közvetítő kereskedés jóvoltából olyan elenyészően csekély hasznot huz a fáradságos munkája jutalmául, mikor a szép hölgyek férje vagy gavallérja olyan őrült összegeket kénytelen a divatos ékszerért fizetni. Például 'Montekarlóban, a mult szezonban, egyetlen gyöngyszemet 250,000 frankért adtak el és a párisi Rue de la Paix-ben egy amerikánus egy gyöngysorért 1.700.000 frankot szúrt le. Az elhunyt Rothschild báró menyének nászajándékul egy gyöngynyakéket ajándékozott, amely 800,000 frankjába került s különösen szép gyöngynek nincs is piaci szabott ára, hanem azok „amateur"-áron kelnek el. A csendes piaci árat ezidő szerint harminctól hatvanszorosig szabják meg. A gyöngyöt ugyanis „szor" szerint számítják, vagyis harmincszortól hatvanszorig annyit érnek, mint amilyen a sulyuk. A világ legnagyobb gyöngyét a londoni Kensington-muzeumban őrzik. Súlya 455 karat. körülbelül tyúktojás nagyságú. Értékét 250.000 koronára taksálják. Az utána következő nagyságú gyöngy a volt perzsa sah birtokában van. Ez 35 milliméter hosszú és 25 milliméter vastag. Egy 300 karátos gyöngy az osztrák esászári koronát disziti. A gyöngy nagysága nem mindig jelenti azt, hogy egyszersmind szép is. A legszebb nagy gyöngy a „La Pellegrima" nevü indiai gyöngy, mely a moszkvai Zotima-Muzeumban látható. Súlya 28 karat, alakja csodás és zománcos fénye páratlan. Egyáltalában Oroszországot gazdag gyöngy-birodialomnak tekintik. Azt mondják, hogy azi1 orosz nagyhercegeknek mesés gyöngyékszerei vannak, melyek értékeit csak az indiai fejedelmek ama gyöngykincsei múlják felül, 'melyeket Delhi1912. február 7. ben a koronázási ünnepségeken bámultak meg. Remek és mesés értékűek a párisi Louvreban levő francia korona kincsgyöngypéldányai, úgyszintén a Towerben őrzött angol koronakincsgyöngy gyűjteménye is. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szerda: Tetemrehívás. Faluvégén, (Páros %-os.) Csütörtök: Corne viliéi harangok. Petőficiklus. (Páratlan 3/a.) Péntek: Kis kávéház, vígjáték. (Bemutató. Páros V».) Szombat: Kis kávéház, vígjáték. (Páros 2/a.) Vasárnap délután: Falu rossza, népszínmű. — Este: Kis kávéház. (Páratlan 3/a.) Hétfő: Kis kávéház. (Páratlan v3-) Kedd: Cigányszerelem. (Páros 2/a.) Szerda d. u.: Ifjúsági előadás: Falu rossza. — Este: Erdeilak, vígjáték. Bemutató és Daudin György, vígjáték. (Páratlan 3/a.) Csütörtök: Leányvásár, operett. (Bemutató. Páros v3-) Péntek: Leányvásár operett. (Páratlan 2/a.) Szombat: Leányvásár, operett. Páros 3/a.) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszínmű. — Este: Leány vásár, operett. (Bérletszünet.) * Liptai Imre dt rabja a Nemzetiben. Liptai Imre, a szegedi származású kiváló író. akinek Rossz pénz nem vész el cimii darabja az ország összes színpadain nagy sikert arat, uj drámát irt. A sarkantyú cimii hárotirifö!'vonásos társadalmi drámájíl Gábor Andorral együtt irta meg. A dráma a Nemzeti Színházban kerül szinre március első felében. A főszerepeket Cs. Aczél Ilona, Rákosi Szidi, Pethes Imre, Gál Gyula és Rózsahegyi Kálmán játsszák. * Khuen-Hédcrváry gróf bécsi színházban. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, mint Bécsből jelentik, tegnapelőtt este végignézte a bécsi üarl-Theateribein az „Alt-Wien" cimü operett előadását. A miniszterelnök hónapok óta, szembajának kezdete óta nem volt színházban. * Franciák, németek és angolok színjátszása. A párisi rendező művészet mestere, a Theatre Libre megalapítója és az Gdeon igazgatója egy párisi iskolában előadást tartott a modern rendezésről. Antoine •nem tagadja, hogy a saját maga fejlődésében sok része van a német rendező művészetnek, főkép a meiningenieket dicséri. Egyébként azonban szkeptikusan fogja fel az uj német színpadi rendezést. Franciaországot tartja még mindig a jó izlés várának. Ebben az öszszefiiggésben kritikus szemmel vizsgálja a (külföld jelentős szcenikai eredményeit és keserű szavakkal támadja azokat, főkép a németéit. ..Az angoloknak — mondta Antoine — legalább megvan az az érdemük, hogy ők voltak az elsők, akik valódi tárgyakat 'vittek a színpadra; a Romeo és Júliában először állítottak fát a színpadra". Antoine Rcinhardtról is nvilatkozik és félig elismerőleg. félig gúnyosan „intellektuális romantika" termékének nevezi rendező művészetét. De nem hiányzanak belőle „barbár vonások". A németeknek nagy érzékük van a szimbólumokhoz, de nincs ízlésük. Fölényük a színpadi szerelvények technikájában mutatkozik. Világítási kérdésekben az angolokat illeti meg a pálma. Ellenben az összes külföldi eredmények harmonikus egyeztetésére a franciák hivatottak". * Haller Irma és Felhő Rózsi. Haller j'nna. a teimesvári-budai színház primadonnája, aki évekig volt a szegedi színház szubrettje, Németországba szerződött. Haller helyére Felhő Rózsit szerződtette Krecsányi •Ignác színtársulatához,