Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-06 / 29. szám

1912. február 6. BÉLMAGYARORSZÁG 3 vetkezzék be. A király a legnagyobb súlyt veti arra, hogy a négy pontról való megegyezés létrejöjjön. Valahányszor a különböző 'kiegyezési tárgyalások alkalmával a helyzet oly válságos lett, hogy a szakadást közelinek vélték, ő felsége mindig a mellett volt, liogy a tárgyalást újra megkezdjék, mert annak okvetetlenül sikerre kell vezetnie. A király most is meg van róla győződve, hogy a megegyezés létre fog jönni és csak az az egy kivánsága van, hogy ez mentül előbb megtörténjék. Ha tehát a tekintélyes és márvadó bécsi lap tudósítását tekintjük, annak nagyon méltányos hangjából a legkedvezőbb kilátásokat remélhetjük. A politikai gyakorlat azonban megtanított bennünket arra, hogy soha, még a legoptimiszti'kusabb behatás alatt sem szabad túlzott reményeket táplálnunk, — bár a reményt feladnunk sem szabad, különösen, amikor tényleg oly kedvező auspiciumok forognak fönn. Udvari körökből kiszivárgott hirek szerint ö felsége véleménye az előterjesztett katonai követelésekre az volt, hogy ezeket az osztrák kormány és parlament nélkül teljesíteni nem lehet. Ez a két kormány dolga és azután a parlamenteké. Ma, hétfőn délelőtt Stürgkh gróf osztrák miniszterelnök, Georgi tábornok, Landwehrminiszter és Müller báró külügyi osztályfőnök kihallgatáson jelentek meg a felség előtt. Kihuen-Héderváry gróf ma másodszor is megjelent az uralkodó előtt. Klobucsár Vilmos báró, a honvédség főparancsnoka ma szintén Bécsbe érkezett. Késő éjjel még ezt jelentik telefonon: Khuen-Hédervúry gróf miniszterelnök ma délelőtt fél 11-től délután 2 óráig tárgyalt Stürgkh gróf osztrák miniszterelnökkel. Ezután a Magyar Házba ment ebédelni, ahol találkozott Hazai honvédelmi miniszterrel. Este fél 6 órakor Auffenberg lovag hadügyminisztert látogatta meg, akivel mintegy két óra hosszat tartó beható tanácskozást folytatott. A miniszterelnökkel egyidejűleg Hazai honvédelmi miniszterrel parallel tanácskozásokat folytat. A tanácskozások bő anyaga előreláthatóvá teszi, hogy a miniszterelnök csak a hét végén végezhet és ugyanakkor, vagy a jövő hét elején lesz módjában nagyjelentőségű előterjesztését a képviselőházban megtartani. Oroszország uj békejavasíata. Frankfurtból jelentik: A Frankfurter Zeitungnak táviratozzák Konstantinápolyból: Oroszország uj közvetítő akciót kezdett Törökország és Olaszország között. Az uj békeközvetités alapja az, hogy a két háborús fél először kösse meg a fegyverszünetet, vonja vissza csapatait a harctérről és azután esetleg a nagyihatalmk közvetítésével kezdje meg a tulajdonképem béketárgyalásokat. Konstantinápolyban nem fogadják szimpatikusán ezt a tervet. Kormánykörökben azt mondják, hogyha Törökország viszszavonná afrikai csapatait, akkor kedvezőtlenebb helyzetbe kerülne Olaszországgal szemben, mert ha a béketárgyalások nem vezetnének eredményre, nagy nehézségekbe kerülne a török csapatokat ismét a harctérié szállítani, Egy temesvári elmebajos a szegedi vonaton. — Kalandok, botrányok Szegedtői Budapestig. — (Saját tudósítónktól) Az egyre tökéletesedő újságírás az eseményeknek mindig szélesebb skáláját illeszti nagy koncepciójába. Nem is olyan régen, bürokratikus politikai, önkormányzati, törvénykezési és rendőrségi események bürokratikus elkönyvelése volt az újságírás. Ma már tele van színekkel, oknyomozó. A detektív rohant az eseményekkel és nyomban azok után, a legideálisabb szervességbe illeszkedik az élettel. Azt hiszem, az ujságiró még kevés differenciálódás után a legtökéletesebb oknyomozó történetirója lesz a társaséletnek, amelynek megértéséhez minden mozzanata fontos. Ilyen csekélynek látszó, de érdekes és jelentős eseménytöretíékeknok voltam tanuja azon a gyorsvonaton, amely vasárnap reggel Temesvár felől Szegeden át jött Budapestre. A vonat másfélórás késéssel, tehát félkettő helyett három órakor érkezett meg a fővárosba és igy több időnr volt egy szerem sétlen, beteg ember megfigyelésére. (Előadás a vonaton.) Déli egy óráig zavartalan unalmasságban telt az utam. A vonat már Szegedre egy órás késéssel érkezett és igy teljes megadással, a rendesnél nagyobb nyugalommal ültem a kupémban. Tudtam, liogy nagy lesz a késés, nem türelmetlenkedtem. Félkettő táján értünk Kecskemétre, ahol Müller János szegedi borkereskedővel és Haeher Bélával, a Déimagyarország egyik kiadójával az étkezőkocsiba mentünk. A levesnél tartottunk csak, amikor a mellettünk levő két-személyes asztaltól fölkelt az egyik ur és minden asztalnál leadta névjegyét. Az volt rajta: ENGERT FERENC posta-távirda számvizsgáló Az en-block való különös bemutatkozást ezzel a kommentárral kisérte Engert ur: — Meg fogják engedni a hölgyek és urak, hogy én egy előadást tartsak. Van egy munkám a haza állapotáról, amelyet a „Pesti Hírlap" vezércikkírójához irtam. Ott majd el vashatják is. Ez az ur kérte, hogy olvassam fel neki. (Itt a vele egy asztalnál ülő úrra mutatott.) De a munka oly értékes, de én nem is tudok lassan felolvasni, mert kitűnő tenor-hangom van. Senkisem utasította vissza a teljes folyékonysággal, de némi zavartsággal beszélő Engertet, aki szemüveget hordott, beretválatlan, erősen megnyúlt és sovány arcú volt. Csak a pincérek mosolyogtak, meg egy finom arcú úriasszony nézte különös érdeklődéssel, később jóságos, szánakozó mosolylyal. Voltak pedig az előadásban példás motiválatlansággal és összevisszaságban ilyen dolgok: — Tisztelt vezércikkíró ur, önnek nincs igaza, a haza mellére tömérdek bajok nehezednek, az emberek évenként millió szánkra vándorolnak ki, a tisztviselői: elégedetlenségének moraja a Kárpátok csúcsán is zug és ön mégis türi azokat a kormányokat, amelyek Magyarország bársonyszékeiben ülnek. .. ódig önnek módjában lenne ezeket a kormányokat megszüntetni, csak talán azokat a módokat nem találta meg, amelyekkel a tisztviselők bajai orvosolhatók. Én tehát rohanva sietek, hogy önt kihúzzam a kátyúból és elvezessem arra az igéret földjére, ahol a tömérdek szegény emberre nem gyötrelem az élet. Az ilyen tónusban tartott felolvasását szabadelőadással kisérte Engert. egészen ugy, mint mikor egy egyetemi tanár egy-egy komplikáltabb tételét, mondatát meg akarja világosítani. Ebben az előadásban aztán összehordott mindep frázist, amit függetlenségi népgyűléseken hallott. Előadását ezzel az autobiograf-töredékkel zárta be: — Mert most Temesváron a postaigazgatóságnál (!!) vagyok, hölgyeim és uraim. A főorvos ur mondta, hegy utazzam föl Buda pestre, ahol hat hónapig szanatóriumban kell lennem. Bizony sok fáradsággal jutottam ide, hogv ilyen kitűnő dolgozatot készíthettem, de hát mindig szaporítottam az intelligenciámat, sok éjszakát áttöprengtem, elolvastam az egész Jókait. De azért nincs semmi bajom, csak az idegeim vannak megtámadva. Hat hónap alatt meggyógyítanak, különben is jó dolgom lesz ott. Bizonyára lesznek grófnők, bárónők, akikkel én magas intelligenciámnál fogva érintkezésbe léphetek. Fogok járni a Vígszínházba, remélem, hogy elengednek és ha nem engednek el, majd kérek orvost magam mellé, megmondom, hogy viselem a költségeit. Talán fogok darabot is irni. Nekem az már semmi se. Aki annyit olvasott, mint én, az könnyen összetákol Jókai egyik regényéből egy színdarabot. Egy hét alatt komótosan kész van. Itt Engert egy nagy vizes poharat teleöntött.borral és egy kortyra kiitta. Vett egy Tisza-szivar, fizetett és kiment az étkezőkocsiból. (Jön a rendőrség.) Este Nagy Endre kabaréjába a 3. vagy 4. számnál nagyképűen jött be egy ur, az első sor első székéhez tartott és ott helyet foglalt. A nyakába kendő volt vetve, amelyet a gallérjába tűrt bc. Nyomban nagyon otthonias volt, hatalmas szivarjából nagyúri módon pöfékelt, műsorát, zsebkendőjét és a zsebéből előszedett egyéb dolgokat a zongorára rakott le, amiért konfliktusa volt először is a karmesterrel. Engert Ferenc volt. A mellette ülő urat folytonosan molesztálta, amiért a második konfliktus készülődött, A műsor első részének utolsó számában a kitűnő Sajó Gézának szivart dobott a szinpadi'a, ami aztán sorsára juttatta. A szünet alatt a folyosón még busz búké szivart vett, a szivarcsomaggal a kezében egy éltesebb uriasszonynak akart bemutatkozni, de erélyes visszautasításban részesült. Minden esetben nagy tudására hivatkozott és arra, hogy ő grófnőkhöz és baronesszekhez méltó. A szünet többi részén elveszítettem szemem elől. Rövidesen következett Sajó Géza magánszárna és okkor megkaptam a további eseményekhez a kulcsot. Sajó ugyanis elakadt és a következőkkel mentette magát: — Talán egy másik könnyebb szám sikerülni fog. Bocsánatot kell kérnem, de az iment konfliktusom volt egy úrral és az még nem intéződött el. Ez .az ur Engert Ferenc volt, akit a rendőrségnek adtak át és az megfelelő helyen elI elyezte. Álljon itt egy kis tanulság is. Engert Ferere az nton is erősen dohányzott és borozott és Temesvárról egyedül bocsájtottak hosszú útjára, a — szanatóriumba. Erről kellene előadást tartani egész Magyarországon. Franciaország hadihajókat küldött Hodejdáha. Párisból jelentik : Hodbjda bombázása és a francia vállalat vasútépítéseinek a szétrombolása miatt ismét nemzetközi konfliktus veszedelme csinál .nagy izgalmat. A vasút épitésével megbízott francia vállalat sürgősen felkérte a kormányt, hogy mindenekelőtt hadihajót küldjön ki a mérnökök és családjaik védelmére, mert hajléktalanok. A kormány utasitást adott, hogy a Messagiéres Martimes gőzös, amely most a Vöröstengeren cirkál, Hodeidába siessen és a francia állampolgárokat vegye a födélzetre. A kormány továbbá táviratilag felvilágosítást kért Konstantinápolyban a ho-