Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-06 / 29. szám

4 BÉLMAttYARORSZÁÖ lf12. február 6. deidai eseményekre nézve. Üriant őrnagy nacionalista sürgős interpellációt jelentett be, a sajtó túlnyomó része pedig a legerélyesebb lépéseket követeli. Csak a Temps és a Journal des Debats, nyilván külügyminiszteri sugalmazására, csillapít. E szerint az olasz ikornámy a vasúttársaság építkezéseit és Ras el Ketib kikötőhelyét az 1907. évi hágai konvenció alapján oly berendezkedésnek tekintette, amelyeket az ellenség megszabhat és ennek megfelelően járt el. A károsuljak Törökországhoz fordulhatnak kártalanításért. A kár hír szerint tizenkét millió korona. 1, Ezerszázhuszonöt megmentett élet. — öngyilkosjelölt hírességek. — (Saját tudósítónktól.) Londonban egy év óta a legnagyobb csöndben működik egy intézmény, amély az öngyilkosjelölteknek szolgálatában áll. Célja, feladata, hogy azoknak •a kétségbeesett embereknek, akik nem találnak bajuk ellen más orvosságot, mint a hailált, vigasszal és tanáccsal szolgáljon, mielőtt végzetes tettüket elkövetik. Az öngyilkosság ellen dolgozó iroda egy évvel ezelőtt nyilt meg. Eleinte csak a férfiak 'érdekében dolgozott, de röviddel utána London egyik legnyomorultabb negyedében, az északra fekvő Hackney városrészben a nők részére is berendeztek egy irodát. Az iroda fölé ezt a föliratot tették: Emberek, mielőtt a vízbe ugrotok, vagy mérget innátok, jöjjetek el hozzánk, meglátjátok, hogy az üdv hadserege nem talál-e számotokra kivezető utat a kétségbeesésből és végső elszántságból! Ezt a föliratot cédulákra nyomtatva osztogatja az üdv hadserege boldognak-boldogtalannak. Amikor az öngyilkosjelöltek irodája megkezdte működését, az emberek kinevetnék, kigúnyolták esztelen tervéért, de a gyakorlat haar megmutatta, hogy nem a gunyolódóknak van igaznk, hanem azoknak az emberbarátoknak, akik kivetik a szalmaszálat, hogy az elmerülő belekapaszkodhassék. Az első napokon üresen maradtak az iroda helyiségei, de alig mult el egy hét, százával jöttek az élet hajótöröttjei s az egyesület mindegyiknek tudott valárni jó tanácsot adni. Az első év végén megállapították, hogy 1125 embernek mentették meg áz életét. Érdekes, hogy nem a munkásosztályból került ki a kétségbeesettek nagyobb száma. Jöttek a legfelsőbb körökhöz tartozó emberek, gazdagok, előkelők, nagyranguak, továbbá művészek, irók, költők, akik az érvényesülés és dicsőség után való törtetésiikben lettek testben-lélekben nyomorultak. Megcsalt férjek 'és asszonyok egész serege fordult tanácsért az irodához, mielőtt a kétségbeesésnek teljesen átadták volna magukat. Idegbajosok, búskomorságban szenvedők, alkoholisták és az ópium mérgének áldozatul esettek, valamennyien segítségért, vigaszért, a lélek útvesztőjéből való kivezető utért könyörögtek. Voltak köztük, akik egykor maguk is vigaszt iés segítséget nyújtottak embertársaiknak: papok és orvosok. A statisztikai kimutatás szerint vagy rangban lévő katonatisztek, államférfiak és egykor nagyhatalmú rendőrfőnökök is az irodához fordultak egy csöpp írért, megsebzett lelkükre. Hajótörést szenvedett ügyvédek, szihészeb, hírességek; kereskedők, szállőtúlajdonósrlk, nagyvállalkozók, bankárok, tanítók, újságírók és gyógyszerészek nagy számban szerepelnek a kimutatásban. Csöndes odaadással és fáradhatatlan buzgósággal működik az iroda. Az irodafőnök minden igazán szerencsétlen ember panaszát meghallgatja, aztán szeme elé tárja, hogy az. élettől megválni a legnagyobb gyávaság és oktalanság. Mindenkivel egyénileg bánnak és mindent megtesznek, hogy a halálra jfizánt embert az életnek megmentsék. Rendezik az anyagi bajukat, átveszik a tönk szélére jutott kereskedő passzíváját, munkát és kenyeret szereznek az éhezőnek, lelki támogatást a lelki betegeknek. Az egyesület szigorúan titoktartó s a legnagyobb biinről szóló vallomásokat is titokban tartja. Aki Londonban meglátogatja valamelyik rendőrőrszobát, ott fogja találni az üdvhadpereg egyik emberét, aki rögtön pártfogásába veszi a bajba, szerencsétlenségbe jutott bűnöst. Érdekes, hogy az egyesület a sajátjából csak hatezer koronával támogatja az öngyilkosjelöltek irodáját. A vezetéséhez szükséges összeget a társadalom adja össze. A makói Korzó-szállótól a szegedi Feketesasig. — Szerelmes főpincér. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn reggel a szegedi rendőrség emberei razziát tartottak a garni szállóikban. Először csak a bejelentőlapokat nézegették át, de később már a bizalmas szobácskákba is be-be néztek. Ennek a reggeli razziának az okát titokban tartotta a rendőrség, mert tényleg egy nagyon diszkrét természetű ügy okozta a razziát. Nem történt kevesebb, minthogy Bója Ferenc előkelő makói szállótulajdonos szép felesége megszökött Magyar Miska makói főpincérrei. Bója azonnal jelentést tett az esetről a makói rendőrségnek, ahonnan azután táviratokat menesztettek az ország minden részébe. A szegedi rendőrség is kapott egy ilyen táviratot és ennek az alapján tartották meg a reggeli razziát. A razzia eredménnyel is járt, mert a Feketesas-szálló 3-as szobámban megtalálták a szerelmes párt. A szerelmesek szombaton este érkeztek Makóról—Szegedre. A vasútállomásról egyenesen a Feketesas-szállöba bajtattak és kibérelték a 3-as száimu szobát. Mikor a portás bevitte a szobába a bejelentőlapot, a férfi azt mondotta a portásnak: — Kérem, azután ne háborgassanak bennünket. Az asszony, mig a portás benn volt a szobában nem vette le arcáról a sürü fátyolt és még a kezét is az arca elé tette, nehogy felismerjék. A férfi ezalatt kitöltötte a bejelentő lapot. Magyar Miska és neje. Főpincér. Makó. Vasárnap délelőtt későn keltek és elmentek ebédelni. Délután korán jöttek haza és este sem mozdultak ki a szobából. Hétfőn reggel volt a razzia. Három detektív jött a szállóba és elkérték a bejelentő-lapokat. A Makóról érkezett sürgőn^ alapján azonnal a 3-as számú szobát nyitották ki. Először csak bezörgettek. — Ki az? — A rendőrség! Benn a szobában erre valaki ijedten felsikoltott. A megszökött szép asszony volt. — Mit akarnak? — A törvény nevében, nyissák ki az ajtót! Az energikus felszólításira kinyílott nz^ajtó Pirulva húzódott a szén asszony a főpincér mögé. A szerelmes párt bevitték a rendőrségre, ahol a további intézkedésig előzetes letartóztatásba helyezték őket, A pikáns esetnek narven érlekes háttere van. -Bója -Ferenc ugyanis szerelmi házasságot kötött a feleségével és az még is hűtlenül elhagyta. Bója a legtörekvőbb emberek egyike Makón, öt évvel ezelőtt főpincér volt, de a közönség annyira megszerette, hogy azok biztatására kávéházat nvhoít. Az övé volt a Közoonti kávéház. Később megvette a város legelegánsabb szállóját a Hotel Korzót, Ekkor nősült meg. Ez a házasság szerelmi házasság volt. Bója féltékeny is volt & szén psszonyrci és amint látjuk joggal is. Magyar Miska, akivel Bója Ferencné megszökött Makón volt főpincér és valószínűleg már régebb idő óta szerelmi viszonyt folytat a szép asszonnyal. Érdekes, hogy Bója mindenkire féltékeny volt, csak a daliás fekete főpincértől nem féltette a feleségét. színház, mí Színházi műsor. Kedd: Az apja fia, vígjáték. (Páratlan 1/a.) Szerda: Tetemrehívás. Faluvégén. (Páros e/3-os.) Csütörtök: Cornevillei harangok, Petőficiklus. (Páratlan •'/».) Péntek: Kis kávéház, vígjáték. (Bemutató. Páros 7a.) Vasárnap délután: Falu rossza, népszínmű. •— Este: Kis kávéház. (Páratlan •/».) Hétfő: Kis kávéház. (Páratlan V3-) Kedd: Cigányszerelem, (Páros "/»•) Szerda d. u.: Ifjúsági előadás: Falu rossza. — Este: Erdeilak, vígjáték. Bemutató és Danáin György, vígjáték. (Páratlan fe.) Csütörtök: Leányvásár, operett. (Bemutató. Páros V».) Péntek: Leányvásár operett. (Páratlan 2/3-) Szombat: Leányvásár, operett. Páros'/».) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszínmű. —1 Este: Leányvásár, operett. (Bérletszünet.) * Klasszikus irodalmi-e,-!. Szeged kulturális életének szokatlanul érdekes művészi eseménye lesz február 25-én. Zátony Kálmán, a szegedi színtársulat kiváló tagja Harsányt Margit és Wirth Sári színművésznők közreműködésével klasszikus irodalmi estét rendez a Lloyd-nagytermében. Az estén a világirodalom örökértékü alkotásait mutatják be a szereplök. Dante, Petrarca, Steechet', Románi, Giusti, De Amieis, Ada Negri, Annié Vivanti, Lorenzo Medici, Catiívlus, Goethe, Schiller, Heine, Musset, Maupassant, Miczkiewicz, Csokonai, Reviczky cs Ady halhatatlan lirája csendül meg a klaszszikus irodalmi estén. A szereplők korhű kosztünickben lépnek föl. Az irodalmi estén Tölgyes Gyula hirlapiró konferál. A zenekis-áretet gordonkán Csomafáy Sándor színházi karmester látja el. * Strindberjj-cst Budapesten. Vasárnap este Srtmberg-estét rendezett á Kamarajáték ok társasága. Bálint Lajos mondott tartalmas koniferanszot Strindbergről, utána a kamar a játék-társulat bemutatta Strindberg Pajtások cimü komédiáját. Okos és megértő játékukkal nagy sikert arattak Féld Irén, Marosi Júlia, Molnár József, Miklós Elemér és Vitéz Róbert. A Pajtásokat tudvalevőleg Szegeden bemutatták már, Balassa József fordításában. Ugyanebben a fordításban- játszották a darabot Budapesten is, ® Papp Gábor és Joachim Ferenc munkái a Mitcsarnokbnn. Szegedi festők nevét olvassuk a kitűnő kritikus: Lyka Károly kritikájában. Lyka Károly az őszinte elismerés hangján ir Payp Gábor és Joachim Ferenc pikturajáról. A Műcsarnok hatalmas kiállításán Papp három és Joachim egy munkájával szerepel. A müvek tanúságot tesznek újra az említetett, neves festők kvalitásáról és kiforrottságáról. ag&SÉÉzísssársR^ur&ásai foíjaK' ápalásáíá x.v legjobb a Gerle-féle ára 70 fillér Kapható Szeged, " KRntfi- KfC'iYÓ k le/tiij, a i t w tárban.