Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-20 / 41. szám

Í912. február 20. ÜÉLMAGYARÖRSZÁG 5 tott. Nagyszerű, csodálatos színész, kolosszális színjátszói erejű. Most újra uj darabban játszik, még pedig — mint rendesen — az Uránia-szinház világot jelentő vásznján. A két fegyenc, — ez a dráma cime. Kitűnő darab ez is, mint minden, ami a dánok s a Nordisk film kezéből kikerül. A mai bemutatón zsúfolásig megtöltötte a publikum az Urániát s kedden délután kettőtől kezdve tartanak sorozatos előadást. a szegedi esküdtszék előtt — Fölmentették Nagg Györgyöt. — (Saját tudósítónktól.) Nagy György dr sajtóperét ihétfőn tiájrgyíalta a szegedi törvényszék esiküdtbirósága. Az ügyészség alkotmányos államforma megtámadásának: vétségével vádolta. Az esküdtbíróság fölmentette. A pört országos érdeklődés kisérte. Ez az érdeklődés különösen a sajtópör szokatlan anyagában találja az eredetét. Az utóbbi napokban — Hódmezővásárhelyről — már azt is híresztelték, hogy Nagy György dr-t öthatszáz hive elkíséri a tárgyalásra. Justh Gyula, több képviselő, budapesti egyetemi polgárok és lembergi kiküldöttek részvételét is kürtölték, mindez azonban elmaradt. Csak az ősz Szappanos István, Kecskemét volt országgyűlési képviselője és néhány vásárhelyi függetlenségi polgár foglalt helyet a tárgyalóteremben. A padsorok szegedi újságírókkal és jogászokkal teltek meg. A törvényszék előtt, az utcán sem volt semmi élénkség. A rendőrségnek nem akadt dolga. A tárgyalás érdekes jelenetekben bővelkedett. Nagy György dr, aki védő nélkül jelent meg, majd egy óráig fejtegette, hogy miért nem érzi magát bűnösnek. A kuruc vásárhelyi fiskálist elragadta a temperamentuma és szenvedélyesen, hangjának minden fizikai erejével lelkesült a köztársasági eszméért. Beszédében kitért a vizsgálatra és kritizálta az ügyészség és a vizsgálóbíró intézkedéseit. Hajszának nevezte a vádat, a mely felsőbb utasításra történt. Szerinte Szapár József dr ügyész az inkriminált cikket föliküldte Székely Ferenc igazságügyminiszternek, akinek utasítására vádat emelt ellene az ügyészség. Ennek a bizonyítására kérte az igazsálgügyminiszter és az ügyész esküvel megerősített tanúvallomását. Fölemlítette, hogy az ügyészség egzisztenciájának megsemmisitésére is tört, mert a szegedi ügyvédi kamarától kérte ügyvédi gyakorlatának felfüggesztését. A kamara azonban ezt nem találta indokoltnak és viszszautasitotta a kivánságot. Kritizálta a vizsgálóbiró eljárását, akinek intézkedésére a vásárhelyi járásbíróság a W Magyar Köztársaság előfizetői és példányszáma iránt érdeklődött. A nyomdászait szüntelenül zaklatta a vásárhelyi rendőrkapitány. Azt is elmondta, hogy a Kossuth Lajos országa cimü inkriminált közlemény már előzőleg a Jövendő cimü folyóiratban is megjelent, de akkor az ügyészség nem emelt ellene vádat. A Magyar Köztársaságból pedig a Magyarország és több vidéki lap is átvette a közleményt, amelyek ellen azonban nem indítottak bünügyi eljárást. Mindezek alapján a bizonyitás kiegészítését terjesztette elő. Erre vonatkozólag kérte Székely Ferenc igazságügyminiszter, Szapár József dr ügyész, a vásárhelyi főkapitány, néhány vidéki lapszerkesztő és nyomdász kihallgatását és a Jövendőben megjelent köztársasági irányú cikk fölolvasásárt. Szapár József dr ügyész a bizonyitás kiegészítésének elutasítását javasolta. A biróság elutasította a kérelmet. Ez ellen Nagy György dr stemimiségi panasszal élt. Aztán az esküdtekhez intézendő kérdés megállapítása következett. A biróság az ügyész kérdését elfogadta, Nagy György dr előterjeszrtett mellékkérdését pedig elutasitotta. A kérdés megállapítása után az ügyész elmondta vádbeszédét. Tömör, erélves hangú beszéd volt, melyben a jogrend alapján és a fönnálló törvények értelmében kérte Nagy dr elitélését. Nagy György dr védőbeszédében érvényesült ia demagóg pompás szóbősége és a tanult ember tudása. Valóságos népgyűlési tónusban beszélt, amely a hallgatóság körében nem tévesztette el a hatását. A tárgyalásit Nagy Aladár dr törvényszéki elnök is végighallgatta. A sajtópör tárgyalásáról a következő részletes tudósítást adjuk: Elnök: Pókai Elek. Szavazóbirák: Gerhauser József dr és Babó Andor dr. A vádhatóságot Szapár József dr ügyész képviseli. Nagy György dr önmaga látja el a védelmét. Elnök kilenc órakor megnyitotta a főtárgyálást, amely után megállanitották az esküdtek névsorát. Esküdtek: Pásztor József, Fogel Ede. Kertész Laios, Schiitz Anita], Balázs Mihály. Galitzer Márton. Peternelly József. Mdrer Ármin. Abonyi Mihály, Székely Mihálv. Glöckner József, Hadik Béla. Pótesküdt: Schaffer Vilmos. (A vád Nagy György ellen.) Az esküdtszék megalakulása után az általános kérdések következtek. Az elnök kérdésére Nagy György dr elmondta, hogy harminckét éves, nős. egy gyermek atyja, unitárius vallású, hódmezővásárhelyi gyakorló ügyvéd. Büntetve volt: becsületeértésért ötven korona pénzbüntetésre (Sepsiszentgyörgy, 1904), izgatásért egy napi államfogházra (Kézdivásárhely, 1911) és párviadal vétségéért három napi államfogházra (Hódmezővásárhely, 1911). Pókay Elek elnök ismertette ia vádiratot. Az ügyészség alkotmányos államforma nyomtatvány utján elkövetett megtámadásának vétsége miatt vádölj a Nagy György dr-t. A Hódmezővásárhelyen megjelenő Magyar Köztársaság cimü politikai folyóiratban 1911 október 14-én Kossuth Lajos országa cimü közleményben megjelent következő kifejezéseket inkriminálja az ügyészség: „Minden nagykorú nemzet saját sorsának ura akar lenni. Törekszik a teljes nemzeti függetlenségre. E törekvés követeli a köztársasági államforma megteremtését." „Felettünk négy évszázad óta idegen család uralkodik. Vére más. Érzése elütő. Gondolkozása rokontalan. Nagy (történelmi időkben mindig szemben állott nemzetével a király. Századok óta látja a nemzet, hogy a korona az ő haladásának tilalomköve. Érzi, hogy a királyi palást függetlenségi törekvéseinek szemfedője. Nyomja a nemzet fejét a korona." „Követeljük az emberi méltóságnak és a niemzeti függetlenségnek államformáját: a köztársaságot. Hová jutottunk a királyság intézményével? Van-e nemzet siralmasabb sorban, mint a magvar? Elhanyagolt népokifcatás, igazságtalan földmegosztás, növekedő kivándorlás, az összbirodalmi eszme nekilendülése, a polgárjogok erőtlensége útjelzői lojális sülyedésünknek. Milyen más ut vezet a köztársaság felé . . ." ..Melyik nemzet négyszázéves Habsburguralom alatt sem veszítette el teljesen életképességét, azt az Isten is örök életűnek te remtette. Kit négyszázéves szolgaság nem tudott egészen megtörni, annak kiirthatatlan a szabadságszeretete." „Melyik fát négy évszázadnak annyi gyilkos fejszecsapása nem volt képes ledönteni, az meg nem, hogy érje igazi tavaszát, a szabadság tavaszát. Az az Isten, ki Rákóczit és Kossuthot adta az ő népének, nem kárhoztarthat minket arra, hogy a Habsburgok szolgaságában sorvadjunk el . . ." „Meguntuk a királyi hatalom előtt való örökös térdeplést' Talpra akarunk állani! A világ törpének látta a bálvány előtt térdeplő magyart . . ." „Az összedűlő trónusok recsegése a népszabadság legfelségesebb zenéje! Ez a köztársasági eszme himnusza! . . ." (Nagy György dr kihallgatása.) Elnök: Bűnösnek érzi-e magát? Vádlott: Nem. — Adja elő, miért? — Én a köztársasági eszme hive vagyok, azért is harcolok. Kossuth Lajos politikai hitvallása az ut, amelyről soha le nem térek. A törvény nem veszi el a jogot a magyar állampolgároktól, hogy alkotmányos uton küzdjenek a függetlenségért. A magyar nemzet aljasságba, beostelenségbe nem sülyedhet soha, tanú rá ezer éves multunk. Ha el nem is értük a teljes függetlenséget, de küzdhetünk azért. Minden szóért, amit Írtam, vállalom a legteljesebb felelősséget. — Előterjesztem a bizonyitás kiegészítésének elrendelését. Nem az én személyemről van szó, hanem .az én szerény személyemen keresztül a magyar nemzet függetlenségéről. — Mielőtt megindítottuk a Magyar Köztársaságot, 1911 januárban Gonda József dr Jövendő cimü hódmezővásárhelyi folyóiratában majdnem szórói-szóra megjelent az inkriminált közlemény. Akkor nem emelt vádat az ügyészség, azt mondják, hogy nem kapták meg azt a számot. Pedig megkapták, mert én magam gondoskodtam róla. (Becsatolja a Jövendő-ben megjelent cikket.) A hat hónap eltelt, tehát vagy megállapítja a biróság az elévülést vagy pedig méltóztassék fölolvastatni a Jövendőben megjelent cikket. — Bátorkodom elmondani, hogy indult meg ez a pör? A mult év október 16-án Szapár ügyész ur fölküldte Székely Ferenc igazságügyminiszternek a Kossuth Lajos országa cimü cikket. A közlemény a budapesti Magyarországban ós több vidéki lapban is megjelent. Az igazságügyminiszter Balázs Elemér dr budapesti ügyészszel tanácskozott, hogy alkalmas lenne-e Budapesten tárgyalni a sajtópört. az ügyész azt válaszolta, hogy fölmentenének. Igy tárgyalják most ezt a pört Szegeden. Azt mondta az igazságügyminiszter, hogy addig kell zaklatni a Magyar Köztársaságot, amig meg nem bukik. Tudtam, hogy rám törnek az önkényuralom kopói. Fölkutatták a multamat is, de abban nem voltam megsebezhető. — A szegedi vizsgálóbiró< kihallgatott, vál-