Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-20 / 41. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1912. február 18. dik a parlament, mikor újra éles, kímé­letlen harc eljövetelét várhatjuk. Ha az el­lenzék csak azt tudná, mennyit árt pél­dául a magyar városoknak is céltalan, kár­tékony harcmodorával, máris tudatára jö­hetne, hogy a célja még az elérés után is kisebb, mint amekkora az okozott kára. De az ellenzék még nem látott be semmit, megbénított mindent. Ez okozza, hogy a sok fonos és a parlamenthez közelebb eső kérdés miatt még csak rá se eszmélnek arra, amit kívánnak a magyar városok . . . A képviselőház ülése. — fi várva-várt ülés. — (Saját tudósitónktól.) A függetlenségi pár­tok vasárnapi értekezletei után, melyeken a katonai javaslatok ellen való további harcot proklamálták, a Háznak mára zajos és iz­galmas ülése Ígérkezett. A Kossuth-párt va­sárnap felújította a küzdelem elején hozott határozatát, mely a párt tagjainak szabad kezet enged a harc fegyvereinek megválasz­tásában. Justhék és a pártonkívüli független­ségiek ugyancsak megmaradtak eredeti ál­láspontjuk mellett, mely a választójog -első­ségét köve-teli a véderőreformm-al szemben, ilyen kilátások mellett kezdődött meg a mai ülés s ba izgalmat és viharos jelenetet nem is produkált, meglepetésekben nem szűköl­ködött _ Aehrenthal gróf külügyminiszternek me­leg szavakkal történt elparentálása után Apponyi Albert gróf a Kossuth-párt nevében válaszolt a miniszterelnök csütörtöki beszé­dére s teljes mértékben fen tartotta azokat a követeléseket, melyeket a javaslatokkal. szemben pártja, mint minimumot állított oda. Beszédje v-égén pedig hangoztatta, bogy e követeléseken kivül pártja ugyancsák óhajtja a választójog sürgős megvalósítását is. Héderváry Károly gróf miniszterelnök a katonai javaslatokra -érdemben ma is azt vá­laszolta. amit már a múltkor mondott. Fej­tegetéseit azonban megtoldotta ma azzal, hogy a tartalékosok behívása dolgában a ja­vaslat intézkedéseit hajlandó a kormány mecmvugtató deklarációval kisérni. A vá­lasztójog kérdésében pedig a kormány nem óriás csigákat zúgni. Nagyon 'közel kell menni, ha az ember meg akarja látni rajtuk, hogy forognak, olyan kicsiny a különbség a mozgó és nyugodtan álló fényes fém között S ugy énekelnek, ugy zugnak ezek, mint a távirdaoszlopok, mint a napfényen és virág­illatban dolgozó méhcsapat. A dinamókból villamos szikrák szagával telitett meleg le­vegő árad s valami ételszag, amely édes és bódító, mint a levegő zivatar után, mint a fü az erdőben, miikor a lomb fakad. A terem olyan tiszta és olyan nyugodt, mint a tem­plom, egy pár ember jár-kél csak benne és megfigyeli a feszmérőfcet, különben pedig nincs itt semmi más, mint ez a tizenegy vil­lamos-malom, amely a (föld mélyébe sülyesz­tett tizenegy turbina tengerzugásán át ugy suhog, mint az örökkévalóság -szele. Csend van itt, mint a vándorló égites-tek között, -az űrben halotti csend... de aiki felnyitja a szá­ját és mondani akar valamit, a maga szavát sem érti meg. Ez a tizenegy dinamó többek közt 'Buffaló városát látja el villamos világí­tással és elég árammal a közúti közlekedés számára. Jó öt mértföldnyire innen szintén egy kis Niagara zuhog egy -modern város formájában, vízesése az embereknek, akik mindent ingven kapnak, átugrották a szén­korszakot és kábelen kapják -a villamossá­got. Egész világos azonban, hoy- -a vízesés megszenvedi ezt, hogy megsoványodik tőle és -ez az alacsony kihasználás méltóságában zárkózik el. attól, hogy a képviselőház külön házhatározattal utasítsa a kabinetet a vá­lasztóit gi javaslat beterjesztésére. A miniszterelnöknek ez utolsó kijelentése nagy meglepetést keltett az ellenzéken. A fo­lyosón általában ugy fogták föl a nyilatkoza­tot, mint egv előzetes megállapodás eredmé­nyét, mellyel a Kossuth-párt és a kormány Justhék választójogi állásfoglalását megerő­s-iteni próbálja. Az a kölcsönös békülékeny hang, mely a miniszterelnök és Apponyi Al­bert gróf felszólalását jellemezte, szintén tá­pot adott ennek a felfogásnak. Feltűnt, hogy a folyosón Beöthy Pál alel­nök odament Apponyi Albert grófhoz s ezt mondta neki: — Gratulálok, kegyelmes uram a beszé­dedhez. Mi azt reméljük, hogy ez a béke be­köszöntője volt. Justhékat kellemetlenül érintették ezek a jelenségek, de hangoztatták, hogy a minisz­terelnök ujabb ígérete ufáin sem változtatják meg álláspontjukat s Justh Gyula csakugyan a technikai obstrukció további folytatását je­lentette be beszédében. Hangoztatta még, hogy pártja hajlandó volna provizórikusan kielégíteni a hadsereg szükségleteit, de a végleges véderőreformot csak a népparla­ment alkothatja meg. A miniszterelnök Justh Gvula beszédére is válaszolt és vele sz-emben megismételte, hogy a kormány komolyan akarja a válasz­tójogi reformot és a ház-határozaton kivül más garanciát nem nyújthat. Ezzel a bizo­nvitékkal meg kellene az ellenzéknek elé­gednie. Az ülésről ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök hétfőn féltizenegy óra után nyitotta meg az ülést. Vermes Zoltán jegyző fölolvasta a jegy­zőkönyvet, amelyet megjegyzés nélkül hite­lesítettek. (Aehrenthal halála.) Az elnök -ezután a kővetkezőket mon­dotta: — Szomoirn jelentést kell tennem, tisztelt Ház, Aehrenthal gróf külügyminiszter szom­baton este meghalt. Az eíhunyit nagy felelős­ségekkel -egybekötött állásában, mint a ko­moly munka képviselője jelent meg. Az ő ért-ékes tulajdonainak és jeles képességeinek tudhatók be azok a nagy eredmények, ame­lealacsonyitja. S előreláthatóan nagyon he­ves harcot fognak Amerikában -megvívni -afelett, hogy fel szabad-e áldozni a vízesé­seket az uj elektromos müvek kedvéért, vagy annak az általános véleménynek kell-e engedelmeskedni, amely ezeket -a nagyszerű természeti jelenségeiket érintetlenül akarja megőrizni? A h-arc nagyon hosszadalmas lesz, mert a -két párt körülbelül egyforma erős. Természetesen nem is olyan könnyű vá­lasztani -egy kibővített turbina-rendszer kö­zött és a turisták árja között, amely egészen biztos. A többség, mint rendesen, most is va­lószínűleg az idealisztikus -felfogásra lesz •hajlandóbb s megpróbál az olcsóbb, tehát a régibb mellett kitartani. És -az tagadhatatlan, hogy -mig a vízesés látványosságként meg­hozza a maga -kamatát — a Niagara legjobb éveiben van; -nem kell hozzá sem szappan, mint az izlandi gejzinekíhez, -sem más izgató­szer, — -addig nem sürgős a lóerőket elvonni tőle, — mert épen ugy nem mennek veszen­dőben -azok, mint az igazi -érzelmek, bár pil­lanatnyi hasznuk -nincs is belőle. A vízesés egyelőre valószínűleg a fotográfusok és a pincérek birtokában marad még; de lehető­leg adót vetnek majd ki rá — beléptidijak alakjában. És tekintettel arra a zseniális rablógazda­ságra, amely az amerikait oly kiválóvá teszi, az ebből nyert összeget a -Panama-csatorna áttörésére lehetne forditan'i. lyeket elért. A magyar közélet teljes mér­tékben kiveszi részét az általános gyászból. Javasolom a képviselőiház .jegyzőkönyvben örökítse meg részvétét s hatalmazza föl az elnökséget, hogy ezt az özvegygyei közölje. Javasolom továbbá, hogy küldöttség vigyen koszorút a ravatalra s vegy-en részt a teme­tésen. (Általános helyeslés.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterel­nök a kormány részéről hozzájárul az elnök által előterjesztettekhez, mert gróf Aehren­thal nemcsak a közéletnek volt kiváló mun­kása, hanem a magyar érdekeknek is hűsé­ges képviselője. Az elnök indítványát még megtoldja azzal, hogy a Ház a volt külügy­miniszter temetése napján ne tartson ülést. Az elnök bejelenti, liogy Szentpály István képviselő ellen összeférhetetlenségi bejelen­tést tettek. Beöthy László kereskedelemügyi miniszter két helyi érdekii vasútról szóló javaslatot terjeszt elő. Kiadják a közlekedésügyi bizott­ságnak. Az elnök bejelenti, hogy az ülés előtt Appo­nyi Albert gróf, Justh Gyula, Zichy Aladár gróf, Egry Béla és Désy Zoltán engedelmet kért napirend előtti fölszólalásra s ő az en­gedelmet megadta. (Helyeslés.) Apponyit il­leti a szó. (Mozgás, halljuk! kiáltások.* (Apponyi beszéde.) Apponyi Albert gróf: Elmondja a jelenlegi helyzet előzményeit s azt fejtegeti. Majd rátér az egyes pontok tárgyalására. Először szól a kisebb követelésekről, elsőbb a 3-ik szakaszról, a trialisztikus kifejezések kiküszöböléséről. Ez a pont az, amelyben a kormány a Kossntli-párt követeléseit teljesí­tette, hogy miként, azt nem lehet tudni, mert az uj szövegezés még (ismeretlen. Ami azt a pontot illeti, amely arról szól, hogy a honvédelmi miniszter értesíteni tar­tozik a hadügyminisztert, a megejtett lé­nyegtelen módosítás nem szünteti meg azt a látszatod hogy a honvédelmi miniszter alá­rendelt közege a hadügyminiszternek. Itt tehát a párt kivánsága nem teljesült. A tartalék két utolsó évfolyamának a hon­védséghez való áthelyezése sem fog megtör­ténni. Ezt pedig már csak azért is meg kel­lene tenni, hogy igy az egész katonaság le­tegye a honvédségi esküt. A sorozó bizottságok dolgában ( elismeri, hogy a miniszterelnök javaslata, hogy a bizottság elnöke polgári személy lesz, — némi haladást mutat. A póttartalékosok kérdésében a törvény­javaslat súlyosabbá teszi azt a homályt, amely a nemzet ujoncmegajánlási jogára rá­nehezedett. Az ellenzék annak világos kimon­dását követelte, hogy ne legyenek behívhatok a póttartalékosok, ha az országgyűlés az évi újonc jutalékot megtagadta. A német szolgálati nyelv kérdésében kije­lenti, liogy a miniszterelnök nem adta elő helyesen azt a propoziciót, amelyet a szóló a német nyelvről intézkedő szakasz módo­sítására tett. Már pedig ha valaki magántár­gyalások részleteit ismerteti, legalább is ne legyen szórakozott. (Derültség a baloldalon.) A szóló eredeti követelése e pontban az volt, hogy a német szolgálati nyelv kivételes hasz­nálatát egyáltalán mellőzzék. De ha ez nem lehetséges, erre az esetre követelte, hogy leg­alább ne iktassák törvénybe a német nyelv jogát, lianem rendeletben szabályozzák. Kö­vetelte továbbá, hogy a nyelvkérdést tár­gyazó rendeletet csak törvényhozási uton változtathassák meg, ami garancia volna a magyar nyelv érvényesülésére. A német nyelv megállapítására a királynak sincs joga, a német nyelv tátongó seb a magyar állam egységén, tekintélyén. A választójog kérdése is igen fontos. Ám­bár nem ért egyet Justliékkal, akik főként a választójogi reformért obstruálnak, de ab­ban egyetért, hogy a választójogi reformot mihamarább meg kell oldani. (Élénk helyes­lés a jobb- és baloldalon.) Kivánatos volna tehát, ha a miniszterelnök e tekintetben tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom