Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-14 / 36. szám

1912. február 13. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A politikai helyzet. — Mit hozott a miniszterelnök Bécsből. — (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnök azt fl két napot, mely a csütörtöki ülésig közbeesik, arra fordítja majd, hogy egyrészt pártjának, másrészt a magyar ellenzéki pártoknak vezéreivel is közölje azt az eredményt, melyet Bécsben elérnie sikerült. A tegnap történtek nyilvánvalóvá teszik, hogy Héderváry gróf zárt formában megszövegezett deklarációt is hozott magával, melyet csütörtöki beszéde során a képviselőház színe ellőtt föl fog olvasni. Ennek a 'deklarációnak különösen az a hivatása, liogy megnyugtassa az ellenzéket azoknak a követeléseknek tekintetében is, melyeket nem sikerült abban az alakban érvényesíteni, ahogy az Apponyi-féle propoziciók szerint >a Kossuth-párt szerette volna. Ezek a pontok a német szolgálati nyelvnek a javaslatokból való kiküszöbölésére és a tartalékosok behívására vonatkoznak. Ezekről a királyi jóváhagyással ellátott deklaráció olyan nyilatkozatokat foglal magában, melyek alkalmasak lesznek az aggodalmak eloszlatására. Emlékezetes, hogy egy íziben már küldött ilyen megnyugtató üzenetet a király a magyar országgyűlésnek. Ez lS86-ban, a híres Jauszky-féle affér alkalmából történt, melynek nyomán képviselőházi viharok és utcai tüntetések alakjában a közvélemény oly izgalmakra gyúlt, hogy Tisza Kálmán, az akkori miniszterelnök szükségesnek látta a: koronát is megszólaltatni a félreértések kiküszöbölésére s a nemzet megnyugtatása végett. (Az eredmény.) A Politikai Értesítő jelenti: A politikai és parlamenti köröket leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy minő eredménynyel járt H klerváry Károly gróf miniszterelnök bécsi útja. A legkülönbözőbb birek kerültek forgalomba e tekintetben. Informált oldalról jelenthetjük, e híresztelések között csak az felel meg a valóságnak, amely szerint a miniszterelnök a maga álláspontjának és a minisztertanács megállapodásának teljesen megfelelő eredményt hozott magával, mely nemcsak a nemzeti munkapárt tagjait fogja teljesen kielégíteni, hanem azokat a komoly ellenzéki elemeket is, amelyek az ország érdekét fontolóra veszik. A miniszterelnök mindent elért, amit ellehetett és amit el akart érni a bécsi tárgyalások folyamán. (Héderváry és az ellenzék.) Héderváry Káíroly gróf miniszterelnök az ellenzéki vezéreket tájékoztatni fogja bécsi tanácskozásainak eredményéről. Első utja a Kossuth-párt vezéreihez: Kossuth Ferenchez és Apponyi Albert grófhoz, de ha módját ejtheti és idejéből futja, fölkeresi a többi ellenzéki párt vezérférfiait is. Kossuth Ferenc, aki a legutóbbi napokig ágyhoz kötött beteg volt, tegnap már föl tudott kelni s azóta karosszékben tölti a nappalt; pártja vezérkarával állandóan sürü érintkezést tartott fönn. A pártnak szerdai értekezletén, amely a miniszterelnök előterjesztéseivel! szemben állást foglal >s .amelynek szava a mostani helyzet alakulásában döntő sulyu lesz, Kossuth még nem vehet részt s igv az értekezletet a párt valamelyik alelnöke fogja vezetni. Az értekezlet állásfoglalásának tárgyául szolgáló előterjesztést Apponyi Albert gróf fogja mégtenni. Szerdán tartja értekezletét a többi ellenzéki párt is; ezeknek elhatározása azonban a Kossuth-párt állásfoglalása mellett csak mérsékelt érdekességü lesz, egyrészről azért, mivel a mostani helyzet homlokterében álló vitapontok a Kossuth-párt követelései körül dőlnek el, másrészt pedig miveíl e pártoknak szélső álláspontja amúgy is tulon-tul ismeretes s várható elhatározásuknak tartalma meglepetést semmiféle irányban nem jelenthet. (Hazai a miniszterelnöknél.) Hazai Samu honvédelmi miniszter megjelent a miniszterelnöki palotában s hosszú ideig tanácskozott Héderváry gróffal. ( Lapvélemények.) A Neues Wiener Tagblatt ma azt irja, hogy a magyar parlamenti békés kibontakozásnak sernmi akadálya sincs, mert az Apponyi Albert gróf által megformülázott kívánalmak közül majdnem mind elfogadták. Igy a hét pont közül ötöt elfogadtak. Ezenfelül a választói jog reformja tekintetében Kjiuen miniszterelnök olyan deklarációt tesz, amely nagyon keveset különbözik attól a reformtervezettől, amolvet a Justh-párt állított föl békeföltétel gyanánt. Az eltérés a két tervezett között olyan lénvegtelen, liogv nem érdemű meg a további szőfeesérlést. A magyar miniszterelnöknek egyébként meg van a fölhatalmazása a döntő ütközet megvívására, melyek közt végső eszközként szerepel a Ház feloszlatása. A Budapesti Napló irja: Vasárnap este az a liiresztélés járta, hogv a kormány megbukott. E hir kapcsán Justh Gyula, az ellenzékvezére meglátogatta Kristóffyt, hogy vele a beállott fordulat dolgában tanácskozzék. Mikor azután rnost kiderült, hogy a kormány bukása csak mese, — a tény az érdekeltek Ictagadásdra szorult. (A miniszterelnök látogatása az ellenzéki vezéreknél.) Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök eredetileg mára tervezte azokat a látogatásait, melyeket az ellenzék vezéreinél kíván megtenni. Ezeket a látogatásokat azonban a miniszterelnök szerdára halasztotta. Ezt a halasztást arra magyarázzák, hogy a miniszterelnök még nem fejezte be teljesen Hazai Samu honvédelmi miniszterrel a véderő javaslatok további módosításai körül folyó tárgyalásait, illetve még nincs kész annak végieges szövegezése. A miniszterelnök a mai délutánt a minisztériumában töltötte, ahonnan este 6 órakor távozott, hogy Csáky Albin grófihoz menjen, ahová ebedre volt hivatalos. A miniszterelnök ma értesítette azokat az ellenzéki vezéreket, akikkel bécsi utazása előtt folytatott eszmecserét, hogy holnap meglátogatja őket, még pedig egyenként és külön-külön, a lakásukon. E látogatásoknak nem az a célja, hogy ujabb tárgyalásokat kezdjen, hanem, hogy közölje velük a kormánynak a bécsi utazás után kiformálódott végleges megállapodását, illetve az ellenzék föltételeire szóló válaszát. (A munkapárt értekezlete.) A nemzeti munkapárt mai értekezlete igen népes volt. Megjelentek a párt elnöke, alelnökei, a miniszterek, többen az államtitkárok közül, valamint Tisza István gróf. A miniszterelnök is megjelent este 8 órakor. Beléptekor zajosan megéljenezték. Rövid ideig tartó diskurzus után a miniszterelnök rövid beszélgetésre vonult vissza a minisztertársaival. A párt tagjai este 9 órakor a Hungáriába vonultak a rendes heti pártvacsorára. Kina köztársaság. Pekingből táviratozzák: Hétfőn, kinai óra szerint pont déli 12 órakor hirdették ki a fővárosban, a tilalmas város falai körül, hogy a császári család lemondott a trónról. Juansikkai tesz az északi köztársaság elnöke, Sunjatsen pedig a déli köztársaságé. Nagy pompával, fényes kísérettel ment Juansikkai a császári palotába, hogy aláírassa a dinasztia tagjaival a három dekrétumot. Csu Csi özvegy császárné nem ellenkezett töb'bé, sirva irta alá a lemondásról szóló okiratot és a bárom rendeletet. A köztársaságot elismerő dekrétum igy szól: A lakosság kötelezettséget vállal arra, hogy a templomok és, muzeumok előtt a szokásos áldozatokat ezután is meghozzák és hogy a császár csak politikai hatalmáról mond le, mig a császári cim megmarad. A császári rokonok, mandzsuk, mohamedánok és tibetiek igyekezni fognak a kínaiakkal összeolvadni és kiküszöbölni minden faji ellentétet és gyűlöletet. A Juansikkai által elért kompromisszum mindenkire megváltást jelent. A külföldiek, épen ugy, mint a kínaiak azt hiszik, hogv az ediktum valamennyi pártot ki fogja elégíteni. A republikánusok többsége a következő feltételekhez járult hozzá: A császár megtartja címét és évi 4 millió tael apanázst kap, aimi a valuta-reform keresztülvitele után évi négy millió dollárt jelent. A palotaszabályzat megmarad, de az eunuchok számát nem fogják kiegészíteni. A mandzsuk nyugdiját tovább fizetik, amig ekzisztenciájukat másképen nem lelhet biztosítani. A vallásszabadságot biztosítja az uj rend. Az udvar egvelőre az elzárt városrészben marad és később Peking közelében a nyári palotában fog tartózkodni. Kizártak harmincezer munkást. (Hadat üzent a Vas- és Gépggárosok egyesülete. — Szélnek eresztik Budapest, Újpest, Kispest, Erzsébetfalva munkásait. — Általános sztrájk előtt?!) (Saját tudósítónktól.) Harmincezer vasés gépgyári munkás feje fölött villantotta meg ma a munkából való kizárás pallosát a Vas- ;s Gépgyárosok Egyesülete. Hosszas, izgalmas vita után megállapodtak abban az ultimátumban, hogy ha február huszonnegyedikéig rend nem lesz, akkor Budapest, Újpest, Kispest, Erzsébetfalva összes vas- és gépgyári munkásait szélnek eresztik, kizárják a munkából. Ezzel a határozattal akarják a gyárosok azt a lappangó mozglmat megakadályozni, amely mostanában mind nyíltabban kísértett és ki-ki ütközött, mint titkos vagy nyilvános bojkottot. Hatalmi harcot proklamáltak ma a gyárosok, — éles harcot. Viszont a munkások is rendkívül módon készülnek a döntő ütközetre. Az egész ország érdekelt és szakbavágó munkásait bele akarják vonni akciójukba és nem lehetetlen, hogy általános és országos jellegű sztrájkkal vágnak bele a harcba. Hogy ez az áldatlan és életre-hailálra menő küzdelem milyen rettenetes károkat okozhat, azt egész valójában alig lehet ma még elképzelni is. (Döntő harc előtt.) Mélyrenyuló okai vannak a gépgyári munkások és a munkaadók között megindult élethalál harcnak, amely egész megfordítva kezdődött. Ez az erőharc különben nem uj keletű. A vas- és gépgyári iparban már 1905 óta válságos a helyzet. Akkor is hatalmi kérdéseket toltak előtérbe, hetekig tartott az elkeseredett küzdelem és a gyárosok vesztettek. Akkor nyolc liéten át általános vasipari sztrájk volt, amelyben harmincezer munkás vett részt. A mult évben is ellentétek támadtak a gyárosok és munkások között, de akkor sikerült békét kötni. Az őszszel és télen, mint, ahogy ilyen nagy iparban elkerülhetetlen, előfordultak kisebb, aránylag jelentéktelen sztrájkok, bojkottok a gyárak egyes műhelyeiben, de egyetlen esetben se fordult elő, liogy egy egész gyár munkásai sztrájkoltak volna. A leghosszabb ideig tartó sztrájk a budapesti fegyvergyárban tört ki. A vasesz-