Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-09 / 6. szám

1912. január 12. DÉLMAGYARORSZÁG 3 a január havi közgyűlésen érdemben tárgyal­hassa. Végül köszönetét fejelte ki a tervező­nek, aki megigérte, hogy a polgármester kí­vánságának eleget fog tenni. A tanács mindenképen azon van, hogy a vá­sárcsarnok kérdését minnél előbb elintézzék és szükséges is, hogy még ebben az eszten­dőben fölépítsék az épületet, mert tisztában van mindenki azzal, hogy a vásárcsarnok enyhíti az általános drágaságot, lehetővé teszi az élelmiszerek szigorú vizsgálatát, ami minden esetre közegészségügyi szempontból jelentős haszna a polgárságnak. Magyar bál. Saját tudósítónktól.) Az idei téli szezon . .első báli mulatsága szombaton este volt a Tisza-szállóban. A szegedi iparpártoló szö­vetség magyar báljára vonult be Karnevál herceg. Álljunk meg ennél: magyar bál. Ilyen mulatság még csak egy volt az országban. Kolozsvárott rendezitek tiz évvel ezelőtt ma­gyar bálát az erdélyi mágnások. Uri szóra­kozás. Az urak diszmagyarban, a hölgyek pedig ezüstös fényű selyempruszlikban rop­ják a csárdást. Annak idején országos ese­mény volt az erdélyi mágnások magyar bálja. A főúri világ magyar pompája káp­rázatos volt. Az előtt se, azóta se rendeztek ilyesféle mulatságot. Különösképen meglepett ben­nünket a szjegedi magyar bál hire. Érthető kíváncsiság volt: ebben a tősgyökeres ma­gyar városban tudnák-e még magyarosan mulatni? Kaptunk valamit. Nem azt, amit vártunk. A milieu szép volt és magyaros; de nem éreztük a hamisítatlan magyar levegőt. Első pillanatban megkapott a kép: az üde leányok és a daliás férfiak magyarruhás tar­kasága. Büszkén mozogtak a tükörsima par­ketten. A megilletődés pirja ragyogott az arcukon. De csak a ruha volt magyar, a bál nem. A szereplők idegenül feszengtek, — hogy is mondjuk csak — mímelték a magyarságot. Hiába, csak a magvar főurak — mágnások — tudnak igazán magyarosan mulatni. Az ilyen polgári mulatság csak erőlködés. A za­mat hiányzik. A bál egyébként külsőségeiben fényesen sikerült. A Tisza-szálló nagyterme megtelt előkelő közönséggel. A bál legszebb részlete a magyar lakodalom volt. A főszerepet Csiky László, a színtársulat tagja játszotta. Meg­kapó volt a magyarruhás párok fölvonulása. A körmagyart Fráter Béla, Fráter Lóránd országgyűlési kén viselő öcscse táncolta. A párok táncát Bödőné Trinksz Paula taní­totta be. A bál sikere Pataki Simon tanár és Fe­renczi Frigyes színházi rendező érdeme. Be­nedikt Ferenoné és Horváth Lajosné uriasz­szonyok buzgólkodtak még a magyar bál er­kölcsi és anyagi sikere érdekében. A magyar lakodalom jelenetét lefotogra­fálják külföldi és magyar illusztrált lapok részére. A megjelent hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Horváth Lajosné, Pataki Si­monné, Beneriilkt Perencné, Ozövek Gyuláné, Szarka Istvánné, Dobó Imréné, Paulovits Antalné, dr Ketzer Gézáné, Kónya Jánosné, Becsei Istvánné, özvegy Arany Károlyné, Buza Istvánné, Kopasz Pálné, özvegy Székely Gábor né, Becsei Bertalanná, Kosenberg Mik­sáné, Járossy Sándorné, özvegy Szekula Jó­zsef né, Bartha Ferenenó, Ábrahám Gézáné, Lichtenegger Gyuláné, Örhalmy Károlyné, Bittó Jánosné, Raskó Istvánné, Pick Jánosné, Polgár Lászlóné, ifjabb Bittó Jánosné, Bodola Béláné, dir Temesváry Lajosné, dr Papp Ró­bertné, Paral Pálné, Singer Istvánné, Rósa Izsóné, Vajda Sándorné, Mecsér József né, Retek József né, Kiss Mórné, dr Widder Ber­talanná, Török Istvánné, Tápai Dezsőné, Vő­neki Mihályné, dr Kecskeméfy Dánielné, Szmollény Nándorné, Rohr Jakabné, Lintner Ferenenó, Vészits Lajosné, Zsótér Ferenenó, Wagner Gusztávné, Singer Antalné, Pintér Istvánné, Taugner Józsefné, özvegy Pálffy Sándorné, Scossa Dezsőné, özvegy Mikoso­vichné, Rósa Lajosné, özvegy Holtzer Jakab­né, Holtzer Aladárné, Vass Károlyné, Zom­hori Ferenenó, Vetró Lajosné, Vetró Sándor­né, Aigner Nándorné stb. Leányok: Fenyvesi Valér, Szarka Hermin ós Erzsi, Kónya Ejelka, Becsei Irmuska, Arany Olga, Szabó Rózsika, Kopasz Mariska, Kun Josefa, Bartha Ilonka, Ábrahám Manci, Örhalmi Margit és Ilonka, Müller Erzsi, Bittó Juliska, Pick Elza és Stefl, Diethelm Anna, Agóesi Vica, Temesváry Erzsébet, Babos Margit, Bagi Sári, Glatter Etel (Buda­pest), Retek Erzsi, Gábor Irén, Török Rózsi, Vőnóki Mariska, Pillich Vilma, Zsótér Ilonka, Pintér Erzsi, Zombori Etelka, Csányi Maris­ka stb. Sziklai Jenő tragédiája. (Saját tudósítónktól.) Szegeden széles kör­ben ismert, rokonszenves tisztviselő lett ön­gyilkossá pénteken Budapesten. Sablonos tiiztviselő tragédiáról van szó. Kevés fizetés, nagy társadalmi pozíció, adósságok és vé­gül egy halálthozó ólomgolyó. A tragédia sablonos, de részleteiben nagyon szomorú és megdöbbentő, mert egy kiváló, mondhatnánk zseniális. kereskedő áldásos munkásságát szüntette meg a halál. Magyar tünet ez. Az adóság után jön a hazárdjáték, a börze és ezzel már kész is a tragédia. A sokat akaró tragikus hőst a szenvedésektől megváltja az ólomgolyó, de szerencsétlenségeket hoz má­sokra, a családra. Sziklai Jenő esete ugyanez, ö már nem érzi a nyomort, hanem a családja igen. Ta­lán nem is gondolta meg eléggé a halálba­menekült, hogy egy szerető hitvest és egy viruló szépségű fiatal leányt ejtett örök gyászba. A tragédiáról a következő tudósításunk­ban számolunk be: Sziklai Jenő csütörtökön reggel öt órakor utazott el Szegedről Budapestre. A családjá­tól nagyon érzékeny bucsut vett. Ez nem tünt fel a családjának, mert Sziklai, aki leányká­ját rajongásig szerette, máskor is hasonló bucsuzkodások között szokott hazulról távoz­ni. A szobából a konyhán át távozott, ahon­nan a cseléd végignézte az előbbi jelenetet és ajtót akart neki nyitni. — Csak hagyd, majd én kinyitom! — mon­dotta Sziklai és eltávozott. A hat órai gyors­vonattal utazott fel Budapestre. Nem hivata­los ügyben utazott, mert Schütz Ferencnek, a gyufagyár igazgatójának levelet irt, hogy családi ügyben kell Budapestre utaznia. A családja előtt pedig hivatalos ügyről beszélt. Ez az ellenmondás, meg az érzékeny búcsúz­kodás mutatja, hogy már akkor el volt szán­va az öngyilkosságra, csak itt Szegeden a szerettei közelében nem akarta azt végrehaj­tani. Sziklai a bejelentett időre nem jött vissza Szegedire, hanem sürgönyt küldött a feleségé­nek, hogy lekéste a vonatot. Idehaza már nyugtalankodni kezdett a családja. Nem tud­ták elgondolni a késés okát. Szombaton este kilenc óra tájban azután azt a hirt kapta a család, hogy Sziklai rosszul van. Az értesí­tést Somogyi Béla dr fővárosi orvos, Sziklai nejének nagybátyja adta telefonon Kőhegyi Lajos szegedi kórházi orvosnak, aki azután kíméletesen tudtára adta a családnak. Már a rosszullét hire is annyira lesújtotta a rosszat sejtő hitvest, hogy alig birt a vonat­hoz kimenni. A kis Zsuzsika pedig annyira rosszul lett, hogy ágyba kellett feküdnie. Ö csak vasárnap délelőtt utazott fel egyik ro­kona társaságában Budapestre, ahol már a lesújtó valóság fogadta. Sziklai Jenő szombaton délután három óra­kor követte el az öngyilkosságot. Az Erzsébet­gőzfürdőbe ment, ahol az emeleten egyik ka­binban főbe lőtte magát Browning-revolver­rel, amelyet az utóbbi időben magánál rejte­getett. Eszméletlen állapotban vitték a men­tők a Rókus-kórházba. Haldokolva csak eny­nyit mondott: — A börze . . . Azután a kórházban rövid kinlódás után kiszenvedett. A Browning golyója szétron­csolta az agyát, egészen a velőkig hatolt. Sziklai Jenő az Országos Magyar Kereske­delmi Egyesület fiókjának és a Szegedi Keres­kedelmi Testület ügybuzgó titkára volt. Te­vékeny, minden közgazdasági ügy iránt ér­deklődő ember létére a kereskedők körében nagyrabeesülték. Szorgalmas önképzéssel köz­gazdasági téren sok ismeretre tett szert s az ifjabb, tanult, modern kereskedői generáció színvonalára tudott helyezkedni. Temetése vasárnap volt Budapesten. Özve­gye, serdülő leánya és kiterjedt rokonsága gyászolja. Gyógyul a miniszterelnök. Bi'^ pestről jelentik: A miniszterelnök álla^ota a. legjobb, gyógyulása közeledik a befejezés­hez. A mai és a tegnapi napot lkitrjnő kedv­ben töltötte, fájdalomnak a 'szemben már nyoma sincs s a teljes fölépülé,s csak napok kérdése. Ma reggel orvosai '.evettek szemé­ről a kötést s szemüveggel tettek kísérletet. A miniszterelnök a szemüvegen át kitűnően látott, megismerte hozzátartozóit s a szobá­ban lévő tárgyakat. Azután levették a szem­üveget s igy tettek kisértetet. Konstatálták, hogy Héderváry gvóf szemüveg nélkül is ki­tűnően lát s a kisebb trágyakat is megis­merte. Az örvendetes próba után az orvo­sok uj kötést tettek a szemre s miután kon­statálták, hogy a gyógyulás menete a leg­jobb, megállapodtak abban, hogy hivatalos •orvosi jelentést ezután nem adnak ki. A mi­niszterelnök az egész napot ágyon kivül tölti s tegnap már fogadhatta az első látogatókat. MeglátQgatták őt tegnap Hazai Samu és Zichy János gróf miniszterek; a miniszter­elnök mindegyikükkel félóra hosszat beszél­getett. Ma reggel Lukács László pénzügy­miniszter volt fönn a nalotában s hosszabb ideig tárgyalt Héderváry gróffal. Az ország minden részéből, valamint a külföldről sere­gestül érkeznek még mindig az üdvözlő táv­iratok. A miniszterelnök állapota iránt ér­deklődött a mai nap folyamán a kabinetiroda, aztán József királyi herceg, Stürgkh gróf osztrák miniszterelnök. Üdvözlő táviratokat küldtek Schönburg herceg római nagykövet, Pattavicini Hugó őrgróf és mások. Sir Ed­várd Grey angol külügyi államtitkár távirat­ban fordult Grant Duff budapesti brit főkon­zulhoz és felkérte, hogv táviratilag értesítse őt Héderváry állapotáról. A brit főkonzul ma délelőtt megjelent a miniszterelnöki palotá­ban és átadta az angol külügyminiszter sze­rencsékivátatait a sikerült műtét alkalmából. A miniszterelnök örömmel értesült az angol külügyi államtitkár érdeklődéséről és hálás köszönetét nyilvánította érte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom