Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-10 / 7. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 64. mulatni. Neki ismerni kell minden frakkos fiatal urat, de nem a jól vagy rosszul szabott frakkja szerint megítélni őket. Neki a bálon mindenre kell figyelni, mindenről tudni és mindent látni. A jó bálrendező ne legyen so­hase hangos (még a quadrill rendezésnél sem). Legszebb, ha a bálrendező látszólag nem is rendez, hanem a báljával együtt mulat. Egy sokat szerepelt bálelnök igy festette le a saját hivatását: — Az igazi bálelnöknek jó kedélyű, mulat­nivágyó és másokat is mulattatni tudó em­bernek kell lennie, aki' mindent lát, mindent hall és tud, kicsit-nagyot egyformán észre­vesz. Mindenkihez legyen egy-két figyelmes szava és főleg mindent okosan, meggondol­tan intézzen. A munkatársak megválasztása is sok tapasztalatot igényel, épen ezért a jó bálelnök olyan rendezőket vegyen maga mel­lé, akiket már puszta tekintetével is kormá­nyozni képes. — Nagy általánosságban annyit lehet mon­dani, — fejtette ki a véleményét egy örök ifjú — a bálrendezőnek születnie kell. Ezt a tudományt sehol sem tanulhatja meg. Az er­re születésnél pedig döntő a hely, ahol világra jön. A lapályi ember sohasem lesz olyan jó, mint a hegyvidéki. Miért? Mert a hegyvidéki embernek, természetszerűleg, nagyobb lelemé­nyessége kell ahoz, fiogy kellően tudja ada­golni ezt a csudaszert, melyet a néphit a légy tömeges pusztulásával hoz kapcsolatba. Az egész tulajdonképen semmi. Csak egy kis szikra, mely gyújt és egy jól fogalmazott új­ság hírrel egész városrészeket lángba borit. Ha ez sikerült, megvan az első eredmény. Megmozdul a társadalomnak akkora tömege, mely a tervbe vett bál kereteit kitölteni ké­pes. Hogy pedig ez a tömeg minél nagyobb legyen, csak azt kell hirdetni, hogy kevés em­bert engednek oda. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szerdán délután Peleskei nótárius, bohó­zat. Ifjúsági előadás. Szerdán este A lengyel menyecske, ope­rett. (Páratlan 2/3.) Csütörtökön A lengyel menyecske, ope­rett. (Páros 313.) Pénteken Szerelem gyermeke, szinmü. (Pá­ratlan 1/».) Szombaton Nincs tovább, szinmü. Bemu­tató. (Páros "Is.) Vasárnap délután Luxemburg gróf ja, ope­rett. Vasárnap este Nincs tovább, szinmü. (Pá­ratlan "13.) Hétfőn Nincs tovább, szinmü. (Páros */»•) Kedd Szép Heléna, operett. (Páratlan 2/3.) Szerdán Házi tücsök, opera. (Páros 3/s.) Csütörtökön Az apa, vigjáték. (Páratlan Pénteken A lengyel menyecske, operett. (Páros "Is.) Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan 3/s.) Vasárnap délután Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, né­pies vigjáték. Bemutató (Bérletszünet.) Hogy szeret a férfi és hogy szeret a nő ? — Szász Zoltán estólye. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi közön­ségnek élénk emlékezetében él még az a ma­gas színvonalú, pompás előadás, amit Szász Zoltán, a kiváló iró tartott a mult év tava­szán Szegeden, a Tisza-szálló nagytermé­ben. Szász a Kultúra irodalmi és Művészeti Társaság ihivására most újból Szegedre jön, hogy gyarapítsa tavalyi feledhetetlen sike­rét és ismét egy élvezetes estét szerezzen az irodalom és a tudomány nagy problémái iránt érdeklődő közönségnek. Témája abban az eszmekörben mozog, amely Írásait orszá­gosan kedveltté tette és valóságos apostolá­vá avatta a házasság, a szerelem és az ezek­hez fűződő nagy kérdések újszerű iskolájá­nak. Hogy szeret a férfi és hogy szeret a nő? — ez a cime Szász Zoltán szabad előadásá­nak és itt ne gondoljon senki meztelensé­gekre, pornográfiára, mert a kitűnő iró egy szellemi zsonglőrnek ügyességével tudja járni a kényes kérdések sikamlós utait. Egéz másfél órán keresztül fog beszélni a közönséghez szabadon, csevegő formában, ugy hogy maga az előadás módja külön is bravúrosnak és élvezetesnek Ígérkezik. Az érdekes irodalmi estély január 18-án, csütör­tökön este félkilenc órakor lesz a Lloyd-tár­sulat nagytermében, (Kass-vigadó) amely bi­zonyára megtelik a disztingvált műélvezetek­ért lelkesedő közönséggel. Előadás után az iró tisztelői lakomára gyűlnek össze. * A Dugonics-Társaságból. A Dugonics­Társasáé; január 21-én fölolvasó ülést tart. Szávay Gyula' rendes tag verseket, Liptai Imre, kiváló iró, mint vendég pedig novellát fog felolvasni. * A „I/yra" hangversenye. Szeged ze­nei életében rendkívül nagyjelentőségű lesz az a hangverseny, melyet január 28-án, va­sárnap délutáin tartanak a Tisza-szálló disz­termében. A Lyra premiérhangversenye lesz ez, kezdete egy zenei szezonnak, ünnepi dél­utánja annak, hogy végre Szegeden is nép­szerűsítik a zenét. Vasárnap délutánokon, amikor a szegedi közönség úgyszólván min­den szórakozás nélkül marad, igazán a leg­jobb alkalom zenei szenzációkat adni. Az első népies, nívós hangverseny iránt már is példátlanul nagy az érdeklődés. * Irodalmi délután az Otthonban. a Szegedi Tisztviselők Otthona harmadik fel­olvasó estélyét vasárnap délután öt órakor tartja meg saját helyiségében. Ez alkalommal Tömörkény István, Scossa Dezső, Kisteleki Ede és Kun József olvasnak föl. A fölolvasó délutánra belépődij nincs. A vezetőség azt az egyesület tagjai és családtagjai részére rendezi, de vendégeket szivesen lát. * Ováció Affillér Mátyásnak. Müller Má­tyást, a színház karmesterét, A házi tücsök cimü opera jövő heti előadása keretében a kö­zönség ünnepelni fogja. * A beteg Strindbergről. Stockholmból irják: Strmdberg Ágost betegsége egész Svédországban mély részvétet kelt. Ha a vé­lemények az iróról meg is oszlanak az or­szágban, teremtő költőzsenije évtizedek óta közismert és bár az utóbbi időkben nagy visszatetszést keltettek az iró támadásai élők és holtak ellen, mégis egész Svédország nagy­ban készül megünnepelni a költő január 12-ikl születésnapját. Ezen a napon szép nemzeti ajándékot nyújtanak át neki, melyet nemzeti gyűjtés utján szereztek és amely a népjhálá­ját mutatja be iránta; egyszersmind pedig tiltakozásul fog szolgálni a hivatalos elisme­rés hiányáért. Azt hiszik, hogy addig leg­alább harmincötezer korona gyűlik össze, amely összegbe nincs beleszámítva a stock­holmi és vidéki színházak bevétele azokból a Strindberg-darabokból melyeket ezen a na­pon játszani fognak. Fáklyásmenet és nagy ünnepi bankett is lesz. Természetesen mindez csak abban az esetben, ha Strindberg állapota addig megjavul. Bár a tüdőgyuladáson tul van a beteg, azonban a szive még nincs rend­ben és közállapotának nagy gyengesége is aggodalomra ad okot. A költőnek nagyon erős szervezete, van és azt hiszik, liogy a vál­ságon szerencsésen tul fog esni. Egy évtized óta nagyon mérsékelt és visszavonult életet él; barátait is csak ritkán fogadja. A nyilvá­nosságban sohasem látható. Mulat a gróf Temesvárott. — Nem is uo!t gróf, hanem álgróf. — (Saját tudósítónktól.) A mai reggeli lapok temesvári távirat alapján röviden megírtak, hogy az egyik temesvári kávéházban letar­tóztattak egy mulató vendéget, aki grófnak mondta magát, kiről azonban kiderült, hogy Budapestről megszökött tolvaj urasági inas. A leleplezett emberről ezt jelentik most ne­künk Temesvárról: A józsefvárosi Royal-kávéház vasárnap éj­szaka ugyancsak hangos volt. Két uriruhás fiatalember pezsgőzött nagy lármával. Az ut­cára kihallatszó zaj odacsábította Bobrik Milán rendőrbiztost, aki csöndre intette a mulatozókat. Ezek azonban rája sem hederí­tettek, sőt a fölszólitásra poharakat vagdostak a földhöz. Erre a rendőrbiztos igazolásra szólította fel őket. Egyikük hitelesen bizo­nyította, hogy vidéki mérnök, Elmondta, liogy a vonaton ismerkedett össze társával, aki meginvitálta őt a mulatságra. — Hát ön kicsoda? — kérdezte a rendőrbiz­tos a másik fiatalembert. -V Pálffy Zoltán gróf vagyok, — Azt mindenki mondhatja. Tessék magát igazolni! Az igazolás nem sikerült, amire az ifjút bekísérték a rendőrségre. Ott sokáig faggat­ták, mig végre megvallotta, hogy az igaz neve Szabó János és hogy valamikor egy Pálffy gróf inasa volt, legutóbb pedig ha­sonló minőségben Kerner Zoltán budapesti mérnöknél szolgált. — Miért jött el onnan? — Mert örököltem. A temesvári rendőrség tegnap reggel tele­fonon fölszólította a budapesti főkapitány­ságot, ahonnan azt a fölvilágosítást kapta, hogy Szabó János csakugyan Kerner Zoltán inasa volt, de meglopta gazdáját, azután megszökött. A főkapitányság kérte, hogy a tolvajt szállítsák a fővárosba. Ez meg is tör­tén s az álgróf már a budapesti főkapitány­ság foglya, Kerner Zoltánnak mérnöki irodája van a fővárosban, a Népszinbáz-utca 37. száma alatt. Kérdésünkre ezt a fölvilágosítást kaptuk ott az urasági inas viselt dolgairól: — Szabó János huszonhárom esztendős le­gény, akit jó munkakönyvével ezelőtt három hónappal fogadtunk föl inasnak. Megbecsülte magát, de, mint a következmények igazolják, csak alkalomra várt, hogy lopást követhessen el. Kerner Zoltán a mult hét közepén vidékre utazott vadászatra s a lakásban egyedül Szabó János maradt, Pénteken tért vissza a mérnök a vadászatról s nagy megdöbbenésé­re szinte egészen üresen találta a lakását. Minden könnyebben elemelehető tárgynak lába kelt, természetesen minden ruhanemű és ékszer is hiányzott, valamint négyszáz ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom