Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1912-01-10 / 7. szám
1912. január 12. DÉLMAGYARORSZÁG 5 rona készpénz. Kerner Zoltán a rendőrségre sietett s följelentette inasát, akit a házbeliek péntexen reggel láttak utoljára. a budapesti főkapitányságon ma délelőtt kihallgatták Kerner Zoltánt, hogy megállapíthassák a kárát. A tolvajt is kihallgatták s beismerő vallomásra birták. Mindössze háromszáz koronát találtak nála. "jakabffy Ivántjetartóztatíák. (Saját tudósítónktól.) Szenzációs hírt jelentenek Makóról: Jakabffy Ivánt, Csanádmegye egyik legelőkelőbb családjának a tagját ina okmányhamisitás miatt Mezőkovácsházán letartóztatták. Jakabffy Iván letartóztatását Battonyai vizsgálóbíró sürgönyileg rendelte s ennek a rendeletnek tett eleget a mezőkovácsházai csendőrség, amikor Jakabffy Ivánt egy kétes hirü szállodában letartóztatta és nyilt utcák során, a járó-kelő közönség legnagyobb ámulatára a vasútállomáshoz kisérte, ahonnan Makóra vitték és ott vizsgálati fogságba helyezték. jakabffy Iván letartóztatásának oka a következő: Egy szép napon Jakabffy megjelent huszár főhadnagyi uniformisban Pillitz Gyula makói terménykereskedőnél s ez előtt kijelentette, hogy édesanyja megbízásából eladja annak egy egész évi termését. Pillitz Gyula megvette az egész évi termést 5000 koronáért és ki is fizette azt Jakabffy Ivánnak, aki az összeget magának tartotta és rövidesen elmulatta. Mikor azután Pillitz jelentkezett özvegy Jakabft'ynénál, hogy átvegye az évi termést és bemutatta a kifizetett 5000 koronáról szóló, szabályszerűen kiállított nyugtát, az mitsem sejtve az egész ügyletről, megtagadta a felelősséget s az adás-vételi okmányon levő aláírást hamisítottnak jelentette ki. Pillitz erre egyezséget ajánlott, azonban Jakabft'yné visszautasított minden ajánlatot. Ennek következtében tette meg Pillitz a följelentést, minek következtében Jakabffyt letartóztatták. A fiatal dzsentri letartóztatása óriási feltűnést kelt vármegyeszerte, bár nem történt egészen váratlanul, mert olyan életmód mellett, amilyet Jakabffy Iván folytatott, várni lehe- 1 tett ezt a befejezést. Legendák keringenek Jakabffy Iván kártyaveszteségeiről és „sticklijeiről". Jakabffy Ivánnak az atyja négy év előtt hunyt el s fiára több százezer forintnyi vagyont hagyott. Iván őrülten költekezett, ugy, hogy tavaly teljesen letörve, kifosztva érkezett haza a külföldről. Uri passzióiról, a dorbézolásról azonban nem tudott leszokni s az ehez szükséges költséget ugy teremtette elő, hogy előkelő és vagyonos rokonait pumpolta. Ezek végre is megunták a pumpolást, különösen látva azt a fékevesztett tékozlást, mire Iván a pénzeket fordítja s megtagadtak tőle minden segítséget. Jakabffy Iván ezután ugy szerzett pénzt, ahogy épen tudott. Folytatta a víg életet s uzsorásoktól, de másoktól is a leggyanúsabb utakon szerzett pénzt. Igy egy szegedi fiakkeres is a pénzforrásai közé tartozott. Jakabffyt nemcsak Makón, de főleg Aradon es itt Szegeden is igen jól ismerték. Tavaly is Szegeden volt mint tartalékos tiszt s állandó vendége volt a szegedi kabarénak, még inkább a kabaré hölgyeinek. Altalán nagyon kedvelt alakja volt az éjjeli világnak. Ilyen körülmények között nem volt váratlan a mai ' letartóztatása, amelylyel a jobb sorsra hivatott úriember karriérja derékban tört ketté. Köztiszteletben álló, igen előkelő családja lemondott arról, hogy Jakabffy Ivánt megmentsék a tisztességes életnek. NAP! HÍREK Fortuna kegyeltjei. (Saját tudósitónktól.) Telhát még sem álom, hanem ig'az valóság: vannaik szerencsés emberek is. Vunwak, de mi haszna, mikor ezek a szerencsés emberek mindig mások. Soha sem én, mindig ő, egy .harmadik, egy ritka, kivételes harmadik. A pénz minden! Irigy emberek — és minden szegény ember irigy, — kitalálták, hogy a pénz nem minden, a pénz még nem boldogság. Hát igaz, hogy még nem teljes boldogság, de bizonyos, hogy nagyobb boldogság, mint a pénztelenség, sőt hogy tovább fűzzük ezt a keserű okoskodást, nem hisszük, hogy a szegénység lenne a boldogság. Ezért van az, hogy minden ember, amiért küzd: az a pénz. Az életnek ez adja meg a célját. Vannak ugyan, akik tagadják, de az nem jelent semmit. Ezért élünk, ezért dolgozunk, lótunk-futunk nappal s ez az, amiről álmodunk éjjel. És dolgozunk, küzdünk, nehezen és tényleg megkeressük a mindennapra valót. És álmodunk, álmodunk, mint a lud a kukoricáról, a pénzről, amely munka nélkül, csak ugy Fortuna istenasszony kegyelméből áll a házihoz, hogy megkönnyítse, derűssé, boldoggá tegye az életünket. Az álmok nem szokták teljesülni, csak néha-néha, nagvon ritkán. Most azonban teljesedett egy álom. Egv besztercebányai járásorvos felesége 1,200.000 koronát nyert egv konvertált jelzálogsorsjegyen. A szerencsés uriasszonynak egyik fivére Szegeden él, mérnök, a másik: Reisz Dezső dr horgosi ügyvéd. Mikor tudomásukra jutott az ügy, megkérdeztük Reisz Dezső drt, hogv mi igaz abból, amit a fáma beszél? Reisz dr, a szerencsés emberek szokásához híven, tagadott. Tagadta a milliós főnyereményét, de a tagadáson keresztül is kiérzett a szerencsés emberek örömteljes hangja, hogy: de bizony igaz. És igaz is. Igy lehet, hogy a szerény, szimpatikus fiatal horgosi ügyvéd rövidesen Szegedre költözik és itt nyit irodát, nem azért, mert nagy szüksége lenne a klientúrára, hanem mert: munkásság az élet sója. Egy másik szerencsés ember is jár a földtekén. Ezidőszerint Monte-Carlo verőfényes ege alatt sütkérezik. Ez a szerencsés ember pedig nem más, mint Daniló, a montenegrói kecskepásztorok leendő ura és cárja, Nikitának, Európa apósának a fia. A montenegrócök szén reményű trónörököse most Monte-Carloban nvaral és játszik a ruletten. Még pedig olvan szerencsével játszik, hogy eddig már kétszer sprengolta a bankot s nyert összesen 700.000 frankot. És Daniló okos ifjú és jó fiu. Nem pocsékolja a pénzt, mint valami sikkasztó budapesti banikfiu, nem tékozolja el könnyelmű, ledér nők társaságában, hanem szépen hazaküldte a papájának, a fekete hegyek országába, vegyen érte ágyukat, fegyvereket, hogy lépést tudjon tartani az általános európai hadi készülődésben. Ilyen szerencsés és bölcs fiu a Daniló, a trónörökös. Ó, hogy irigylem őt is, — nem a fekete hegyek fehér cári koronájáért, hanem azokért a szépen csengő aranyakért, amelyeket Fortuna istenasszony olyan rossz Ízléssel épen Danilónak juttatott. — A pápa és a háború. Rómából jelentik: Minden jel arra vall, hogy a tripoliszi hadjárat következtében az egyház és az állam között béke készül. Megbízható forrásból közlik, hogy a pápa Tripoliszban, Benghaziban és Dernában a hadjárat befejezése után püspökségeket fog állítani, s a püspöki székeket ferencrendi papokkal akarja betölteni, Tripoliszban érsekséget kíván a pápa létesíteni, s a tripo'liszi érsek afrikai prímás címet kap, akinek föníhatósága alá fogja rendelni a Szentszék az algíri püspököt. — Goga Oktavián a szegedi államfogházban. Goga Oktavián, a legkiválóbb román költő, a Petőfi Társaság tagja, január 11-én, csütörtökön, bevonul a szegedi államfogházba. Sajtóvétségért tölti ki a fogházbüntetését. — Sakkmérkőzés Szegeden. Mint lapunk szombati számában közöltük, Balla Zoltán sakkmester szimultán előadása szerdán este nyolc órakor fog a Kass-kávéház sakktermében megtartatni. Akik a játékban résztvenni óhajtanak, szíveskedjenek sakk-készletüket magukkal hozni. Balla mester már városunkban időzik. — Szegények javára. A szegedi zsidó nőegyesület ez idén nem rendez mulatságot, — épen azért a jótékony céljai teljesítésére szükséges öszeg beszerzését a szokott módon: gyűjtés utján eszközli. — A gyűjtésre vállalkozó nemesszivü hölgyek körút jukat most kezdették meg s bizton remélhető, hogy mindazok, akiket felkeresnek, tőlük telhetőleg előmozdítják adományaikkal ezen egyik legjótékonyabb egyesületünk 'nemes céljait. Akiket netán a gyűjtő hölgyek valamely okból fel nem kereshetnek, azok szíveskedjenek adományaikat közvetlenül vagy posta utjári az egyesületi elnöknőhöz, özvegy Holtzer Jakabné úrnőhöz (Deák Ferenc-u.) eljuttatni. A gyűjtés befejeztével az összes adományokat köszönettel, hirlapilag nyugtázzák m'ajd. — Egy báró tragédiája. Kolozsvárról jelentik: Vasárnap hajnalban Kolozsvárt meghalt Győrffy Zoltán báró, az erdélyi mágnásvilág egyik ismert alakja. Szombaton még látszólag egészségesen ment haza, de éjjelre roszul lett és meghalt. Hétfőn felboncolták s az orvosok megállapították, hogy hashártyagyuladás ölte meg. Körülbelül konstatálni lehet azt is, hogy a rendetlen élet volt a halálos kór okozója. Győrffy báró csaknem minden éjszakát a kávéházakban töltött, meleg ételt napokon át nem evett, csak azt, amit a kávéházban kapott. Hozzájárult ehez a túlságos alkoholélvezet is, mert Győrffy báró eljegyzése egy kolozsvári uri leánynyal nemrég bomlott fel és efölötti bánatában adta át magát az alkoholnak. — Magyarország koleramentes. Minthogy Magvarországon 1911 évi december 17-ike óta ujabb koleraeset nem merült fel, a belügyminiszter hivatkozással az 1909. évi XXI. törvénycikkben foglalt 1903. évi párisi nemzetközi egyezmény határozatára, 1912. január másodikától Magyarországot koleramentesnek nyilvánítja. — Süket hadosztályparancsnok. Milánóból jelentik: Caneva tábornok fővezér összeveszett Perosi tábornokkal, a trípoliszi hadosztályparancsnokkal, mert őt okolja érte, hogy az olasz fegyvereket Bír Tobrasnál vereség érte. Perosi tábornok süket s Caneva azt jelentette liaza, hogy nagyothalló hadosztályparancsnokkal nem tud mire menni. — Rouland Ferenc főellenőr jubileuma. A vasúti központi leszámoló hivatal tisztikara ma ünnepelte Rouland Ferenc főellenőrt a vasúti központi leszámoló hivatal szolgálatában eltöltött 25 éves évfordulója alkalmából. Rouland Ferenc főellenőr egyike azon tisztviselőknek, akik 1887-ben — a hivatal Szegedre helyezésekor kerültek Szegedre. A régi gárda évről-évre fogy, a lehelyezeftekből alig 20-an teljesítenek még szolgálatot. A vasúti tisztviselőnek ritkán jut ki az elismerés, mi, a terhes szolgálatot időéi őtt megtöri szervezetüket és nagyon kevésnek adatik meg az a szerencse, hogy teljes nyugdijjal vonuljon nyugalomba. Az ünnepélyes aktus ma délelőtt folyt le a leszá-