Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-31 / 25. szám

ÍDl2. január ál. ÖÉLMAGYARORSZÁG 5 Egy szegedi diák amerikai párbaja. — Halál a fizikai teremben. — (Saját tudósitónktól.) A fekete golyónak újra áldozata van. A szegedi állami főgimnáziumban kedden délelőtt főbelőtte magát egy fiatal diák, állítólag azért, mert valami szerelmi ügyből kifolyólag amerikai párbajt vívott és ő húzta1 a halálthozó feketegjolyót. Nem bizonyos ugyan ez az állítás, dacára annak, hogy a fiatal öngyilkos hátrahagyott leveleiben is .ezt állítja, de faktum az, hogy már a diákok között is ismert dolog ez a förtelmes nyavalya. Már maga a párbaj is fekély a modern társadalom testem annál inkább undorító ennek is a leggyávább formája. Közönséges öngyilkosság történt csak, de az a tény, hogy a fekete golyó is szerepel benne, arra késztet bennünket, liogy hosszabb ideig álljunk meg a fiatal diák kihűlt holttesténél. Az öngyilkos diákot Száva Gábornak hívják, tizenhét éves és a szegedi állami főgimnázium hetedik osztályának a tanulója volt. Ez a fiatal gyerek kedden délelőtt bezárkózott a fizikai laboratóriumba és ott agyonlőtte magát. Leveleket hagyott hátra és ezekben amerikai párbajt említ az öngyilkosság okául. Lehetséges, sőt mint a nyomozás megállapította, valószínű, hogy nem ez volt az öngyilkosság pozitív okozója, de az elyitázhatatlanul igaz, hogy a fiatal diák öntudatában benne élt már a halálnak ez a perverz, undorító fajtája. Épen ez a tény teszi ezt a tragédiát szenzációssá és fölötte szomorúvá. A boldogtalan diák nem tartozott a jobb tanulók közé. Sőt az utóbbi időben annyira léha lett és ugy elhanyagolta az iskolai ügyeket, hogy négyből számított bukásra. Aki ismeri a serdülő kor lélektanát, az ezután a tény után az amerikai párbaj mellett már sokkal fontosabb okot is lát, mely azután halálra keserítette a fiatal diákot. Amerikai párbajt, szerelmet, léha életmódot és sok egyebet is emlegetnek az öngyilkosság okául. A diák tragédiáról a következő részletes tudósításunk számol be: (Az öngyilkosság.) Száva Gábor kedden reggel a rendes időben távozott el hazulról, hóna alatt az iskolai könyvekkel. Édesapja, Száva Péter pénzügyi számtanácsos, nem vette észre, hogy a fiu ellopta a revolverét s azt zsebében rejtegette. Száva nem ment egyenesen az iskolába, hanem megvárta, mig az előadások megkezdődnek. Mikor már senki sem járt az iskola folyosóján, belopódzott az intéeztbe. A folyosón találkozott egy osztálytársával, akitől ceruzát kért kölcsön. Száva nem ment be az osztályba, hanem a másodemeleti fizikai termet kereste fel, mert tudta, hogy itt nyolctól tizig nincs előadás. Az állami főgimnázium fizikai terme a második emelet legeldugottabb helyén van. Osztályok nincsenek mellette, ugy hogy ez teljesen elszigetelt helye az épületnek. Itt irta meg Száva Gábor az utolsó leveleit. Egyet az édesapjának irt, egyet pedig Láczay Kobó Jenő osztálytársának. Valószínű, hogy az öngyilkosságot kilenc és tiz óra között követte el. Tiz órakor a VII. osztály növendékeinek fizikaórája volt. Deutseh Sándor még a tízperces szünetben felszaladt a fizikai terembe. Alig nyitotta ki az ajtót, már is megpillantotta Száva kabátját. — Szervusz. Meghoztam a tizennyolc krajcárodat — kiáltotta Száva. Miután semmi feleletet nem kapott és Szávát sem látta, kutatni kezdett a teremben. A nagy terem utolsó padjára borulva, megtalálta Szávát. — Mi az, vérzik az orrod? Semmi felelet. A fiu átlőtt koponyával holtan feküdt a padon. Az öngyilkosság nagy konsternációt keltett az intézetben. A tanárok beszüntették az előadásokat, fölsiettek a fizika-terembe s megtették az élesztési kísérleteket. Mayer Márton tanár éterrel próbálta életre kelteni a szegény diákot, aki azonban mozdulatlanul maradt s az orvos is csak bekövetkezett halált konstatálhatta. Egyetlen lövés oltotta ki Száva életét: A golyó a jobb halántékon hatolt be, összeroncsolta az agyvelőt s rögtöni halált okozott. Miután a rendőrség is megtartotta a vizsgálatot, a kis diák holttestét elszállították a köz-kórház boncoló-termébe. A lövés hangját senki sem hallotta az intézetben, mert a fizikai terem szomszédságában laboratóriumok vannak s itt az Öngyilkosság idején senki sem tartózkodott. (Az öngyilkos levelei.) Száva Gábor könnyelmű fiatalember volt. Szerdán osztják ki az intézetben az évközi értesitőt s Száva Gábor már napokkal ezelőtt emiitette társainak, hogy négy szekundára számit. Tanulmányait azért hanyagolta el, mert állandóan fiatal leányoknak udvarolt és egyéb szórakozásokat keresett. Az előadásokra sem járt rendesen, már is igen sok igazolatlan órája volt. Állítólag K. Ilinek udvarolt legveihemensebben és emiatt vívott amerikai párbajt a leány másik udvarlójával. Ez azonban nem valószínű, dacára annak, hogy a leveleiben is amerikai párbajt emleget. Egyik levelében, melyet egy jó barátjának címzett, ezeket irja: Kedves barátom! Kérlek, hogy légy szives eljönni egy szerncsétlenül járt barátodnak utolsó Htjára. Amerikai párbaj áldozata vagyok, a mit egyik osztálytársammal vívtam, ne keressétek, hogy ki volt. Szóval az a verzió, hogy a szerencsétlenül járt diák egy szegedi tisztviselővel viivott volna párbajt, ennek a levélnek az alapján teljesen elesik. Sőt az öngyilkosnak egvik bizalmas jó-barátja, aki alaposan és közelről i&nerte az amerikai párbaj szerencsétlen \éget ért halottját, bentjárt a szerkesztőségünkben és a következő felvilágosítást adta: — Ha Száva amerikai párbajt vívott, akkor csakis egyik osztálytársával vívhatta azt. S. B. osztálytársával rossz viszonyban volt és ez a fiu is udvarolt Sz. Iliinek. Ezekkel szemben egészen más képet miitat a rendőrség nyomozásának az eredménye. Szakáll József dr kihallgatta az állami főgimnázimn egész hetedik osztályát. A diákok általában nem tudnak semmit az amerikai párbajról. Nagy-része azt vallja, hogy Száva Gábor már többször említette, hogy nagyon fáj neki. mert megbukik. Valószínű, hogy ezért lett öngyilkos. Az, a nyomozás során majdnem teljes cáfolatot nvert, hogv egv leány miatt történt volna a tragédia. A diákok vallomása szerint Száva állandóan több leánynak csapta a szelet és többször kijelentette, liogy nem •köti le magát egy teáimhoz soha. Nagyon megnehezíti a nyomozást, a levelek és a vallomások ellentmondása. Száva az édesapjának irt levélben érzékeny bucsut vett a szüleitől és itt is amerikai párbajt említ az ön gyilkosság okául. (Mi lehet az öngyilkosság oka?) Szakáll József dr délelőtt tiz órától késő estig munkában volt, de semmiféle pozitív adatot nem talált, mely azt mutatná, hogy amerikai párbaj történt. A tragédia részleteibe mégsem lehet világosan beletekinteni, mert az ellentmondások nagyon komplikálják a nyomozást. Az állami főgimnázium néhány növendéke azt állítja, hogy Száva Gábor szerelmes s hogy emiatt sok kellemetlensége volt. Szerencsétien társuk többször panaszolta, hogy vetélytársa, féltékeny rá, többször megalázóan bánt vele s megszégyenitette a lány előtt. A rendőrség kihallgatta a leányt, de annak a vallomása sem derített fényt a misztikus esetre. A kihallgatott diákok vallomása pedig épen az amerikai párbaj ellen szól. Szakáll József kihallgatta Kárpáthy Károly dr igazgatót is. — Száva Gábor közepes tanuló volt. Komolyabb panasz sohasem merült fel ellene. Halvány sejtelmem sincs arról, hogy miért követtel el az öngyilkosságot. Kihallgatták az öngyilkos diák édesapját is, aki nagyon összetört a fia öngyilkossága, ö sem sejti, hogy mi lelhet az öngyilkosság oka. Száva Gábor számtanácsos rokona Glattfelder Gyula püspöknek is. A temesvári papnevelőbe akarta adni a fiát s Glattfelder püspök épen most hivta föl, hogy fiával egviitt jelentkezzék nála. A számtanácsos szerdán akart Temesvárra utazni. A délutáni nyomozás nem tudta megállapítani az öngyilkosság valódi okát. Két verzió áll egymással szemben. Lehet, hogy amerikai párbaj áldozata lett a szerencsétlen diák. de nagyobb a valószínűség, hogy a rossz bizonyítványtól való félelem adta a kezébe a felvert. íMPi_HiREK Az emberi tökéletesség. — Sigurd Ibsen cikke. — Sigurd Ibsen, Henrik Ibsen fia, az egykori norvég miniszter, az ismert éleseszü filozófus négy essayt adott ki a napokban, amelyekben az ö sajátos módjáról beszél az embernek a világhoz egymáshoz való viszonyáról, a politika mivoltáról. A legutolsó essayban a zsenikről szól, ugyanarról a témáról, amelyet nemrégiben Ostwalcl fejtegetett nagy feltűnést keltett könyvében. Sigurd Ibsen kifejti, hogy nagy emberek élete, karrierje, a régi rege a szerencsés időben való születésről, a „jókor jöttség"-ről. A nagy pályafutások csak annak bizonyságai, hogy egv-egy zseni, vagy hős nem ment tönkre, nem jut olyan körülmények közé, amelvek menthetetlenül elnyomták volna tehetségét. Sikerült fölszinre vergődnie, mielőtt energiája, készsége, frissesége mind odalett. Nem érte nagyobb szerencsétlenség, vagy betegség, melv megfoszthatta volna tevékenységétől. Mert ettől függnek a nagy karrierek. A véletlentől, amely valakit a neki megfelelő elembe helyez, ahol érvényesitheti mindazt, amit magával hozott. Bismarcknak az volt a szerencséje, hogy IV. Frigyes Vilmos császárt, akivel soha nem fért volna össze, olyan uralkodó váltotta föl, aki szabad kezet adott neki. Bonaparte jövőjét az az intim viszony alapozta meg, amely Josephine és Barras között létezett. Josephine hozományul Bonaparténak az olasz hadak fölött való parancsnoki hatalmat vitte és ezzel megindult egy világtörténelmi karrier. Hogy egyes ember élete azoktól a körülményektől fiivcr amelyek fölött nem ő uralkodik, legjobban a forradalmak bizonyítják. Az amerikai szabadságharcot nem Washington vezette be. A francia forradalmat nem Robespierre teremtette és nem Gambetta volt egyedül az 1870-iki csatatéren, de ezért az ő nevük maradt fönn. Igv van ez a nagy hadvezéreknél, ugyanigy a politikusoknál. Ha közelebbről vizsgáljuk életüket, rájövünk,