Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-19 / 15. szám

1912. január 16. DÉLMAG YARORSZÁG 185 A képviselőház ülése. — flpponyi interpellációja. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma befejezte a montenegrói kereskedelmi szerződés tárgyalását, letárgyalta azutan a Gazdasági Munkás- és Cseledpenztarrol szóló törvényeket kiegészítő javaslatokat is, az ülés végén pedig Akónyi Albert grófnak a Zsilinszky-pör egyik mozzanatát szóvatevő interpellációja keltett érdeklődést. Az ülésről ez a tudósítás szól: Návay elnök nyitotta meg az iilést háromnegyed 11 órakor. Az elnök bemutatta Győr város feliratát a tisztviselők fizetésrendezése tárgyában, Sopron város feliratát a városi törvény megalkotása és Hajdnmegye kérvényét a drágaság megszüntetése tárgyában. Jelentette az elnök, hogy Apponyi Albert gróf sürgős interpellációt jegyzett be Zsilinszky Gábornak az esküdtszéki teremben oldalfegyverrel való megjelenése dolgában. Hegedűs Lóránt a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette be a külföldi dohányáruk adója és a mesterséges élelmiszerek tárgyában és a pénzügyi bizottság nevében az appropriáeió sürgős letárgyalását kérte a Háztól. Az elnök indítványára elhatározták, liogy az appropriációt a szombati ülésen tárgyalják. Azután harmadszori olvasásban elfogadták a tegnapi ülésen letárgyalt kisebb törvény javasltatokat. Napirend szerint következett a Montenegróval kötött kereskedelmi szerződés részletes tárgyalása. A eimnél Mezőssy Béla szólalt föl. Konstatálja, hogy az a nézet, melyet tegnap Darányi kifejtett, teljesen megegyezik azzal az állásponttal, amelyet Darányi mint miniszter képviselt. A magyar külkereskedelem érdekében teliát fokozott erővel kell működni a magyar kormánynak, hogy fel tudjuk venni a sikeres versenyt íaz ellenséges indulatú Ausztriával. Nem sok reményt füz alioz, hogy az önálló magyar vámterületet felállíthatjuk 1917-ben. Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter:! Az önálló magyar vámterület felállítása a legnagyobb mértékben ellenzésre talál Ausztria részéről s már a múltból is sajnosan kellett 'tapasztalni, liogy amit Ausztria nem akar, azt nem is lehet megváltoztatni. Sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy Ausztria gazdaságilag is sokkal erősebb s igy a magyar vámterületet, ha ezt még egyes érdekelt magánkörök is ellenzik, 1917-ben lehetetlenség felállítani. Gróf Tisza István egy alkalommal azt mondta, hogy nagyon szerencsétlen külpolitika az, amely az ország megkárosításával köt szerződéseket. A jelen szerződés politikai érdekeket szolgál s ha ezt az áldozatat meghoztuk Montenegróval szemben, akkor bizonyos ellenértéket talán mi is követelhetünk. Szűkkeblűnek nem szabad lennünk a kisebb balkáni államokkal szemben, de viszont ami érdekeinket sem szabad kockáztatni. A földmivelésügyi miniszter tegnapi beszédében kilátásba helyezte az önálló vámterület 1917ben való fölállítását, ezt azonban kénytelen kétségbevonni, épen a többségnek az önálló vámterülettel szemben elfoglalt álláspontja miatt. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy ő a legnagyobb jóhiszeműséggel járt el a Montenegróval kötött szerződést illetőleg. Bizonyítja, hogy ez a szerződés az előző kormány intenciója szerint köttetett s igy a szerződésnek ódiuma nem a jelenlegi kormányra háramlik. Kéri, hogy ne csináljanak olyan nagy országos ügyet a montenegrói szerződéssel, mert ezt az ügy legkevésbé sem érdemli meg. Darányi Ignác kijelenti, hogy jaz ő minisztersége idején is azt az álláspontot hangoztatta, hogy a balkáni államokból még vámmentesen sem hozható he élő állat. Ha Serényi miniszter kíváncsi arra, hogy ő milyen lelkiismeretesen képviselte Magyarország érdekeit, akkor kérdezze meg a külügyminisztert. A Ház aztán részleteiben is elfogadta a Montenegróval kötött kereskedelmi szerződést. Következett az Országos Gazdasági Munkás és Cselédpénztár törvény kiegészítéséről szóló javaslat tárgyalása. Pirkner János előadó ismertette a javaslatot és annak elfogadását ajánlotta. Pető Sándor kifagásolja, hogy a javaslat csak félmunkát végez, mivel nem a kötelező biztosítás alapján áll. Mivel a javaslatban a jóakarat jelét látja, elfogadja. Huszár Károly is a kötelező biztositás mellett emel szót. Apponyi Albert gróf elfogadja a javaslatot, nem ugyan azért, mintha azt teljesen kielégítőnek tartaná, hanem mivel egy lépést lát benne a javitás felé. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy nem tartja a biztosítási akciót ezzel a javaslattal befejezettnek. A jövőbeli reformnál természetesen a kötelező biztositás elvére akar rátérni s addig is azon igyekszik, hogy a gazdatársadalom teherviselő képességét fokozza és a biztosítandó egyének számát növelje. A gazdasági és az ipari munkás között nálunk óriási különbsíg, a biztosításban se lehet a kettőt egy kaptafára húzni. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés jobbról.) Beöthy László kereskedelmi miniszter azt a módosítást okolja meg, mely szerint a mezőgazdasági gépek munkásait is e javaslat körébe vonták. A Ház ezután általánosságban, Huszár Károly és Serényi miniszter rövid megjegyzései után, az előadó módosításaival részleteiben is elfogadja a javaslatot, J úrig a Nándor személyes kérdésben szólal föl. Polónyi a minap olyan hangon támadta meg, amely még faluhelyen is sértésszámba megy. (Derültség.) Polónyi maga állított ki bizonyítványt az Ízléséről, mikor nemrégiben' hajlandó volt illetlenül viselkedni a Házban. (Élénk derültség.) Mikor Polónyit rninisztei korában súlyos támadások érték, az ő üldözésével akart utolsó babérokat szerezni, de ni-m sikerült neki, ezért haragszik rá. Kijelenti, hogy izgatásért rászabott büntetésének kitöltése után nem izgatott, nem volt büntetve, Polónyi állitásai tehát valótlanok. Polónyi Géza rámutat arra, hogy a Jurigaféle nemzetiségi izgatók a képviselőházat használják föl vádjaik elhelyezésére s a külföldön azután az immunitás védelme alatt mutatnak rá ezekre a rágalmakra. Jurigának ugy látszik, kevés volt a két esztendő, amit ült. Kijelenti, liogy állításait aktákból olvasta föl s föntartja azokat. A királyi ügyésznek különben is becsületszavát adta elitélése után, hogy izgatni nem fog és mégis újra izgatott, becsületszavát teliát megszegte. Ez a gyümölcse annak, hogy a mostani igazságügyminiszter megszüntette a nemzetiségi pöröket. (Zajos ellentmondás jobbról. Fölkiáltások a baloldalon: Fegyházat az izgatóknak!) A nemzetiségekkel szemben való eljárást nem enyhiteni, hanem szigorítani kell. (Élénk helyeslés és taps balról.) Juriga Nándor kijelenti, hogy Polónyi az ő állításait nem cáfolta meg. Ezután Apponyi Albert gróf terjesztette elő interpellációját a Zsilinszky-pörben szereplő vádlottak egyikének oldalfegyvere viselése dolgában. Utalt arra, liogy ennek az esetnek a kormány és a kormány ellenőrzésére hivatott törvényhozás figyelmét teljes mértékben magára kell vonnia, mivel a tárgyalóteremben a katonai parancsnokság álláspontja érvényesült, ami pedig teljesen megengedhetetlen. Nem akarja vádolni a dologban szerepelt egyének egyikét sem, sem a vádlottat, sem az elnököt, sem a katonai parancsnokot, aki az utasítást adta. Egyik sincsen olyan állásban, hogy neki szemrehányást lehetne tenni, liogy rá lehetne háritani a felelősséget olyan ténykedésért, amelyek tisztán a mai közállapotok logikájából folynak, csak ezeket az állapotokat akarja megvilágítani. Most csak az hiányzik, hogy bíróságaink elsőbbsége is meghajoljon a katonai hatalom, a katonai intézkedés előtt. Reméli, hogy a kormány ezen a téren megóvja, a biróság tekintélyének sérthetetlenségét, teljes érinthetetlenségét. Kéri az igazságügy minisztert, szerezzen teljes tájékozódást és a biróság tekintélyét a katonai hatalommal szemben védje meg. (Hosszantartó éljenzés a baloldalon.) Székely Ferenc igazságügyminiszter kijelentette, hogy csak a lapokból értesült még a dologról, de mivel a törvényszéki elnök jelentése föl fog hozzá érkezni, megvizsgálja az ügyet és kötelességszerűen jelentést tesz a Háznak. (Élénk helyeslés.) Az ülés két órakor végződött. Terey ezredes félmilliós hagyatéka eltűnt (Saját tudósítónktól.) A Délmasvarorszáv csütörtöki lapszámában közölte azt a sajnálatos 'hírt, hogy a szegedi 3. honvédhuszárezred volt daliás és igen népszerű fiatal parancsnoka, Terey József huszárezredes 49 éves korában Budapesten, a Pajor-szanatoriumban meghalt. Az ezredes holttestét tegnap délután helyezték örök nyugalomra Budán, a farkasréti temetőben. Terey ezredes egy évvel ezelőtt kezdett betegeskedni, amikor is megvált a szegedi huszárezredétől és a katonai élettől és viszszavonult szentendrei birtokára. Egy héttel ezelőtt állapota válságosra fordult, ugy hogy rokonsága Budapestre szállíttatta és ott a Pajor-szanatoriumba helyezték orvosi ápolás alá. A népszerű és nagvtehetségü huszárezredest azonban nem tudták megmenteni az életnek. Alig hantolták el Terey ezredes sírját, máris szenzációs bonyodalom támadt a hagyaték körül. Budapestről jelentik, hogy az ezredes hagyatéka eltűnt. DebreezIván, budapesti ugvvéd. az elhunyt ezre, öcscse és egyik örökös jelentette a buaa^cstí rendörségen, hogy Terey József félmilliót tevő hagyatéka eltűnt. A följelentéssel együtt azt a fölvilágosítást adta a rendőrségen, hogy gyanúja elhunvt nagybátyja házvezetőnőjére: Léhman Annára irányul, mert az utóbbi időben kizárólag ő volt az ezredes közelében. A budapesti rendőrség ezen az alapon azonnal megindította a nyomozást és megállapította, hogy Léhman Vilma tegnap délután négy bőrönddel Szentendréről Budapestre érkezett. A rendőrség a négy bőröndöt lefoglalta és fölbontatlan visszaküldte Szentendrére, ahol hatóságilag fogják fölbontani és megvizsgálni. Most nagy érdeklődéssel kisérik a bőröndök felnyitását, hogy bennünk van-e az ezredes félmilliós hagyatéka? A rendőrség a legszorgosabban folytaitja a vizsgálat más. alapon is annak kiderítésére, hogy hova tűnt el a félmillió? Minisztertanács Budapesten. Budapestről jelentik, hogy a budai miniszterelnöki palotában ma délután 5 órakor min.sztertanács volt, amelyen Hazai honvéd-Imi miniszter kivételével, aki ezidőszerint Bécsben időzik, a kormány minden tagja részt vett. A minisztertanács este 7 óráig tanott és kizárólag folyó ügyeket intézett el. | Hazai miniszter Bécsben. Hazai honvédelmi miniszter ma Bécsben van s meglátogatta Auffenberg és Georgi minisztereket. akikkel kizárólag adminisztratív kér ésekről tárgyalt. Legközelebb Bécsben szaktanácskozás lesz, amelyen az altiszti kérdés rendezéséről lesz szó.