Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-13 / 10. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 64. Héhai Rudolf trónörökös gyermekszobájából. Néhai Rudolí trónörökös tizenhatéves volt, snikor kikerült szobájának játékai, iskolaszerei és könyvei közül. Az 1874-ik évben történt ez. De a trónörökös gyermekkorának -kedves emlékei, a játékok, iskolaszerek nem semmisültek meg. Ezeknek a históriai relikviáknak legnagyobb része a bécsi udvari mujzeumba került. Mindjárt a belépésnél a pompás technikáival kidolgozott tanszerek, kitömött állatok, viaszból készített testrészek között egy pe•danust, csinosan elkészített herbárium tűnik az ember szemé elé. Többnyire leveles növények, mindegyik alján ott áll a kis, fekete -vinnyetán a név. Az nem .bizonyos, hogy magát a herbáriumot a trónörökös állította öszsze, de közismert dolog, hogy Rudolf igen nagy szeretettel viselkedett a természettudományok iránt és igen sokat foglalkozott azzal. A herbárium mellett két óriási tábla mutatja be a mezőgazdaságot. A mineralogia tanulmányozására, főleg pedig az ékkövek kristallografiájának megismerésére a trón-örökös modelleket és üvegutánzatokat kapott. Ezek most egy magasrangu udvari hivatalnoknál vannak. A terem közepén eg-u magas szekrény áll, melynek számtalan kis reteszében a legkülönfélébb váriálódással van-mak elhelyezve a főherceg játékszerei. A relikviák között egy kicsiny, lilaszinü mappa tűnik az ember szemébe, amelynek födelén .arany betűkkel egy nagy R áll, felette a császári koronával. Ez volt a trónörökös rajzmappája. Még a rajzok is benne vannak. Szallagdiszitések, vörös szinti diszitési tervek stb. A mappa szélén rnég ott van a trónörökös ceruzája, kék fában fekete grafit. A mappa egyik szélén a trónörökös első iráskisériete. Nagy iromba betűkkel az a szó: Eltem) Egy másik mappa fekszik e mellett. Ebben vannak az első rajzkisérletek. A főherceg kis (kalendáriuma egészíti ki. a gyűjteményt. Két kis névjegytartó nehéz ezüst födelén az ajándékozó neve áll: Izabella főhercegnő. Kedves, humoros kis zsebnotesz áll a sarokban. Rajta egy heves olasz képe, amint kezeit ökölbe szorítja. A noteszben nincs különben ceruza, toll és papirkés van. A másik sarokban egy csomó büvészszerszám van. A trónörökös kedvenc játékszerei. A nagy szekrény mögött áll a trónörökös hintalova, amelyet nemcsak a büszke kis lovag ösztökélhetett gyors, himbáló vágtatásra, de a pompásan kihelyezett rugók is. Ezt a hintalovat meg 1859-ben Ludwig Károly hozta Londonból. Mikor egyszer a főherceg a muzeumban járt és megpillantotta a hintalovat, felkiáltott: — Oh, Itt van a hintaló, melyet a kedves Rudinak hoztam. A király és régebben Erzsébet királynő sokat időzött a tragikusan elhunyt trónörökös emlékei között. A felügyelő szerzetesek kérésére a királynő mindig a muzeumnak ajándékozta a cipőjét, a melyben ott járt. Most ezek a cipők is ott hevernek a trónörökösi relikviák között. Képviselő választás NémetországKan. Németországban ma kezdődtek meg :a választások, melynek eredménye európaszerte nagy érdeklődéssel tekintenek. A küzdelem rendkívül hevesnek indult. Tekintettel .arra, hogy arról á rendkívül nagyfontosságú kérdésről van szó, vájjon továbbra is a kapi•tálizmus maradjon. urálimon. Ilyen körülmények között a kormány és a hatóságok óriási előkészületeket tettek. A Berliner Tageblatt értesülése szerint a kaszárnyákban egész nap készenlétben állanak egyes csapattestek, hogy mihelyt Berlinben zavargások támadnak, rögtön kivonulhassanak. Készenlétben van a testőrlovasság és néhány ágyuütcg is. A királyi palota előtt kiilön intézkedéseket rettek. hogy megvédjék a zavargások ellen. A nagy lapokai eltiltották attól, hogy szerkesztőségeik előtt fényszórókkal hirdessék ki az eredményeket, amelyeket ennek következtében rendivüli kiadásokban és a nagyobb mozgószinházakban közlik majd a közönséggel. A szociáldemokraták nagy reménységgel vannak, hogy kiküszöbölik a legutóbbi választáson szenvedett csorbát, mert a pót választás okon azóta mindig ők győztek. Az összes pártok a legnagyobb erővel agitálnak. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Szinházi műsor. Szombaton Nincs tovább, szinmü. Bemutató. (Páros %.) Vasárnap délntán Luxemburg grófja, operett. Vasárnap este Nincs tovább, szinmü. (Páratlan '/a.) Hétfőn Nincs tovább, szinmü. (Páros %•) Kedd Szép Heléna, operett. (Páratlan %.) Szerdán Házi tücsök, opera. (Páro-s %.) Csütörtökön Az apa, vígjáték. (Páratlan %) Pénteken A lengyel menyecske, operett. (Páros %.) Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan %.) Vasárnap délután Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, népies vígjáték. Bemutató (Bérletszünet.) A jövő színháza. (Saját tudósitónktól.) A legutóbbi évek drámairodalma és színpadi mozgalmai erősen a kis szinház, a kevesek színháza felé terelte a fejlődést. Egyrészt Ibsen, Hauptmann, Strindberg és a többi északiak lélektani drámái, másrészt a legújabbak — Müeterlinck, D'Annunzio és mások — halk beszédű, a szó, a mozdulatok és a keret festőiségét követelő stílus-drámái, egyképen a kis. szinház meghitt keretébe kívánkoztak. Az északiak lélektani problémái igen nagy jelentőségre emelték a színész arcjátékát; a dráma lelki és — ami ezek legtöbbjében nagyon fontos volt: — patológiai tartalmából szinte többnek kellett kifejeződnie a színész arcán, mint a darab amúgy is szűken mért, köznapi szavaiban. Azonkívül ezek a drámák a mindennapi élet keretében játszódván le, csak a kis távolságokra szolgáló, köznapi, kis lendületű mozdulatokat tűrték meg. Mindez a kisméretű színházra utalta az irót, aki kifejeződni s a színészt, aki kifejezni akart. A legközelebbi fejlődés drámája, csipkés finomságai, halk közlései és főként festői vonal- és folt-hatásai miatt kívánkozott az ízlés arisztokratáinak, a keveseknek választékos, kicsiny színházába; a kényelmes, nagy bársonyszékek, a jólnevelt, lármátián beszédű emberek, a lefokozott, tompa szinek finom csöndjébe. A lélektani drámák a Brahm, a stilusdrámák a Reinhardt kisebbik berlini színházában találtak a. legmegfelelőbb berendezésű hajléka. De hajlék nélkül maradt a görög dráma; a nagy gesztus, a pátosz, a tömeg lenyűgöző hatása. A színpad emberei számára nem is a görög dráma volt a fontosabb; hanem a színpadnak ezek a nagyszerű hatásai, melyek az uj ideális színpadon intim-szinpadon nern érvényesülhettek. Aztán meg: fájlalták, hogy szinház nélkül maradt a tömeg, amely oly sokáig nemcsak bű közönsége, hanem tényezője, egyik hatás-eszköze is volt a színháznak. A görög amfiteátrumnak, persze, még nagyobb mértékben, mint a mai nagy színházaknak, de liogy még ma is mennyire, azt élénken tapasztalhatta mindenki, aki máitelt és üres színházban is nézett végig előadást. Ott, ahol a hatást előidéző és a hatást tükröző tömeg szinte szétválaszthatni] anul összefolyik, ott a színpadi liatás nagyszerű forrásai nyílnak meg. Gondoljunk csak egy népgyűlés, vagy egy utcai fölvonulás tömegére; a legsilányabb politikai frázisok, melyeket már csak kézlegyintéssel szoktunk elintézni, megrendítenek, szivbe markolnak, mikor egy sokezer főnyi tömeg dörgi őket, vagy mikor egy ilyen tömegen tükröződik hatásuk. Színpadi szempontból ebben van a nép fensége ... A tömeg olyan gazdag forrása a hatásnak, hogy a szinház, — kiderült — mégsem lehet el nélküle. Reinharűtnak, a tömegszinliáz modern kigondolójának, ötletében a lényeges épen ez: a tömegnek, mint közönségnek és a tömegnek, mint a hatás színpadon működő alanyának elvegyitése, összeforrasztása. Reinhardt a görög tragédiába, a kóruson és a magánszereplőkön kivül egy uj elemet hozott be. A Nép-eA. A kórus bizonyos mondatait egy sokszáz főnyi tömeggel mondatja el s rajtuk tükrözteti egyes történések grandiózus hatását. Valahogy olyanformán okoskodhatott, hogy a görög tragédia teljes hatásához nép is kell, vagyis egy nagy közönségnek élénk, hallható részvétele, együtt játszása. Mivelhogy azonban a mai közönség nem vehet részt oly közvetlenséggel valamely görög tragédia fordulataiban, mint a görög közönség és szokásai, neveltetése is sokkal tartózkodóbbá teszi, tehát ennek a közönségnek egy szervezett részét egyenesen he kell tanítani a hatás befogadására és kifejezésére, hogy ez a néhány száz aztán magával ragadja a gőgös, a fizető néhány ezreit is. A közönséget betanítani: kétségtelenül, nem kis mértékben ravasz gondolat. Milyen pompás kacagások és fenséges zokogások hallatszanának a szinbázban, ha a közönséget mindig Reinhardt „rendezné"! S ami fő: sohasem tévesztenék el; mindig nevetnének a vígjátékon és mindig sírnának a tragédián... Ravasz gondolat, de nagyon valószínű, hogy termékeny is. A művészet pedig a művészetért mindent megbocsát. Máris számbavehető eredmények igazolják a tömegszinház kísérleteit. És már látnivaló, hogy a jövő még nagyobb lehetőségeket rejt. Nagyon valószínű, hogy a jövő színházában csak ezzel a két szélsőséggel fogunk találkozni.A sokezrek színházával, a tömegszinházzal; és a kevesek színházával, az intim színházzal. Darabok, színészek és közönség szerint fog a jövő színháza ebbe a két főtipusba differenciálódni. A közbülső fokozat: a mai szinház, vagyis a legutóbbi évtizedek színháza, a művészi fejlődés természetes utján, egészen ki fog pusztulni. * Szeged iuuzsikális élete. Az utóbbi évek meghozták Szeged zeneértő, muzsikakedvelő publikumát. S előállott a helyzet, hogy a közönséget állandóan nem elégítették ki. Igy bizonyos visszaesés következett. Az utóbbi időben akadtak olyanok, akik belátták, hogy az ilyen visszás és hiányos állapotok elkedvetlenítik és közömbössé teszik a közönséget. Megalakították tehát a Lyra hangversenyiroda társaságát, melynek célja, hogy a zenét népszerűsítse. Állandó hangversenyeket rendeznek olyan műsorokkal, amelyek a szenzáció erejével 'hatnak. S lehetővé teszik, hogy a szegedi nagyközönség szokatlanul mérsékelt helyárakért nivós előadást élvezzen s nagynevű művészek és művésznők énektudásában gyönyörködjék. Január 28-án, vasárnap délután tartják meg az első hangversenyt. Már megalakították a Lyra alapitó választmányát, amelyben Szeged társadalmi vezetői s szereplői közül sokan vesznek részt. Általában az egész vállalkozás olyan nagyarányú, hogy a művészi cél: a zene népszerűsítése, bizonyára sikerül. Az első hangversenyen budapesti operaénekesek és énekesnők szerepelnek.