Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-13 / 10. szám

1912. január 11. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Riport Karneval őfensége birodalmából. — A mulató Szeged. — (Saját tudósítónktól.) Az eladó leányok meg az ujságirók érzik legjobban, hogy itt a farsang és hogy Karneval herceg a legkedvesebb ós legzsarnokahb uralkodója a világnak. A leányok szerint a legkedvesebb, mert mulatságot és az sem lehetetlen, hogy férjet hoz a nagy rutinnal kifeszített hálóba, az ujságirók pedig joggal zsarnoknak titulálják őfenségét, mert minden alkalommal kizsarol egy ingyen reklámot. A reklám már készül is. Karneval herceg megelégedett mosolylyal dörgölte a kezeit, de ez egyszer becsapódott, mert drágán fizette meg az ingyen-reklámot. Referálni kellett neki az idei farsangról, őfensége kézzel-lábbal tiltakozott az in terv ju ellen: — Lehetetlen, lehetetlen, ez kedves barátom unmöglich. í* —• Warum? — kérdeztem ijedten. — Azért kedves barátom, mert nagyon el vagyok foglalva. Olvassa például ezt a levelet. Átnyújtott egy levelet és én olvastam: Tisztelt Uram! A „Szegedi Leány-Egylet" 1912 január 20-án este 9 órakor, a Tiszaszálló nagytermében hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendez. Kérjük, hogy a rendezői tisztséget elfogadni és a bál érdekében minden lehetőt elkövetni méltóztassék. A rendezés körébe vágó bővebb megbeszélés céljából január 14-én délután négy órakor a Tisza-szálló földszinti • éttermében megjelenését kérjük. Tisztelettel A vigalmi bizottság. — Hisz ez semmi. Ez csak egy mulatság. — És a többi kutya: A leány egyesület bálja a Tisza-szállóban jA szegedi protestáns uőegyesület jelmezbálja. A Jurista-bál. A katolikus bál a Tisza-szálló termeiben. Az Iparosifjak Közművelődési Egyesületének bálja. A katolikus nővódőegyesület közművelődési estélye. A tisztviselő „Otthon" felolvasó délutánja. A kőmives- és ács-ifjak önképző-egyesületének bálja. . —- Ez tényleg elég. — Elég, elég', de azért lieni sok, — szólt Karneval őfensége és mint aki a legkedvesebb témájára akadt, fecsegni kezdett, még pedig nagyon sokat az idei Farsangról. *> — Mulatság az lesz Szegedén elég, de félek, liogy nem sikerül ugy, amint szeretném. Már a házasság-közvetítői szerepről le is mondtam, hisz a férfiak között táncos is álig akad. A szegedi fi ataíember ek ne k már ft .boszton •sem jó, nekik már maesics kell, de az is csak ugy, ha mások táncolják. Nagyon szeretném, ha minden bál után az újságok statisztikát hoznának a majom-szigetekről. Már tervezetet is készítettem. Nézze meg, hogy jó-e? Ke- í zembe nyomott egy papirost. A Pipacsbál. Há'ivm majomsziget-. Tagok: Balláb doktor, Báró Agglegény, ' Mtihoklesz Sándor, FiksziroZó Lajos, >f Vén Kecske, Alhirlapiró Gedeon stb. —Ez üz egyetlen mód, hogy a majomszigetek megszűnjenek. Azután még azt itenagyon kéretném, ha a csárdásra csárdást és nem pedig bosztont táncolnának. Pláne most már nagy bajok vannak, a szegedi leányok már bizonyosan elolvasták a párisi divatlapokban, hogy rohamosan közeledik a duplaboszton. Nem szeretem ezt a nagyon komplikált, ölelgetős táncot. Nagyon félek, liogy a protestáns nőegyesiilet jelmezbálján egy elvetemedett maszk már dupla boszton közben ölelkezik. — És ez fáj magának? — kérdeztem gúnyosan. — Fáj a pokolnak, láttam én már különb dolgot is. Hanem az igenis fáj, hogy a családapák elpártoltak tőlem. Folyton azt emlegetik, hogy nagyon sokba kerülök nekik. Azt mondják, hogy fele jövedelmem rámegy a leányom báli toilettjeire, a házbért pedig nem .tudom kifizetni. Azután meg melyik fiatalember bolond ebben a drága világban megnősülni. Megjegyzem, igazuk van a családapáknak, mert a fiatalemberek tényleg nehezen nősülnek. Egy rosszhumoru fiatalember meg is indokolta ezt: „Szépen adok én egy nőnek teljes ellátást, hogy még a kaszinóba se járhassak." — Ne fecsegjen erről már, inkább beszéljen a szegedi bálákról. — A Pipacs-bálban nagyon bizom. Elegáns, finom bál lesz. De sejtem, hogy sok mákvirág lesz a pipacs között. A Jurista-bál is nagyon elegáns lesz. Ez érthető is, mert a juristák nem űzetnek a frakk, klakk és lakk után perköltséget, mert ezt házilag intézték el. — Ne humorizáljon. — Komolyan beszélek. — Ha maga előtt ez is komoly, hát folytassa. — Tudja magának melyik bálát ajánlom? A varróleányok bálját, vagy a dohánygyári leányok bálját. — Miért? — Ne adja a sízentet. Ezek a bálák a legbarátságosabbak. Milyen nők? Micsoda formák? Egész bizonyos, hogy maguk újra ott lesznek. A katolikus bál az nagyon fényes lesz. Már is sok családapa ment tönkre egy-egy toilette miatt. — Hisz maga pesszimista? — Na nem ugy ment tönkre, aliogy maga gondolja, hanem sokat tanulmányozta a báli dekoltázst és most pihenni szeretne. Hanem tudja mit, én már unom ezt az intervjut. Különben is annyi a dolgom, hogy már a fejemet is elvesztettem. — Mire teszi majd fel a csörgős sipkát? — kérdeztem nevetve. — ön téved, az idén én is cilinderben járok. Hitelben vettem, de ki nem vesz hitelbe. De most már mehet, végül csak arra kérem, hogy a lapban ne irjon erről az intervjuról semmit. Aurevoire a bálakban. Azt hiszem, nem indiszkréció, hogy megírtam Karneval őfensége fecsegéseit. Hisz ez nem árt, hanem használ neki, különben is azért mondotta, hogy ne irjam meg, mert tudta, hogy akkor megírom. Nagyon jó reklámember Karneval. (az—m.)M NftPI_HIREK Nyilatkoznak a kaszinozó hölgyek. (Saját ttrivsitónktól.) Nagykikindán vannak a vállalkozó szellemű, igazán modern hölgyök, akik még a fővárosi asszonyokat is megelőzték az emancipációban, amikor tömegesen beléptek az ottani kaszinóba. A nagykikindai hölgyek eme korszakos lépése nem talált az ország sajtójának osztatlan és őszinte elismerésére s természetesen a helyzethez illő komolysággal tárgyalták a nők kaszinóba járásának hirét. Nagykikinda modern .hölgyei vérig sértve érezték magukat eljárásuk ilyen humoros fogadtatása miatt és nyilatkoznak az egyik nagykikindai lapban Jeszenszkyrté Tirpák Irén urnő, polgári iskolai tanitónő, ismert irónő, a nőmozgalom nagybecskereki apostola, stb. stb. utján. Szól pedig a nagyon komoly nyilatkozat a következőképen: Tisztelt Szerkesztő Ur! A megtévesztett közleménv érdekében kérjük, legyen szives e pár sornak becses lapjában minden kommentár nélkül helyt adni. Ugy a helybeli, mint néhány vidéki és fővárosi lap, jónak látta a nagykikindai aszszonyok azon kérése felett, hogy a hét egyik délutánján a kaszinóba mehessenek — gúnyt űzni és hogy tőlünk teljesen távol eső eszméket vessen fel. De egy sem érezte meg a tréfa alatt azt a nemes és gazdaságos intenciót, mely az asszonyokat erre a lépesre vezette. Miért is kértük mi a kaszinóbajárást? Először is azért, hogy ott szépirodalmi és politikai lapok olvashassunk. Talán ez nem tetszik a „szerkesztő" uraknak! Meg tesszük nekik azt a szívességet, hogy az ő lapjukat nem olvassuk, — de a vasárnap megjelenőszépirodalmi és napi lapokban mi hétfő délután is tudunk gyönyörködni. Ahoz pedig nem kell bővebb magyarázat, hogy mért nem olvasunk otthon? — De minden félreértés kikerüléséért kimondjuk, hogy azért, mert nincs módunkban lapokat járatni. Másodszor kiakarjuk kerülni a költséges vendéglátást. Elmúlt már az a boldog idő, midőn csak ugy roskadozott a megrakott asztal a sok jótól. Nehéz az élet — még akinek; futná is a lakmározásra, tapintatból nem hiv vendéget, hogy ne kelljen azt a meghívottaknak viszonozni. — S ha még a költségeket nem is nézők, kinek van ma oly cselédje,, aki a háziasszonyt a vendéglátás gondjaitól: felmentené? — Nem szórakoztatja, csak kiszolgálja ma a háziasszony a vendégét. S ha meghivás nélkül teszünk látogatást, vagv nem találjuk otthon, akit kWWuhk, akkor a mi időnk ves,z kárba, vagy a legroszszabb időben érkezünk, s akkor a háziakat tartjuk fel sürgős munkájukban. Mivel pedig gondolkozó, társas lénv még az asszony is, azért jutott eszünkbe, hogy a kaszinó lesz az a helv, ahol mindnyájan találkozhatunk anélkül, hogy ezzel alkalmatlanságot és költséget okoznánk egymásnak. Vagv jobb lenne, ha a „füstös" kaszinó helyett a még füstösebb kávéházba mennénk, vagy a cukrázdába ülnénk, — és pénzt költenénk? Csak a kaszinóra vetne az árnyat, ha az olyan hely lenne, melynek „füstös" termeiben nem lenne tanácsos az asszonyoknak belépni. Mi nyugodt lélekkel léptük át a kaszinó küszöbét és nagyon jól esett, hogy vendéglátó férjeink előzékeny szívesség?el fogadtak, mert ez annak a jele, hogy ők, a hirlapi cikkekkel nem azonosítják magukat. Különben nincs oly szent ügy, mely felett gúnyolódni nem tudna az, aki akar. Csak ezt akartuk elmondani. A kaszinóba járó asszonyok.. — A miniszterelnök egészséges. Budapestről jelentik, hogy Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök orvosai réndeletére holnap már elhagyhatja a szobáját, ami egészségének teljes helyreállását igazolja. — Justh Gyula 62 éves. Budapestről jelentik, hogy Justh Gyula szombaton tölti be életének 62-ik évét, mely alkalomból pártja öt üdvözölni fogja. Ez alkalomból valószinii, hogy Justh Gyula politikai nyilatkozatot is, fog tenni. — Felolvasó Illés. A szegedi Társadalomtudományi Társaság és a Ferrer-kör vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor a városháza közgyűlési termében nyilvános felolvasó ülést tart, amelyen Rubin László a Galilei-kör elnöke tart előadást a vallás fejlődéséről. Vendégeket szívesen lát az elnökség. — Vasutastakarék Szegeden. Az Országos Magyar Vasutas Takarékpénztár rt. Szegeden fiókot állit föl. A bank vezetőjének egy régi szegedi pénzintézet tisztviselőjét szemelték ki. — A német trónörökös szomorú farsangja. Berlinből jelentik: ügy látszik, a császár még most sem 'békült ki fiával és a trónörökös továbbra is Danzigban marad, bár nincs kedvére ez a helyőrség. Szerdán éjszaka a trónörökös visszatért állomáshelyére és hivatalos jelentés közli, hogy csak január végével jön rsmét a fővárosba, amikor negyedik fiának keresztelője lesz. Feltűnő épen most a trónörökös távolléte, mert kezdődik a farsang az udvarnál és köztudomású, hogy a trónörökös szenvedélyes tán-