Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-28 / 297. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911. december 27. Anglia és Szerbia között és a szerb király londoni látogatása dolgában kedvezően fo, lyik a tárgyalás. Anglia súlyt vet arra, hogy Szerbiát bevonja politikai kombinú. dóiba. A belgrádi távirat érdekes különösen azért, mert tudvalevőleg az angolok voltak azok, akik a kiráJygyiíkosság után a leghatározottabban állást foglaltak a szerbek ellen és semmiféle engedékenységre sem voltak hajlandók. Ez az uj fordulat méltó a legélénkebb figyelemre. Szabad-e íüntetnl ? — A kifltyüit miniszter. — fSaját tudósítónktól.) A minap az anverszi büntető járásbíróság- oly esettel foglalkozott, • amely összefügg a Schollaert-féle iskolatörvény ellen az egész országban megindult mozgalommal. Schollaert volt miniszterelnököt április végén Anverszben, ahová egy mükiállitás megnyitására érkezett, a pályaudvarhoz meí net kifütyülték. A klerikális miniszterelnök 1 ellen Chapelle szociálista izgató rendezte ezt a tüntetést. Több száz embert toborzott össze s felbiztotta őket, hogy a minisztert a pályaudvarig kövessék s kiabálják oda neki: — Le Schollaert-tel! A tüntetésben állítólag részt vett Jaspaers, a. Le Nouveau Precurseur szociálista lap munkatársa is. Az eljárást ellene s a tüntetés rendezője ellen indították meg egy miniszternek hivatalában való megsértése miatt.. Chapelle az üldözés elől Angliába szökött. Jaspaers azonban megjelent a tárgyaláson. Tagadta, hogy aktiv részt vett volna a tüntetésben s azt erősítgette, hogy csak újságírói minőségéhen volt ott. Ezzel szemben több rendőr azt vallotta, hogy Jaspaers igenis részt vett a tüntetésben, amennyiben tenyeréből szája előtt tölcsért csinálva többizben kiáltotta: — Le Schollaert-tel! A tiszta tényálláson felül azonban nagyobb érdeklődést keltett a tárgyalás folyamán érintett elvi kérdés, hogy a tüntetés, amit a miniszter ellen rendeztek, szolgálhat-e büntetőjogi eljárás alapjául? A belga jogfelfogás szerint, amely a gyülekezés szabadságának és a véleménynyilvánításnak igen tág teret nyújt, a nyilvános rend képviselői az ilyenfajta mozgalomnak nem állanak gátlóan útjába, még abban az esetben sem, ha előreláthatóan az utcai fogalom éles megzavarásával jár. A belga ember ezért a román népek példájára az utcán való jogot az alkotmány által biztosítottnak és magától értetődőnek tekinti. A mostani esetben azonban az államügyész arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a kiáltás: Le Schollaert-tel, a személyes sértés természetét öltötte föl, mert a miniszterelnök személyesen volt jelen és hivatalos működést teljesített. Tekintve azt, hogy a sértett a kormány egyik tagja, ez esetben közérdekűnek látja az esetet. Az államügyész fölfogásának megdöntésére a védelem három kiváló jogi és politikai tekintély véleményét kérte ki. Ezek: Picard Edmond, a semmitőszék ügyésze, Hymans Pál, az államjogi tanárok liberális vezére és Vandervelde Emil szociálista vezér. A tapasztalt Picard kijelentette, hogy az ilyenféle tüntetés, ha Ízléstelennek és illetlennek tűnik is föl, teljesen törvényszerű, A. belga politikai életben, véleménye szerint, többizben játszottak döntő szerepet és siettették a fejlődés menetét. Fölemiitette az 1857-ben lezajlott és a kolostor-törvény dolgában a Malou-ininisztérium ellen rendezett tüntetést. A tömeg akkor oda vonult a miniszter lakása elé és igy kiabált: — Le Malouval! Akasszátok föl! ;A másik tekintély, Hymans, azt mondta, hogy az ilyenféle tüntetés voltaképen eredendő és törvényszerű befejezése a politikai Arzósnek és a. természetes szabadságérzetnek. A Schollaert-féle iskolatörvény ellen támadt mozgalom alatt ő maga is gyakran hallott ilyen kiáltásokat, bár akkor Schollaert nem volt jelen. Vandervelde is ugy vélekedett, liogy az Anverszben rendezett tüntetés nem a miniszterelnök személye ellen irányult. A bárom vélemény alapján a védelem kimutatta, hogy a büntető-kamara nem illetékes, mert politikai vétségről van szó. Az érdekes ügyben legközelebbi mondják ki az ítéletet. NAPI HÍREK — A király. Bécsből jelentik: Az utóbbi hetekben többzör igyekeztek a királyt rábírni arra, hogy Délvidéken üdüljön, de a király azt mondta, hogy minden nap annyi a dolga, hogy nem is gondolhat utazásra. Ö felsége abba sem akart beleegyezni, hogy a Szemmeringen töltsön néhány ihetet s azt felelte, hogy sehol sem érzi magát oly jól, mint Bécsben és Sohönbrunnban, már sok apró bajon esett tul s nincs ideje, hogy — mint magát kifejezte — oly smarni miatt, a milyen a mostani betegsége, vidékre menjen. —, József királyi herceg vadászata. Kisjenőről jelentik: A ma kezdődött udvari vadászaton részt vesznek: József királyi herceg, Auguszta királyi hercegnő, Lipót és Konrád bajor hercegek, Libits udvari tanácsos, Keltz Gyula kamarás, Vécsey Miklós báró, Vásárhelyi Dezső, Csukay Gyula járási főszolgabíró. Ma Somoson, holnap Agyán és pénteken az Auguszta-majorban vadásznak nyul, fogoly és fácánra. — Zichy Nándor gróf temetése. Adonyból jelentik: Az adotiyi kegyúri templomban egész éjjel apácák virrasztottak gróf Zichy Nándor koporsója felett. Reggel megnyitották a templomot s egész délelőtt gyászmiséket mondtak az elhunyt főúr lelkiüdvéért. Délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepi mise, melyet Prohászka székesfehérvári püspök celebrált nagy segédlettel és amelyen a család, a főpapság és a küldöttségek vettek részt. A gyászoló családnál a főpapság, a Szent István-Társulat, a PázmányEgyesület és több más egyesület fejezte ki részvétét küldöttségileg. Részvéttáviratok érkeztek gróf Andrássy Gyulától, Széli Kálmántól és másaktól. A temetés egy órakor kezdődött. A magyar katolikusok nevében Prohászka püspök, a néppárt nevében Molnár János, a Szent István-Társulat megbízásából Giesswein Sándor mondottak emlékbeszédet. A család előtt a püspöki kar nevében Csernoch János érsek, a budapesti Máriakongregációk nevében báró Barkóczy Sándor, az összegyűlt papság nevében Matyaczkó Tivadar ungvári görögkatolikus kanonok tolmácsolták részvétüket. A bosnyák tartománygyiilés memoranduma. Szarejevóból jelentik: A bosnyák tar•tománygyülés küldöttsége legközelebb memorandumot nyújt át a magyar kormánynak, amelyben kéri, hogy a boszniai ujoncmegajánlás jogát tartsák fönn a bosnyák tartománygyülésnek. — Vilmos császár látogatása Bécsben. Berlinből jelentik: A Kleines Journal mai száma jelenti, hogy Vilmos császár tavaszszal meg fogja látogatni a bécsi udvart. Ez a látogatás viszonzása lesz a Ferenc Ferdinánd trónörökös berlini látogatásának. Vilmos császár Korfuba való utaztában fog Bécsbe menni. — A pápa házi kuruzslója. Rómából jelentik: Piusz pápa csúzos baja szépen javul, de ez — mint a babonás emberek állítják — nem a pápa orvosainak az érdeme, hanem kizárólag Páter Bernardo gondos kezelésének tulajdonitható, aki a pápa házi kuruzslója és aki mintegy két hónap óta gyógyítja a pápa csúzos lábát. Páter Bernardo saját készitményü növényi kenőcsökkel gyógyit, amelyeknek előállítása az ő titka. Gyógymódjának eddig már megvan az az eredménye, hogy a csúzos láb daganata lelohadt és a fájdalmak csökkentek. A páter reméli, hogy kezelése mellett a pápa nemsokára járni is fog tudni, feltéve, hogy minden utasítást pontosan követ. Páter Bernardo ferendcrendi szerzetes és ötven év óta gyakorolja az ő természetes gyógymódját, a melynek összes titkait régebbi szerzetesektől örökölte. Abban a szerzetben ugyanis, amelyhez tartozik, már évszázadok óta mindig volt egy-egy barát, aki a természetes gyógymódot gyakorolta és a tapasztalataikat, valamint újonnan felfedezett növényi gyógyszereiket mindig gondosan följegyezték.Páter Bernardo Rampolla tábornokot is kezeli, aki régebben szenved ideges reszketésben. — Házasság. WeinmoMM Mariskát, Wewmonn Antal papírkereskedő leányát eljegyezte Ádám Béla, a Szegedi Takarék- és HitelRészvénytársaság főkönyvelője. — A felhőkarcolók csődje. Newyorki tudósítás jelenti, hogy azokról a hires amerikai felhőkarcolókról kitűnt, -hogy nem tartósaik. A tudósítás szerint az a baj, hogy a felhőkarcolók vasszerkezete a leggondosabb óvóintézkedések ellenére is gyorsan rozsdásodik és rövid idő alatt javításra vagy kicserélésre szorul. Ez idő szerint Newyorkban három felhőkarcolón végeztek javításokat és ezek közül az egyik még alig van tizenháromé ves. Ez az utóbbi palota eklatáns példát szolgáltat a vasszserkezetek gyors romlására. A palota tizenhétemeletes és az emeleteket elválasztó összes vastraverzek nemrég engedni kezdtek, ugy, hogy a benlevő emberek élete veszedelemben forgott. Megállapították, hogv a tizenhétemeletes vasszerkezetet a rozsda annyira kikezdte, hogy egves helyeken az összekapcsoló csavarokat puszta kézzel is ki lehetett húzni. Csupán a vasnak betonnal való beburkolíása óvja meg némileg a vasat a rozsdától, de ez se vihető mindenkor keresztül. Az amerikai házépitő tőkéseket ezek a jelenségek arra inditatták, hogy alacsonyabb, de tartósabb építőanyagból készült házakat épitsenek. Egyébként a felhőkarcolók előállítása is óriási összegekbe kerül. Egy-egy közepes felhőkarcoló épitési költsége 15—20 millió korona, és igy érthető, hogy az uj épitőiramy Newyorkban a hatnyolcemeletes üzleti palotáknak kedvez és az ujabb épületek már legföljebb ilyen magasra épülnek. — A munkásokért. A nyilvános vasárnapi előadásokat rendező szegedi bizottság, vasárnap délután tartotta meg az idei hetedik előadását. Szmollény Nándor tanár az élelmiszerek drágaságának kérdéséről, Szakáll Zsigmond dr a liazai történelemből, a jobbágyosztály kifejlődéséről tartottak igazán hasznos előadásokat. Vékes Bertalan kamarai jegyző; a rendezőbizottság agilis titkára, tartott nagy tetszéssel fogadott ünnepi záróbeszédet. — Négyszáz darab kenyér. Szombaton négyszáz darab kenyeret osztottak ki Szegeden a jelentkező szegények között. Látni kellett volna a nyomorgó embereket, akik boldogan, örömtől ragyogó arccal szorították hónuk alá a kenyeret, amelyhez csakis embertársaik könyörületességéből juthattak. Ujabban a nemes akeióhoz Barcsay Károly, Janik Elek, Székely Vilmos dr, Wagner Gusztáv és Vas Károly csatlakoztak adományaikkal. — Fizetéskiegészités az orvosoknak. Bodnár Géza dr és társai indítványozzák a szegedi közgyűlésnek, hogy a városi tisztvise-