Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-28 / 297. szám

1911. december 24. DELMAGYARORSZÁG 173 lök állami fizetéskiegészitéséből a kórházi orvosokat is részeltessék. Az inditványnyal legközelebb foglalkozik a közgyűlés. — Halálozás. Simkó Mihályné született Kamocsay Franciska nyugalmazott tanitónő 68 éves korában elhunyt. Csütörtökön dél­előtt 9 órakor temetik Hódmezővásárhelyen az Antal-utca 5. számú házból. Az elhunyt matrónát kiterjedt család gyászolja. — Gyönge báli szezón. Bécsi jelentés alapján megemlékeztünk már arról, hogy a bécsi báli szezonok egyik legnagyobb esemé­nye, a Metternich-bál, az idén elmarad. Az idei báli szezon egyáltalában nem Ígérkezik olyan sikeresnek, mint a régebbi híres béesi farsangok idején. A legnagyobb bécsi bálte­rem, a Sophiensaal, melyére a mult években még versengtek a báli rendezőségek, az idei farsang 14,napjára nincs elfoglalva. Hasonló­képen áll a dolog a két másik híres bálterem­mel: a Blumensale-ve\ és a Zeneegyesület nagy báltermével. A bálok száma az idén a felére redukálódott. — Zsarolásért elitélt rendőrkapitány. Különös ügyben Ítélkezett szerdán a szegedi királyi Ítélőtábla. Már néhány éve történt, hogy Gáti György szabadkai gyógyszerész és Pinkovics József rendőrkapitány a sza­badkai kaszinóban makaóztak. A gyógysze­rész néhány koronával adós maradt. A já­ték után alig néhány napra a rendőrkapitány levélben figyelmeztette a gyógyszerészt, hogy ha nem fizet, kigolyóztatja a kaszinó­ból, Gáti erre zsarolásért följelentette a rendőrkapitányt a szabadkai ügyészségen. A szabadkai törvényszék megtartotta a főtár­gyalást, amelyen Pinkovicsot fölmentette. Az ügyész fölebbezésére a szegedi tábla megváltoztatta a törvényszéki Ítéletet és Pinkovics József szabadkai rendőrkapitányt zsarolás vétségéért negyven korona pénz­büntetésre itélte. — Kabaréest a Lloydban. A szil­veszteri Lloyd-Kabaré felette mulatságosnak és szórakoztatónak ígérkezik. Heltai Jenő művészi rutinja az estély sikerének teljes ga­ranciájául szolgál. A humoros és ötletes k i­barészámok állandó derültségben tartják majd a közönséget, amely teritett asztalok mellett kellemesen szórakozik a színtársulat művészgárdájának válogatott programszá­main. A kabaré pont 9 órakor kezdődik. A jegyeket a Lloyd szolgája adja ki. — Karagyorgyevics Sándor koponyája. Bécsből jelentik: Karácsony előestéjén tör­tént, hogy eddig ismeretlen tettesek behatol­tak a szerb királyi családnak a st.-marxi te­metőben levő kriptájába és ellopták a mos­tani szerb király atyjának, Karagyorgyevics Sándor hercegnek felső koponyacsontját. A sirrablásról különböző rémes hírek terjedtek el Bécsben és csak pontos vizsgálat utján ál­lapították meg, hogy a kriptából semmi sem tűnt el, csak a herceg felső koponyacsont')a, mig a koponya többi részei, valamint a bolt­testen levő ékszerek mind érintetlenek ma­radtak. A betörés ugy történt, hogy a tette­sek feltörték a kripta üvegajtaját, felemel­ték a nehéz márványlapot, széttörték a her­cegi koronával és névvel diszitett érckopor­sót és az ebbe elhelyezett üvegkoporsót dara­bokra szedték. Menekülés közben a tettesek elvesztették a koponyacsont egy darabját, amit a temető őre meg is talált. Az őr jelen­tette a betörést a rendőrségnek, amely az­után ugy az ügyészséget, mint a szerb követ­séget értesítette az esetről. A szerb követsé­gen azt hiszik, hogy a sirrablást Karagyor­gyevicsék valamelyik ellensége, az Obreno­vics-dinasztia hive követhette el politikai boszuból. A követség magas jutalomdijat tű­zött ki annak, aki a tettesek nyomára vezet. Eddig azonban áem ujjlenyomatokat nem si­került, sem pedig a tettes lábnyomait nem le­hetett megtalálni, mert abban az időben so­kan jártak a temetőben. — Borzalmak a tébolydában. Rómá­ból jelentik: Valami egészen rendkívüli bor­zalom történt Macaratá-ban. Hatalmas szél­vihar feldöntötte a tébolyda kőfala mellett a villamos világításra szolgáló vezeték póz­náit. A drótok a falon át a tébolyda udvarába csapódtak s két elmebeteg odaugrott, hogy fölemelje a vezetéket. Az erős áram abban a pillanatban agyonütötte őket. Három másik elmebeteg szintén érintkezésbe jutott a dró­tokkal és ők is szörnyet haltak. Amikor az intézet igazgatója a betegeket meglátta a földön, azt hitte, hogy verekedtek s ugy ti­porták le egymást, odarohant tehát hozzá­juk, hogy szétválassza őket. E közben ő is érintette a drótokot és ő is szörnyethalt. Két ápoló mentés közben súlyosan összeégett. — Vérengzés Pétervárott. Párisból jelentik: Pétervárról szerdán délelőtt szűk­szavú távirat jött több itteni lahoz azzal a hirrel, hogy a Polygonon véres összeütközés volt a kozákság és egy nagy tömeg között. A kozákok a tüntetők közé ugrattak, lovaik­kal sok embert letapostak s karddal vagdal­koztak. Arról nem szól a pétervári távirat, hogy mi volt a vérengzés oka. — öngyilkos lett egy zeneszerző. Newyorkból táviratozzák, hogy Hoschna Károly komponista szombaton öngyilkossá­got követett el és meghalt. A távirat meg­jegyzi, hogy az öngyilkos zeneszerző ausz­tria-magyarországi születésű. Amerikában nagy népszerűségre tett szert a Madame Cherry operett révén, amely diadalmasan járta be a színpadokat. — A forradalmár végzete. Reyes mekszi'kói volt hadügyminiszter, aki lázadást szervezett a mostani kormány ellen s orgyil­kosokat bérelt, hogy öljék meg Maderót, ke­gyelemre megadta magát. Zendülő hivei tö­megesen elpártoltak tőle, a kis forradalmár csapat alaposan megfogyatkozott s ekkor Reyes megüzente Maderónak, hogy meg­hódol, ha megkegyelmez embereinek. A volt hadügyminisztert a fővárosba vitték s ott fog felette Ítélni a haditörvényszék. — Rablók automobilon. Londonból jelen­tik: Az angol rendőrség nyomában van an­nak a négy vakmerő rablónak, akik a mult hét elején Párisban a Monmartre-on a Sociétó Generale bankház előtt lelőtték Caby pénz­tári szolgát s bőrtáskáját, melyben ötezer frank készpénz és 120,000 franknyi értékpapír volt, elrabolták. A párisi bankház tízezer frank dijat tűzött ki a rablók kézrekeritésére, akik Párisból automobilon menekültek, Dieppeben az útszélen hagyták a gépkocsit s vasúton utaztak tovább, aztán hajón jutot­tak angol partra. — Öngyilkos korcsmáros. Szerdán reggel nyolc órakor öngyilkosságot követett el egy szegedi korcsmáros. Az életunt korcs­máros főbe lőtte magát. Geneth János korcs­máros ezelőtt borbély volt, ezzel a mester­séggel azonban felhagyott és felcsapott korcsmárosnak. Először egy rókusi vendég­lősnél, mint csapos szolgált, később korcsmát nyitott a Petőfi Sándor-sugárut 32. számú házban. A korcsma nagyon rosszul ment, ugy hogy Geneth János állandóan anyagi zavarokkal küzdött, ez volt az oka annak, hogy öngyilkos lett. Az öngyilkosságról ér­tesítették a rendőrséget, ahonnan Borbola Jenő dr osztályjegyzÖ ment ki. A szoba asz­talán egy noteszt talált a rendőrtisztviselő. Ebben néhánv bucsuzósort vetett papirra az öngyilkos. Feleségétől búcsúzik benne, majd arra kéri a hatóságot, hogy boncolás mellő­zésével temessék el. Az öngyilkost kíván­sága szerint boncolás mellőzésével csütörtö­kön temetik. — A vetélytárs. Makóról jelentik: A csa­nádmegyei Kövegy községben karácsony ünnepén mulatságot rendezett a falu fiatal­sága. Nagyban folyt a tánc, amikor belépett a korcsmába Nagy István János és azt látta, hogy régi szeretője, Dégi Anna Kis Péterrel, a vetélytársával táncol. Annyira felháborí­totta ez, hogy szó nélkül odalépett Kis Pé­terhez és szíven szúrta. Majd a leányhoz ro­hant és mielőtt akárki is megakadályozhatta volna, arcán és mellén súlyosan megsebesí­tette. A leány sebei nem életveszélyesek, de eléggé súlyosak, Kis Péter azonban még va­sárnap belehalt sérülésébe. A vérengző le­gényt letartóztatták. — Tömeges mérgezés. Melbeurnbó1 jelentik: A főiskola pikniket rendezett, ame­lyen háromszáz vendég különös mérgezési tünetek között megbetegedett. Az orvosok véleménye szerint a betegek egyrésze ment­hetetlen. A sütemény romlott volt és az okozta a tömeges mérgezést. — Házassági válságok. Amilyen régi a házasság, olyan régiek a róla való vitatko­zások is, de mindenkit, még ha semmi ujat sem mond ebben a meglehetősen régen folyó vitában, szívesen meghallgat a közönség. Olyan ez, mint a pletyka: ha nem is hoz uj fordulatot és uj eseményt, már csak azért is érdékes, hogy milyen tájról származott a bir. Igy hát, ha Hyacinthe Loyson ur Paris­ban előadást tartott a házasság válságáról, tömve volt a nagy terem s a hallgatóság, kü­lönösen az asszonyok nagy kíváncsisággal lesték az előadó nem túlságosan sokat mon­dó szavait. Mert Loyson ur, aki egyébként házassági ügyekben szakértőnek tartanak, azt fejtegette, hogy a házasság nem egészen jó intézmény. De ameddig e megállapításig eljutott, megpróbálta definiálni a szerelmet. — A szerelem — mondotta — mély é'S átfogó érzés, amely az észt és a tudatot egy harmonikus egészben köti össze. Két jellem­ző ismertetője van, még pedig az, hogy sza­bad s hogy visszahivhatatlan. Mint látjuk a kitűnő házassági tudós ur sem nem uj, sem nem valami szellemes eb­ben a definícióban. S ahogy tovább folvtatja, ahogy ebből a definícióból levezeti, hogy ugy a legjobb a házasság, ha a két felet ez a szerelem köti össze, •— mintha már lapos és közönséges volna. De hiszen nem azért hallgatja őt a közönég, hogy ilyeneket mond­jon. Kell, hogy más is legyen az előadásá­ban, valami nem mindennapi, valami merész s természetes, hogy ez nem lehet más, mint annak kinyilatkoztatása, hogy a házasság mai formájában megérett az eltörlésre. Sza­bad egyesülés, szabad házasság: ez a jel­szó s a közönség bámulattal és csudálattal nézi a tudóst, aki ki meri mondani ezeket. Természetes, hogy Loyson ur is erre a meg­állapításra jutott s a jelenlévő asszonyok lel­kesen tapsoltak neki. Hogy mért? Bizonyára nem azért, mintha valami nagyon helyesel­ték volna az előadását. De divat az ilyen ma­gántudósok előadásait meghallgatni s divat, hogy tetszenek azok a komolykodó sza­vak, amelyeken bizonyára maga a magántu­dós ur nevet legjobban. Jó téma: ez az egész s jöhet újra akárki, aki a szerelem vagy a házasság problémáit akarja fejtegetni, szi­vesen fogják hallgatni. Mit nem hallgatnak meg az asszonyok, ami a házasságról szól? — Seilveszter-estély. A szegedi kereskedö­ifjak egyesülete december 31-ikén, saját he­lyiségében (Csekonics-utca 1) kabaréval egy­bekötött Szilveszter-estélyt tart. A mulatsá­gon csakis meghívott vendégek vehetnek részt. Belépti díj: Személy jegy 2 korona, ta­goknak 1 korona 50 fillér, családjegy három személyre 5 korona. Az estély fél kilenckor kezdődik. A zenét Gondi Kálmán közkedvelt zenekara szolgáltatja. — A XIII. cella. A XIII. cellának rész­leteiben is érdekfeszítő történetét mondja el az a megrázó három fölvonásos dráma, a mely az élet legsivárabb világát mutatta be. A darab egyetlenegy estén, csütörtökön ke­rül színre a Atetvyo/-£-kávéházban, amelynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom