Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-20 / 291. szám

1911 december 21 DELMAGYARORSZAQ 13 imponáló motívumaival, amelyek a későbbiek folyamán is ismélődnek, ott van a hoppon maradt vőlegény bajszálfinoman kidolgozott kis, kvázi kuplészerü belépője és a falusiak karának mesterin hangszerelt együttese. Valóban nem tudja az ember, hogy melyiket mondja előbb. Amig a Sába királynőjé-ben az imponáló, hatalmas erejű Goldmarkot látjuk, addig a Házi tücsök a boldog családi élet örömeit élvező, kissé talán romantikus, de mindenesetre gyöngéden költői Goldmark Károlyt állítja elénk. * Térjünk át most már az előadásra. Azt mondja egy közmondás: in magnis et voluisse sat est (nagy dolgokban az akarat már magában véve elegendő). Önkénytelenül is ez jutott eszünkbe a ma esti előadás után és arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a színházban maga az akarat nem elég, sőt ha csak maga az akarat van meg, akkor hiba van valahol a kréta körül. Igy volt ez a mai operai előadással is. A direkció ismét abba a hibába esett, amit már az idei szezon első operai előadásánál hangoztattunk, tudniillik: olyan nehéz müvet választott előadásra, amely az énekes személyzet képességeit meghaladja. Ha talán a modern, nehezebb operák propagálása és a közönségnek erre való nevelése a direkció célja, ez bizonyára igen szép és nemes dolog, de az eszközei, legalább is a mostani énekes társulata: erre nem elegendők. Egyáltalán nem akarjuk az énekes társulat képességeit lekicsinyelni, amennyiben a vidéki viszonyokat tekintetbe véve, bizonyára kiváló helyet biztosítanak maguknak a hasonlók között, azonban ilyen feladatok megoldására még nem elég erősek, de nincsen is reá idejük és módjuk. Ezért kellene az igazgatóságnak nagyobb körültekintéssel megejtenie a darab-választást, amivel kettős célt érne el: egyrészt sokkal jobb előadást tudna produkálni, másrészt a szereplő színészek sem veszítenék el a kedvüket, mert nagy munkájukért nem gáncsokban, hanem megérdemelt dicséretben lenne részük. Ami az egyes szereplőket illeti, azok az első felvonás folyamán, majdnem kivétel nélkül küzködtek a zene nehézségeivel, a karról nem is beszélve, sőt. még maga a zenekar is, amely nél pedig ez a dolog szokatlan. Különösen érezhető volt ez a vonósoknál, akik az első felvonás nyitányának technikai nehézségeivel nehezen birkóztak meg. A második és harmadik felvonás már jobban, sőt jól ment. Nagy Aranka dicséretreméltóan énekelt és játszott. Különösen jó volt a keringő jelenetben. A másik nőszereplő, Bernáth Margit, szintén sok igyekezettel játszott és énekelt. Jó hanganyaga és énektudása következtében nagyrészt sikerült szerepének nehézségeit leküzdenie. Torma Zsiga ma indiszponált volt. Szintén küzdött partitúrájának nehézségeivel. A harmadik felvonásban volt énekben és játékban a legsikerültebb. Ismét kárhoztatnunk kell azonban szögletes és nehézkes mozdulatait, amely miatt játéka ritkán kelt az emberben kellemes benyomást, sőt gyakran egyébként szép énekének hatását is lerontja. Oláh Gyula ma meglepő jó volt, különösen a második felvonás nagy jelenetében. Határozott fejlődés látszik rajta énekben és játékban egyaránt. Heltai Jenő sokoldalúságáról tett ismét tanúbizonyságot, mert ma szükségből beállott basszistának. Kis szerepében kedves volt Déry Rózsi is. A zenekar a harmadik felvonás nyitányának előadásával valósággal brillírozott, de az első felvonástól eltekintve, egyébként is jó volt. Jó volt a rendezés is; szépek voltak, különösen a második felvonás díszletei. Megérdemelt sikerhez jutott a rendező, Ferenczi Frigyes és az operát betanító és vezénylő Müller Mátyás karnagy is. Fischer Marcell. * József főherceg szegedi szobrokról. Budapestről jelentik: József királyi herceg a k képzőművészeti egyesület jubiláris tárlatán elragadtatással nyilatkozott arról a buzgalomról és igyekezetről, amelylyel a szobrászok e jelentős jubileumra készültek. A nanagyobb alkotások közül ifjabb Vastagh György szegedi Rákóczi-szobra, Margó Ede Dankó Pistája és Pick Lajos Saloméja nyerték meg különösen tetszését. * Magyar irók külföldön. A berlini „Concordia-kiadócég" a lehető legrövidebb időn belül ki fog adni husz kötet magyar regényt és esetleg néhány kötet vers- és novellagyűjteményt. Ebock, a „Concordia" igazgatója., ugy akar eljárni a magyar Írókkal szemben, mint ahogy Fischer szerződött annakidején Ibsennel: meg akarja szerezni például Móricz Zsigmond összes már megirt és még megírandó müveit. Január elején le fog jönni Budapestre Michalsky, a „Concordia"-cég lektora és Lorsy Ernő, akik megkezdik a tárgyalásokat a magyar Írókkal. A zelső husz kötet összeállítása részben még ezeknek a tárgyalásoknak eredményétől függ. A gyűjtemény mindenesetre Hatvany Lajos egy tájékoztató füzetével és a Móricz Zsigmond „Sárarany"-ával indulna meg és hamarosan megjelentetné Mórieznak még néhány kötetét. A régebbi évjáratok közül Rákosi Viktor „Elnémult harang"-jainak méltó érdeklődést biztosit a háttér, a nemzetiségi kérdés. Gárdonyi Géza „Láthatatlan ember"-e beáll a hősmondák feldolgozásainak hosszú sorába és bölcs tartózkodásával, eleven embereivel és eleven levegőjével rá fog cáfolni néhány hazug nagyságra. Bródy Sándor első regényeivel egy Szinyei-Merse-féle elismerést lehetne számára kivívni, de fontosabb talán a teljes erejére fejlődött művész bemutatása: a kiadócég egyelőre és ideiglenesen a „Nap lovagjai"-ra gondol és „Ádám Anná"-ra, a fülledt ekszotikumu érdekes, furcsa torzóra. Molnár Ferencnek a „Pál-utcai fiuk" könyve már megelőzte ezt a sorozatot és igy Molnár Ferenc méltó képviselése nehéz lesz. Biró Lajosnak „Nyári Zivatar"-a aligha marad el, Kóbor Tamás regényei közül még nem választott a kiadócég. A még fennmaradó tiz kötetre egyelőre még nem terjeszkedik ki a tervezet. Kabos Edéről, Kaffka Margitról nem szívesen mondana le a vállalat és a régebbi irók közül is szeretne bemutatni néhányat. * Szimfonikus hangverseny. A Szegedi Tisztviselők Otthona harmadik szimfonikus hangversenvét szerdán rendezi a dísztermében. A hangversenyen Kroó Margit s a magyar királyi- honvédzenekar működik közre, A hangverseny pontban 6 órakor kezdődik. A belépődíj tagoknak és családtagjainak 60 fillér, nem tagoknak egy korona. Az összes helyek számozva vannak. Az egyesület igazgatósága ez uton is közli, hogy az egyes hangverseny számok alatt az ajtó záJrva lesz. * Björnson-premier. Az Újság irja : A kamarajáték művészi nivóju műsora vasárnap este egy Björnson vígjátékkal gazdagodott Mikor az uj bor forr cimiivel. A magasabb nivóju vígjátékok közül való, kissé elvont, a tendencia nehezen követhető, egyszóval, nincsen benne semmi „franciás". Csupa forrongás, csupa láz minden a darabban. Szerelmes mindenki, szerelmes ifjú, öreg egyaránt ós civakodik, a szerelmesét keresi mindenki, ifjú, öreg egyaránt. Ellenségeskedő szerelme" sek! Nagy ennek az irodalma, de ellentétben a legtöbb északi iróval, Björnson nem a pszichológiai mélységeket kutatja, azok eszközök maradnak nála és a célja az, hogy megokosítsa az embereket. Ami fogyatkozás Björnson minden munkájában megvan, a tendencia rovására menő realizmus, e vígjátékból sem hiányzik, azonkívül pedig sokkal több a részlet, semhogy egyetlenegy lekötné teljesen a figyelmünket. Az előadás kitűnő volt. Pesti Kálmán művészi módon, nagy tehetségre vallón éreztette meg a belsejében vérző, de a világ előtt cinikusnak mutatkozó embert. Björnson nem igen nagy közönséget csalt a "Vígszínházba, de ez a közönség egész este lelkesen tapsolt. A forditás Pesti Kálmán nivós munkája. Fodor Jenő a bíróság előtt. — A vállalkozó bűnei. — (Saját tudósítónktól.) Fodor Jenő, szegedi temetkezési vállalkozót a felesége följelentésére ebben az évben, junius 12-én letartóztatta a rendőrség. A följelentés előtt kíméletlenül megverte a feleségét otthon és a nyilt utcán is. Az asszony elkeseredésében leleplezte a férjét. Okirathiamisitással és csalással Vádolta. Szakáll József dr rendőrkapitány a kihallgatás után letartóztatta Fodor, Jenőt. Annak idején nagy föltűnést keltett Fodor Jenő esete. Ismert alak volt Szegeden, különösen a politikai mozgalmakban tevékenykedett. Rabiátus természete miatt sok kellemetlensége volt. A pályája meglehetősen változatos. Droguista, majd pedig temetkezési vállalkozó volt. A letartóztatása előtt a bérkocsi Vállalatot akarta megvásárolni. Az ügyészség súlyos testisértés, tbbrendbeli okirathamisitás, csalás és sikkasztás miatt emelt vádat ellene. A felesége és több károsult azonban még a vizsgálat folyamán visszavonta a följelentést. Az ügyészség azonban hivatalból fentartotta a vádat. Közben szaporodtak a följelentések. A jelentéktelenebb ügyökben, a szegedi törvényszék már két ízben tartott főtárgyalást. Néhány hónappal ezelőtt csalásért és okiratbamisitásért tiz hónapi börtönre, ,a mult hetekben pedig rágalmazásért egy hónapi fogházra átélték. A felesége följelentése ügyében a szegedi tör vény széken kedden volt ia főtárgyalás. Súlyos testi (sértéssel, ökirathamisitással és csalással van vádolva. A tárgyalás két napra van kitűzve. A törvényszéki tárgyalásról részletes tudósításunk a következő: Elnök: Rigó Endre dr. Szavazóbirák: Tóth Gyula dr és Nagy Zoltán. A vádhatóságot Harsányt Elemér dr ügyész képviseli. Védők Fülöp Zsigmond dr és Reiniger Jakab dr. Elnök felolvasta a vádiratot. Először az okirathamisitást tárgyalták. A vád szerint Fodor a bátyja nevére ötezer koronás váltót hamisított és azt Friedmann Gyula budapesti kereskedőnél értékesítette. Fodor Jenő: Nem érzem bűnösnek. Az aláírást nem hamisítottam. Az aláírásra különben jogom lett volna, mert arra fölhatalmazást kaptam a bátyámtól. Fodor Béla nem emlékezett arra, hogy a váltóaláirás az ő kezeirása-e. Elismerte, hogy az aláírásokra fölhatalmazást adott Fodor Jenőnek. A váltót Fodor Jenő anyja is aláirta, aki azonban nem tudta, hogy az aláírás kinek a kezeirása. Azután a vád második pontjának, a súlyos testisértés ügyének tárgyalása következett. Fodor Jenő egy nyári estén kíméletlenül elpáholta a feleségét. Az összeszólalkozás különben mindennapi volt a házastársak között, amiért az asszony az anyósát okolta. Junius 12-én a Kossuth Lajos-sugáruton, Fodor üzlete előtt összeveszekedtek a házastársak és az anyós. A verekedésre nagy csődület támadt, alig lehetett szétválasztani a verekedőket. Fodor azzal védekezett, hogy jogos fölháborodásában verte meg a feleségét. Az anyját becsmérelte. A tárgyalás legérdekesebb momentuma volt Fodor Jenőné kihallgatása. Az asszony az eset óta a szüleinél tartózkodik, Szilágymegyében. A tárgyaláson fekete bársony kosztümben jelent meg. Amikor az elnök megkérdezte, hogy akar-e vallani, tétovázott. Láthatólag küzködött önmagával. A közönség szimpátiáját hamar megnyerte ez a sokat szenvedett asszony. Az elnök többszöri kérdésére végre hajlandó volt a vallomásra. Menteni igyekezett férjét. Az ügyész indítványára a bíróság mellőzte a megesketését. A kihallgatott tanuk lényegtelen valló-