Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-20 / 291. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 december 20 mást tettek az utcai verekedésre vonatkozólag. A vád harmodik pontja szerint Fodor Jenő csalással van vádolva. Dávid Sándor szállodással ezerötszáz koronás váltót íratott alá azzal az ürügygyei, hogy egy helyiséget átenged Dávidnak. A helyiség kulcsát is átadta. Később kitűnt, hogy az a helyiség Berkes József birtokában van. Fodor azzal védekezett, hogy a helyiség tényleg a birtokában volt, csak zsirálás ntán másította meg az elhatározását Berkes. Különben is a fölvett pénzből az egyezség értelmében ezer koronát letétbe helyezett biztosítékul. A tanuk megerősítették Fodor védekezését. A tárgyalást hét órakor félbeszakította az elnök és folytatását szerdán délelőtt kilenc órára tűzte ki. 1 fogak ápolására legjobb a Gerle-féle <2b ára 70 fillér Kapható Szeged, Klauzál- XlCSYf) tAren. a O I W tárban. tAren, a NAPIJHIREK MOZI-ÓDA. Asta Nielsen. * Ha a nép a Moziban mulat, Csak akkor emelkedik a hangulat Mint hőmérőben a higany, Ha Asta Nielsen, ez isteni nő, Játszik a moziban. Én nem tudom, Hogy ebben a nőben mi van, Ami ugy hódit, Ami ugy hódit, Sziveket lódit, Kedélyeket gyógyít És szemünkbe könnyet tódit. Te lenge nádszál, Csak játszál, játszál, Mosolyogva, nevetgélve És korbácsold fel a vért Bennem azért A négy hatosért, Melyet a mozis kért A jegyért, Mert bejöttem a játékodért. Isten tudja, hogy miért, Nem azért A négy hatosért, Hanem egészen másért, Oly boldogtalan vagyok S csak az érti meg a búmat, Aki a mozihoz ért. Ó, Asta Nielsen, Asta Nielzen, Kiről e sorok zengenek, Ne tégy beteggé engemet, Mert, már most is elég Szerelmes vagyok beléd. Ó, te Asta Nielsen, érted Sörbe fullasztom bánatom, Mert ha ezt a szót látom: Pilzen, A P betűt N-nek nilzem, Ó Asta Nilzen, Asta Nilzen! — A magyar ipar. A fel vergődni kívánó és az államtól folyton anyagi támogatásokat kolduló magyar iparra jellemző az itt következő szegedi eset, amelyet a fővárosi A Nap ir meg mai számában: Még a kereskedelmi tárca tárgyalása során történt, hogy Reök Iván, egy furcsa és boihózaü csattanójú visszaélésről rántotta le a lepiet. A magyar iparpártolás körül történü, sajnos panamákat ismertette Reök ps ez alkalommal kitért a vaggon-kartellre, a melyet 3 év előtt mulatságos módon falhoz állítottak. Három évvel ezelőtt a szegedi villamos vasútnak kocsikra volt szüksége. A vasút koncessziójában a kormány kikötötte, hogy csak magvar iparterméket használhat, a vaggongyárak kartelljében pedig a- győri volt soron, tehát a kocsikat szükségszerűen a győri vaggongyárból kellett beszerezni. A szegedi vállalat beküldte a kocsiterveket Győrbe és ajánlatot kért. Egy kocsi ára: nyolcvanötezer korona — mondta a szegedi villamos. Egyidejűleg kisült, hogv német vaggongyárak ennek a horribilis ajánlati árnak majdnem a feléért liferálnának kocsikat. A szegedi vasút igazgatója ezt közölte a minisztériummal, de nem lehetett segiteni. Elv az elv, a kartell pedig kartell, még a pokolban is. A szegedieknek kellett tehát kigondolni valami ügyeset. És kigondolták. A szegedi vasutat finansziirozó brüsszeli csoport nápolyi vállalata számára ajánlatot kért Győrtől. Nápoly számára: ötezerötszáz korona — mondta Győr. A külföldi gyárakkal konkurrálni tudniillik egészen más dolog, mint itthon a monopóliumot gyakorolni. Rendben van — mondta Brüsszel. Megrendeltette az 5500 koronás kocsikat Nápoly számára és dirigáltatta — Szegedre. A győri vaggongyárnak ugyanis fogalma sem volt arról, hogy a szegedi és a nápolyi villamost ugyanaz a csoport finanszírozza. Annyira nem, hogy a szegedi terveket Győrből egyszerűen beküldték Brüsszelbe, azzal, hogy ilyen kocsikat szívesen szállítunk 5500 koronáért. És szállították is. De nem Nápolyba, hanem — Szegedret — Az ipartorvény revíziója. Szakáll József ipartestületi elnök vezetésével kedden délben nagyobb küldöttség kereste föl Lázár Gvörgy dr polgármestert. Előadta a küldöttség vezetője, hogy az ipartörvény revízióra szorul és szükséges lenne, ha a város az ipartörvény revízióját kérné a kormánytól. A polgármester válaszában elismerte a kérés jogosságát, megigérte, hogy azt támogatni fogja és nyomban intézkedett is, hogy a szerdán kezdődő közgyűlés a tárgysorozatára a kérdés rákerüljön. — A szegedi IeányegyesSlet hangversenye. A szegedi leányegyesület január 20-án rendezi Hajdú Marcelné, Dalnoki Piroska és Dienzl Oszkár részvételével hangversenyét a Tisza-szálló nagytermében. — Szegények kenyere. A szegedi jótékonysági egyesület ingyen-kenyér mozgalma megkezdődött. Az egyesület mozgalmának vezetője Somogyi Szilveszter dr rendőrfőkapitány. Az Ingyen kenyeret az árvaház udvarán szombaton délután 3 órakor osztják ki épen ugy mint a mult évben. Az idén azonban csak azok a gyermekek kapnak egész kenyeret, aki'k szüleiknek, vagy hozzátartozóiknak viszik haza és ezt a rendőrfőkapitánynál kiállított bizonyitványnyal igazolják. Aki megjelenik, az kap egy kenyeret. Aki rá szorul, csak bátran jelentkezzék. Ne tekintse senki megszégyenítő alamizsnának. Szeged város intelligens közönsége jó szívvel, jó lélekkel, örömmel megvendégeli azokat, akik a sors mostohasága, munkahiány vagy bármi más ok folytán anyagilag még olyan helyzetben sincsenek, hogy ebben a drága világban a mindennapi kenyérből jól lakhatnának. Igaz szeretettel adja azt a kenyeret az a 150 jótékony ember. — Házasság. Berkovics Ármin és Kun Aranka december 17-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Vasutasok árváinak. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök mint belügyminiszter a magyar szent korona országainak vasutas-szövetsége indokolt kérelmére megengedte, hogy december 21-én és 22-én Magyarország minden vasutvonala mentén a vasutasok országos árvanapot tarthassanak és országos gyűjtést eszközölhessenek a vasutasok árvái érdekében. Ebből az alkalomból Tolnay Lajos, a Vasutas-Szövetség elnöke, lelkeshangu fölhívást bocsátott ki az ország nemeslelkü polgáraihoz, fölkérvén őket, hogy karácsony magasztos ünnepe előtt emlékezzenek meg filléres adományaikkal a vasutasok elárvult gyermekeiről. A vasutasok remélik, hogy az ország közönsége kérésüket méltányolni fogja és hogy a karácsony előtti gyűjtés jelentékeny anyagi eredményt fog hozni a vasutasok árvaháza számára. — Fölemelik a kórházi ápolási dijat. Szeged város már régóta sürgeti a kormánynál a kórházi ápolási dijak fölemelését. A miniszter most leiratban megengedte, hogy az ápolási dijakat fölemeljék, de azt kívánja, hogy a kórház költségvetésének egyes tételeit redukálják. A kórház 1912. évi költségvetésének jóváhagyására vonatkozó miniszteri leirat a következő: A városi közkórház 1912. évi 'költségvetésében a napi ápolási díj által födözendő kétszázegy ezer 751 korona szükségletet elosztva az előző három évi ápolási napok számának kikeritett átlagával, 8700-al, ápolási díjul 207.99 fillér jelentkezik s agy azt páros fillérre kikerekítve két korona nyolc fillérben azzal állapitom meg, hogy a kikerekitésből eredő 0.01 fillér a tartalékalap gyarapítására lesz fordítandó. A kö'iségvetésre vonatkozólag a következőket jeevzern meg: Az élelmezési rovaton a nyolc tanuló-ápoló élelmezésére előirányzott 3504 koronát töröltem, mert az ápolóképzés szervezésének ügye még mincs olyan előrehaladott állapotban, hogy a kórházi költségvetésben e cimen bármely kiadás szerepelhessen. Fűtésre a három évi átlag alapján 16.400 koronát engedélyezek az előirányzott 17.000 korona helyett, vegyesekre pedig az 1911. évi hitelt 700 koronával meghaladó 4700 koronát állítottam be az 5000 korona helyett. A többi tételeket változatlanul hagyva, a kölségvetésre vonatkozó ez évi 633. 'közgyűlési számú törvényhatósági bizottsági határozatot a föntiek értelmében hagyom jóvá. Budapest, 1911. évi december 14-!ikén. A miniszter rendeletéből: Hajós dr s. k., közegészségügy/i fölügyelő. Haas Fülöp válogatott szép darabok érkeztek és felt* S2ö"yeg' butor"övet és *9yí,eínö ^árosok"á' nést keltő olcsó áron bocsátjuk eladásra ^^ $ie@@d, Kárász-utca 10. 2446