Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-20 / 291. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 december 20 mást tettek az utcai verekedésre vonatkozó­lag. A vád harmodik pontja szerint Fodor Jenő csalással van vádolva. Dávid Sándor szállo­dással ezerötszáz koronás váltót íratott alá azzal az ürügygyei, hogy egy helyiséget átenged Dávidnak. A helyiség kulcsát is át­adta. Később kitűnt, hogy az a helyiség Berkes József birtokában van. Fodor azzal védekezett, hogy a helyiség tényleg a birtokában volt, csak zsirálás ntán másította meg az elhatározását Berkes. Kü­lönben is a fölvett pénzből az egyezség értel­mében ezer koronát letétbe helyezett biztosí­tékul. A tanuk megerősítették Fodor védeke­zését. A tárgyalást hét órakor félbeszakította az elnök és folytatását szerdán délelőtt kilenc órára tűzte ki. 1 fogak ápolására legjobb a Gerle-féle <2b ára 70 fillér Kapható Szeged, Klauzál- XlCSYf) tAren. a O I W tárban. tAren, a NAPIJHIREK MOZI-ÓDA. Asta Nielsen. * Ha a nép a Moziban mulat, Csak akkor emelkedik a hangulat Mint hőmérőben a higany, Ha Asta Nielsen, ez isteni nő, Játszik a moziban. Én nem tudom, Hogy ebben a nőben mi van, Ami ugy hódit, Ami ugy hódit, Sziveket lódit, Kedélyeket gyógyít És szemünkbe könnyet tódit. Te lenge nádszál, Csak játszál, játszál, Mosolyogva, nevetgélve És korbácsold fel a vért Bennem azért A négy hatosért, Melyet a mozis kért A jegyért, Mert bejöttem a játékodért. Isten tudja, hogy miért, Nem azért A négy hatosért, Hanem egészen másért, Oly boldogtalan vagyok S csak az érti meg a búmat, Aki a mozihoz ért. Ó, Asta Nielsen, Asta Nielzen, Kiről e sorok zengenek, Ne tégy beteggé engemet, Mert, már most is elég Szerelmes vagyok beléd. Ó, te Asta Nielsen, érted Sörbe fullasztom bánatom, Mert ha ezt a szót látom: Pilzen, A P betűt N-nek nilzem, Ó Asta Nilzen, Asta Nilzen! — A magyar ipar. A fel vergődni kí­vánó és az államtól folyton anyagi támoga­tásokat kolduló magyar iparra jellemző az itt következő szegedi eset, amelyet a fővárosi A Nap ir meg mai számában: Még a kereskedelmi tárca tárgyalása so­rán történt, hogy Reök Iván, egy furcsa és boihózaü csattanójú visszaélésről rántotta le a lepiet. A magyar iparpártolás körül tör­ténü, sajnos panamákat ismertette Reök ps ez alkalommal kitért a vaggon-kartellre, a melyet 3 év előtt mulatságos módon falhoz állítottak. Három évvel ezelőtt a szegedi villamos vasútnak kocsikra volt szüksége. A vasút koncessziójában a kormány kikötötte, hogy csak magvar iparterméket használhat, a vaggongyárak kartelljében pedig a- győri volt soron, tehát a kocsikat szükségszerűen a győri vaggongyárból kellett beszerezni. A szegedi vállalat beküldte a kocsiterveket Győrbe és ajánlatot kért. Egy kocsi ára: nyolcvanötezer korona — mondta a szegedi villamos. Egyidejűleg kisült, hogv német vaggongyárak ennek a horribilis ajánlati ár­nak majdnem a feléért liferálnának kocsikat. A szegedi vasút igazgatója ezt közölte a mi­nisztériummal, de nem lehetett segiteni. Elv az elv, a kartell pedig kartell, még a pokol­ban is. A szegedieknek kellett tehát kigon­dolni valami ügyeset. És kigondolták. A sze­gedi vasutat finansziirozó brüsszeli csoport nápolyi vállalata számára ajánlatot kért Győrtől. Nápoly számára: ötezerötszáz ko­rona — mondta Győr. A külföldi gyárakkal konkurrálni tudniillik egészen más dolog, mint itthon a monopóliumot gyakorolni. Rendben van — mondta Brüsszel. Megren­deltette az 5500 koronás kocsikat Nápoly számára és dirigáltatta — Szegedre. A győri vaggongyárnak ugyanis fogalma sem volt arról, hogy a szegedi és a nápolyi villamost ugyanaz a csoport finanszírozza. Annyira nem, hogy a szegedi terveket Győrből egy­szerűen beküldték Brüsszelbe, azzal, hogy ilyen kocsikat szívesen szállítunk 5500 ko­ronáért. És szállították is. De nem Nápoly­ba, hanem — Szegedret — Az ipartorvény revíziója. Szakáll József ipartestületi elnök vezetésével kedden délben nagyobb küldöttség kereste föl Lázár Gvörgy dr polgármestert. Előadta a küldött­ség vezetője, hogy az ipartörvény revízióra szorul és szükséges lenne, ha a város az ipartörvény revízióját kérné a kormánytól. A polgármester válaszában elismerte a kérés jogosságát, megigérte, hogy azt támogatni fogja és nyomban intézkedett is, hogy a szerdán kezdődő közgyűlés a tárgysoroza­tára a kérdés rákerüljön. — A szegedi IeányegyesSlet hangversenye. A szegedi leányegyesület január 20-án ren­dezi Hajdú Marcelné, Dalnoki Piroska és Dienzl Oszkár részvételével hangversenyét a Tisza-szálló nagytermében. — Szegények kenyere. A szegedi jó­tékonysági egyesület ingyen-kenyér moz­galma megkezdődött. Az egyesület mozgal­mának vezetője Somogyi Szilveszter dr rendőrfőkapitány. Az Ingyen kenyeret az árvaház udvarán szombaton délután 3 óra­kor osztják ki épen ugy mint a mult évben. Az idén azonban csak azok a gyermekek kapnak egész kenyeret, aki'k szüleiknek, vagy hozzátartozóiknak viszik haza és ezt a rendőrfőkapitánynál kiállított bizonyitvány­nyal igazolják. Aki megjelenik, az kap egy kenyeret. Aki rá szorul, csak bátran jelent­kezzék. Ne tekintse senki megszégyenítő ala­mizsnának. Szeged város intelligens közön­sége jó szívvel, jó lélekkel, örömmel meg­vendégeli azokat, akik a sors mostohasága, munkahiány vagy bármi más ok folytán anyagilag még olyan helyzetben sincsenek, hogy ebben a drága világban a mindennapi kenyérből jól lakhatnának. Igaz szeretettel adja azt a kenyeret az a 150 jótékony ember. — Házasság. Berkovics Ármin és Kun Aranka december 17-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Vasutasok árváinak. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök mint belügymi­niszter a magyar szent korona országainak vasutas-szövetsége indokolt kérelmére meg­engedte, hogy december 21-én és 22-én Ma­gyarország minden vasutvonala mentén a vasutasok országos árvanapot tarthassanak és országos gyűjtést eszközölhessenek a vas­utasok árvái érdekében. Ebből az alkalomból Tolnay Lajos, a Vasutas-Szövetség elnöke, lelkeshangu fölhívást bocsátott ki az ország nemeslelkü polgáraihoz, fölkérvén őket, hogy karácsony magasztos ünnepe előtt emlékezze­nek meg filléres adományaikkal a vasutasok elárvult gyermekeiről. A vasutasok remélik, hogy az ország közönsége kérésüket méltá­nyolni fogja és hogy a karácsony előtti gyűj­tés jelentékeny anyagi eredményt fog hozni a vasutasok árvaháza számára. — Fölemelik a kórházi ápolási dijat. Szeged város már régóta sürgeti a kormány­nál a kórházi ápolási dijak fölemelését. A mi­niszter most leiratban megengedte, hogy az ápolási dijakat fölemeljék, de azt kívánja, hogy a kórház költségvetésének egyes téte­leit redukálják. A kórház 1912. évi költség­vetésének jóváhagyására vonatkozó minisz­teri leirat a következő: A városi közkórház 1912. évi 'költségveté­sében a napi ápolási díj által födözendő két­százegy ezer 751 korona szükségletet el­osztva az előző három évi ápolási napok szá­mának kikeritett átlagával, 8700-al, ápolási díjul 207.99 fillér jelentkezik s agy azt páros fillérre kikerekítve két korona nyolc fillér­ben azzal állapitom meg, hogy a kikerekités­ből eredő 0.01 fillér a tartalékalap gyarapí­tására lesz fordítandó. A kö'iségvetésre vonatkozólag a követke­zőket jeevzern meg: Az élelmezési rovaton a nyolc tanuló-ápoló élelmezésére előirányzott 3504 koronát tö­röltem, mert az ápolóképzés szervezésének ügye még mincs olyan előrehaladott állapot­ban, hogy a kórházi költségvetésben e cimen bármely kiadás szerepelhessen. Fűtésre a három évi átlag alapján 16.400 koronát engedélyezek az előirányzott 17.000 korona helyett, vegyesekre pedig az 1911. évi hitelt 700 koronával meghaladó 4700 ko­ronát állítottam be az 5000 korona helyett. A többi tételeket változatlanul hagyva, a kölségvetésre vonatkozó ez évi 633. 'közgyű­lési számú törvényhatósági bizottsági hatá­rozatot a föntiek értelmében hagyom jóvá. Budapest, 1911. évi december 14-!ikén. A miniszter rendeletéből: Hajós dr s. k., köz­egészségügy/i fölügyelő. Haas Fülöp válogatott szép darabok érkeztek és felt* S2ö"yeg' butor"övet és *9yí,eínö ^árosok"á' nést keltő olcsó áron bocsátjuk eladásra ^^ $ie@@d, Kárász-utca 10. 2446

Next

/
Oldalképek
Tartalom