Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-07 / 281. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 1911 december 2' gére kell járnia a Steiner-kambinációnak. A d etek ti vök azért sorra veszik Steiuer volt házigazdáit ás, hogy tőlük is adatokat szerezzenek a gyanusitott ember életére vonatkozóan. Steinernek arcképe is van a főkapitányság bűnügyi nyilvántartójában s ezt a fotográfiát meg fogják mutatni a bank tisztviselőinek és a nyomdásznak, hogy vájjon fölismerik-e benne a bank csalóját. Sárközy detektív, aki tegnap Pécsre ment, hogy ott kutasson Steiiner Ferenc, illetve a névtelen levél %ója után, szerdáin délelőtt telefonon jelentette Krecsányi rendőrtanácsosnak, hogy Pécsett egyáltalán nem lakik olyan nő, aki Amerikából tért volna mostanában vissza. A névtelen levélről tehát már bizonyos, hogy direkt a rendőrség félrevezetésére Íródott. Magáról Steinerről megállapította a detektív, hogy három évvel ezelőtt lakott Pécsett, de egyebet ott róla nem udnak. Munkácsról jelentik: Az itteni főtér trafikus üzletének tulajdonosnője jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy két hónappal ezelőtt két úriember jelent meg az üzletében. Feltűnt neki, hogy az egyiknél, — aki fizetett — rendkivül sok ezresbankót látott. A Steiner nyomdász által adott személyleírás teljesen ráillik arra a szőke úrra, akiről említést tesz. Elmondotta még az asszony azt ás, hogy annak idején egyik munkácsi detektivnek elmondotta, sogy mennyi pénzt látott az ismeretlen és izgatottan viselkedő férfiúnál, de — az asszony szerint — a detektív rá se hederített. — A fővárosi rendőrség most ez irányban is kutat. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön : A tatárjárás, operett. (Páros 2/s) Pénteken délután: A cigányszerelem, operett. Pénteken este : A kis gróf, operett. (Páratlan '/,) Szombaton: A Petőfi-Társaság hangversenye. (Bérletsziinet) Vasárnap délután : A babuska, operett. Vasárnap este: Az élö halott, szinmü, (Páratlan •/..) Berlin szinházai. — Levél a kulisszák közül. — Berlin, december 1. Berlinben a december első három hete a színházi szezonnak halottja. A közönség nagyban készülődik a szent ünnepekre, a direktorokat pedig annyira elfoglalja a karácsonyi bemutatókra való készülődés, hogy a máskor oly eleven színházi élet teljesen meglanyhul. Csak az operettszínházak telnek meg esténkint és igazán boldogok lehetnek azok a színházigazgatók, akik már előre tudhatják, mennyi lesz a kasszájuk december tizenhetedikén vagy huszonegyedikén. Azok a színházak, amelyek most november utolján kasszadarahra tettek szert, nem is nagyon törődnek a december három sovány hetével. De jaj a többieknek. A bevétel még a kiadást sem fogja fedezni. Annál lázasabb reménykedéssel néz minden színház a december huszonharmadika elé: az összes színházak ugyanis ekkor mutatják be szezonslágereiket. A bemutatóra következő napon — karácsony estéjén — már nincs színház. Ez a karácsony máskülönben csúnyán kijátszott a három hét alatt úgyis meggyötört igazgatókkal, Huszonegyedike, ugyanis vasárnapra esik és igy ebben az évben a szinházdirektorok számára csak ötvenegy vasárnap van. Ez mindenesetre szomorú karácsonyi ajándék. Szerencsére azonban a december 23-ika oly jelentős dátum a berlini színházak életében, liogy bizony a nagy készülődésben, tervezgetésben alig is törődnek ezzel a kis vasárnapi zökkenővel. A berlini igazgatóknak ugyanis régi hite az, hogy a karácsony hetében a közönség lelkesebb, jobban van hangolva, s ezért karácsony előtt való estén mutaja be minden igazgató a legjobbnak tartott, legtöbb sikerrel kecsegtető darabját, a szezon slágerét. Ebben az évben még igazi kassza-sikere egy darabnak sem volt s igy mindegyik igazgató a december huszonharmadikától várja ennek elérkezését. A mostani deeember huszonharmadika ugyancsak nagy probléma lesz a berlini közönségnek: melyik színházba menjen? Mert válogatni van bőviben. A hét legnagyobb berlini színház — kivéve a Berliner Tlieatert — ugyanis bemutatóra készül. A szerkesztőségeknek is ugyancsak nagy munkát fog adni a bét, egy napra eső bemutató. A bemutatók közül a legszenzációsabbnak ígérkezik a Lessingtheater premierje. Hermann Bahr-nak Das Tanzchen cimü darabját fogják bemutatni. Bahr Koncertjére a szegedi közönség bizonyára kedvesen emlékezik vissza. Érdekes, hogy a mult évi karácsonyi bemutatón szintén szerepelt Hermann Bahr ugyancsak a Lessing-theaterben. Akkori darabja a Kinder, jóllehet, huszonegy színház fogadta el előadásra, jelentéktelen sikert ért el csupán. Mostani darabja a berlini színházi emberek próféciája szerint sláger lesz. A Kleine Theater Max Bernstein darabját mutatja be Endlich alléin címmel. Bernstein nevét, jóllehet, már több darabját mutatták be mint színházi szerzőét, alig ismeri a német közönség. Az Eulenburg-pör kapcsán neve sokat szerepelt, különösen Harden szenzációs védelme folytán. A magyar származású Pálffy volt színháza, a Hebbel-Theater a jónevü német iró, Bössler Károly darabjára, Die fünf Frankfurter-re készül. Ennek a darabnak a bemutatása azonban kétséges. Ugyanis a címszerep eljátszására Rössler a színház igazgatóját, Meinhardtot kérte fel. A darab a Rotschild-családdal foglalkozik és a tizennyolcadik század elején játszódik le. öt tipikus zsidó fiatalember szerepel benne, ezek egyikét kellett volna Minhardtnak játszani. Az igazgató azonban — bár első és jelentős sikerét zsidó szerepben érte el — nem akar játszani és kétséges, hogy karácsonyra lehet-e része a berlini publikumnak Rössler darabjában. Francia .darab bemutatására készül a Trianon Theater. Leon Xanrof Le petit café cimü darabja kerül majd karácsonyra szinre. A Theater des Westens Fali Leó operettet mutat be. Cime: Der lustige Augustin. Az. operette szövegét két igazgató, Ernst Wellisch és Bernauer irták. Egy harmadik berlini igazgató pedig egy darabot irt, melynek Das Marchen vom Heiligenwald a cime. A darab egy uj színházban fog szinrekerülni. Reinhardt ez évi karácsonyi darabját nem Berlinben, hanem Londonban fogja először szinrehozni. Karácsonyi misztérium — ez lesz a karácsonyi darab — próbái Berlinben folynak. A darabot Vollmöller irta régi krónikák után, a kisérő zenét pedig Humperdinck szerezte. Pallenberg, a hires bécsi színész, ki a darab címszerepét fogja kreálni, már Berlinben van. Egy másik bécsi szinészvendége is van a német császárvárosnak, Gustav Maran, kit Rudolf Lothar szerződtetett le száz előadásra. A karácsonyi beiriutatók tehát — mint látjuk — ugyancsak foglalkoztatják a berlini színházakat. Azonban, hogy milyen kriszkindlit hoznak a szent ünnepek az igazgatóknak, azt még alig lehet tudni. * Festetich Szegeden. Festetich Andor gróf, országos szinészeti felügyelő ma rövid ideig Szegeden időzött. Festetich Szabadkáról jött, ahol a színházért versenyző két igázgató: Krémer Sándor és Nádasy József érdekében járt el. Szeged felé azért utazott, hogy a .,Muzsikaszó"-hangverseny iránt érdeklődjék. * Nádasy József szabadkai színigazgató. A szabadkai szinügyi bizottság szerdán délután választotta meg titkos szavazás utján a szabadkai szinház igazgatóját. A választás egyhangúlag Nádasy József, volt soproni színigazgatóra esett. Nádasy a magyar színészet egyik kitűnősége, aki az elmúlt nyáron a budai Várszínházban is sikerrel szerepelt a társulatával. A választást szenvedélyes harc előzte meg, plakátokon is korteskedtek. A szabadkai színháznak eddig Krémer Sándor volt az igazgatója. * Pálmay Ilka és Szeged. A bécsi rendőrség tulbuzgó erkölosmentése, Pálmay Ilka memoárjainak elkobzása ma a könyvpiac legnagyobb szenzációja. Az első hirre, fővárosi munkatársunk fölkereste Kinszky grófné Pálmay Ilkát, hogy elsősorban gratuláljon neki ahoz a kitűnő reklámhoz, melyet a bécsi rendőrség olyan olcsón szolgáltatott, másodsorban és főleg azért, hogy a művésznőtől könyve elkobzásának okairól és részleteiről fölvilágosítást kérjen. Pálmay Ilka azonban maga sem tud többet erről a dologról, mint amennyit a lapokból megtudott s ő maga is csak kombinál, találgat. — Épen most kaptam Glücksmanntól, könyvem bécsi kiadójától, távirati feleletet a sürgönyömre — mondta Pálmay Ilka — amelyben megnyugtat, hogy ha az állítólagos elkobzás — melyről ő még semmit sem tud — megtörtént is, azt rövid időn belül meg fogják szüntetni, mert azt csakis félreértés idézhette elő. A bécsi lapok közöltek könyvemből kiszakított szemelvényeket s ezek reprodukálásába valamit tévesen belemagyarázhattak. Munkatársunk kérdésére, hogy mit szándékozik most tenni, — a művésznő nagyot sóhajtott: — Édes istenkém! Mit tehetnék? ... Semmit! Higyje el, ennél sokkal sürgősebb dolgokat kell elintéznem. Először is szombaton Szegeden veszek részt a Petőfi-Társaság irodalmi estéjén, melyet Pap Zoltán „Muzsikaszó" cimü remek könyvének bemutatása céljából rendez. Pap Zoltán több gyönyörű dalát fogom énekelni ott, tizenegyedikén pedig Nagyváradon. Képzelheti, hogy ez engemet sokkal jobban izgat, mint az egész bécsi hecc! Ünnepek után Kolozsvárit játszom öt estén: Szép Heléná-ban, az Elvált asszony-ban, Pillangó kisasszony-ban, Szenes leány, szenes legény-ben, a Napraforgó népszínműben és Lady Frederic-ben. Ezekhez csupa uj kosztümöket kell varratnom ... Na hát! Ez épen elég, hogy minden percemet elfoglalja. Ezért nem is járhatok ujabb időben társaságba. Neheztelnek is rám mindenfelől. * UJ színház Szabadkán. Szabadkán nagyon rossz színházi viszonyok vannak. Nincs megfelelő színházépület. Festetich Andor gróf vidéki szinészet főfelügyelője, most Szabadkán időzött és az uj szinház építéséről ezeket mondotta el tudósítónknak: — Értesültem arról az ujabban ismét nagy erővel megindult mozgalomról, mely itt az uj szinház érdekében folyik. Nekem az a meggyőződésem, hogy ennek a mozgalomnak rövidesen sikerre kell vezetni. Elvégre Szabadka minden irányban fejlődik, olyan nagy város, amely nem nélkülözheti soká az uj szinházat. Nekem az a véleményem, hogy a kormány pénzügyileg honorálni fogja az uj szinház magyarosító hatását s nem zárkózik el a méltányos kérelem teljesítése elől. * Muzsikasző hangverseny. A szegedi színházban nagyban készülnek a szombati Petőfi-est hangversenyére. Ugy tudjuk, hogy a művészek Pap Zoltán illusztris vendégünkkel 9-én érkeznek meg. A jegyeknek kibocsátása ma reggel vette kezdetét és már — mint értesülünk — igen sok előjegyzés történt. A hangversenyt előkészítő bizottság a közkedvelt Erdélyi Kálmán cigányzenéjét kérte föl a közreműködésre. Pap Zoltánnak még nem ismert dalait már napok óta tanulják, hogy mintaszerű kísérettel szolgáljanak a közreműködő művészeknek. * A budapesti Népopera. Ma este volt az első nyilvános főpróbája a Martos-féle Népoperának, melyre hivatalosak voltak a fővárosi sajtó és a művészet és irodalom képviselői. Az első főpróbán a Népopera megnyitó előadásául szánt Quo Vadist mutatták be, mely nagysikerű operának ígérkezik. A