Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)
1911-12-24 / 295. szám
10 fl, , t DELMAOYARORSZAO 1911 december 29 pálinkagyára és bornagykereskedése n, Koss Telefon 631. Postatakarék cheque számla 26225. Telefon 631. A Kőbányai Első Magyar Részvény Serfőzde hordóés palacksör főraktára 0 0 0 ffl 0 0 0 0 0 0 0 0 m 0 0 0 0000000000000 2096 0 •rann • iallaíi Erű, élet, művészet. Irta Károlyi Zajos. Ate életről vagy a művészetről, annak legáltalánosabb tényezőiről, föltételeiről. I. — Művészetnek egyoldalúan nem lehet nevezni az emberi tevékenység néhány elvontabb ágát, mint a költészet, zene, szobrászat — stb. — E fogalom sokkal mélyebb értelmű, melyet ha kissé figyelünk, egész uj dolgok tárulnak föl előttünk, melyek bevilágítanak az ő lényébe. — Mindennek oka az Erő* — Tehát minden: Erő és hatása, mert: az Erő már lényéből következőleg hat. — Mindenben benn van és minden őbenne. — Ebből következik, hogy számunkra ő trascendentális, mert a rész az egészet meg nem határozhatja, — De mert az Erő egyenlő hatásával — hatásából következtetünk lényére. — Az észlelet azt mutatja, hogy szervezet. — Szervezet: a részeknek oly rendben való összetétele, hogy liatni képes legyen. — A szervezet hatása a munka, melyet köznyelven életnek mondunk. — A részeknek bizonyos — rendi — összetétele: a szervezet összetétele. — Ez igen fontos tétel. — Hogy mily rendben tévődnek össze a részek, a? a szervezet törvénye. * Az „Isten" s „Magánvaló" fogalma nem jó, mert kivül helyezi a világon ami képtelenség, mert ez vele egybeolvadt. Sokkal jobb az „Akarat" fogalma, de nem oly általános értelmű, mert csak magasabb rendű szervezetekben élesedik ki. Ha azt mondom a gyermeknek: „ez m kódarab, mit itt látsz: az „Akarat" — nagyot néz; ha azt mondom: „ez itt az Eró" — természetesnek fogja találni, Jóllehet egyikre sem tanították különösen. — Ebből következik, hogy a törvény a szervezet élete. — Aki a törvényt sérti, az életet sérti. — De mert minden Erő, minden hatás, minden szervezet is, minden élet is, minden munka is, csak annak különböző rendű foka. — Ugyan az Ö lénye hatja át minden részét. — Lényének végtelen tartalmánál fogva végtelen hatásra, végtelen tartalmának kifejezésére van szüksége a legapróbb részig, mi csak ugy érhető el, ha a legkisebb rész a fő szervezethez hasonló erőben, hatásban. — Tartalmának kifejezésénél fogva át kell •tehát alakulnia végtelenül ugy formában, mint irányban, mert csak igy lesz tartalma, lénye nyilvánvaló. — Az, ami az erő tartalmát kimutatja, eszközli, irányát átalakítva, az anyag: a gép. — S mert az erő mindent betölt: minden anyag, minden gép. — Az ember a legmagasabb rendű gép, — Szervezete legtökéletesebben hasonlít az Ős erő szervezétéhez. „Az Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette." (Ószövetség.) Az ember az Isten fia. (Újszövetség.) — Benne immár áthatotta a részt az Erő teljes mivolta. — Benne mint részben ismétlődik ugyanaz a világ, ugyanaz a működés, működésének fejlődésében ugyanaz a rendszer. — Ugyanaz az élete, a munkája törvényei. — Abból fakadt más nem lehet. — Tartalmának kifejezése szükségképen kívánja a fejlődést. — Az egységes erő tartalmának két véglete, az anyag és lélek a gépek fejlődésében oda ért, hol már az egyénen észlelhető ar, Ös-Erő, minden őt jellemző tényezője és ennek koncentrált produktuma, az Alkotás. Mi is alkotjuk immár a mi világunkat az ö kegyelméből. Szemeink megnyíltak, már látjuk Őt. S mert mi is alkotunk, — tudjuk, mit tesz alkotni, megbecsülhetjük az alkotás értékét, mivoltát, becsülhetjük Öt. Ezt akarta. Az alkotás tüze hatja át a nagy gépezetet: a társadalmat. És a szent Munka bekövetkezendő napján megengedett erőd, buzgalmunk és fiúi kegyeletünk minden művészi zsengéjét alázatos önmegtagadással tesszük le szent zsámolyod elé. II. Azt általában tudják, hogy a költészetet, zenét, szobrászatot stb. művészetnek mondjuk. — Igen sokan már azt is tudják, hogy az ipar termékei művészetnek nevezhetők. — De azt már kevesen tudják, hogy az Erő minden ténye, az élet minden mozgása művészet. — Pedig ugy van. — A mindenség az őserő munkája, művészete. — De mert Ö egy és oszthatatlan, következik, liogy minden részében ugyanaz az erő, ugyanaz a művészet tükröződjék vissza. — Minden kis fűszál, a lények, az ember minden kis mozgásai az Ő művészete. — A munka művészet. — S munkának a tudomány által meghatározott fogalma, hogy csak azon erő végez munkát, melynek támadási pontja elmozog, csak a gyakorlati életből vett kép, de amely mint általános elv el nem fogadható azért, mert önmagában ugyan a lekötött erő nem látszik hasznot létre hozni (mert az előbbi kép csak a haszonra céloz), de az egységre vonatkozólag, a főszerkezetre tagadhatatlanul megvan a meghatározott munkaköre. — De értelembeli képtelenség is, hogy egy egységes művészet részei ne ugyanazok legyenek.
