Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

- «* •na wsm I—.tl 1911 december 24 DÉLMAGYARORSZÁG 13 tartani, egy emeletsornak az emelése a legminimálisabb költséggel jár. A város is egészen más képet nyerne. Nagyvárosiasságá'ban fejlődnék- és ezért a Budapesten már évek óta használatban lévő szabályrendelet ilyen értelmű koncesszióit föltétlenül követnünk kell. Osak közepes számítással élve az a haszon, amely a telektulajdonosokra háramlik azalltal, hogy házaikat egy emelettel magasabbra építhetik, sok százezer koronára rúgna. Szegeden az építési szabályrendelet megengedi azt, hogy két emeletsor egyforma falvastagsággal épüljön. Igy például az egyemeletes házaknak földszinti és első emelet falai 48 centiméter vastagok lehetnek. Evvel ellentétben a budapesti szabályrendelet megengedi, hogy három emeletsor épüljön ugyanazzal a falvastagsággal. Ezt a szegedi egyemeletes házak tulajdonosai hiába kérik a tanácstól, pedig ha erre az engedélyt megkapnák, akkor nemcsak maguknak, hanem a köznek is hasznot szereznének. Ha olyképen módositják az építési szabályrendeletet, — és kell, hogy ez az idő minél előbb elkövetkezzék — hogy három emeletsor egy falvastagsággal épülhet Budapesthez, Bécshez és a külföldi nagyvárosokhoz hasonlóan, akkor a szegedi egyemeletes, különben is szolid épületeket második emelettel olcsón elláthatják és akkor ott, annak megfelelően olcsó lakások is állanak a közönség rendelkezésére. Hasonlóképen áll a dolog a régi kétemeletes házakkal is, amelyek szükség esetén harmadik emelettel láthatók el. Az építési szabályrendeletnek ez a revizója ma már elodázhatatlanul szükséges, a belváros szépészeti megoldásának egyik előfeltétele, mert eddig nagyvárosi külsőt belvárosunk sohasem mutat, mig meg nern adjuk a módot ahoz, hogy Budapesthez, Wienhez hasonlóan a szabályrendeletnek ezt a korlátozását eltörölve könnyebben ne építkezhessenek a szegediek. A város építési szabályrendeletének egy másik szégyen-paragrafusa, — amelyről különben már irtam is, az a pont, amely kimondja, hogy az úgynevezett szuterén-helyiségek a járda fölött 2 méter 20 centiméternél magasabbra nem emelhetők. Ezáltal a leglehetetlenebb formájú holthelyiségek tipusa alakult ki Szegeden, olyan, aminőt egy városban sem lehet találni ós amelyek láttára az idegen látogatók hangos kacagásra fakadnak. Igen természetes, hogy ez a paragrafus nagyon sokszor képez összeütköző pontot a városi hatóság és az építési szabályrendeletet nem respektáló polgárok között és azoknak a bírságolásoknak se szeri, se száma, amelyek ennek a szakasznak a he nem tartása miatt keletkeznek. Ezen is változtatni kell. Még pedig olyan módon, hogy a szuterén bolthelyiségek 2.20 méter helyett legalább 2.80 vagy 3 méterre kell engedélyezni, mert ezáltal1 kereskedőinknek olcsó holthelyiségeket tud majd a háztulajdonos adni és a város megszabadul azoktól a csodabogaraktól, aminők a Kass-palota mögötti gyönyörű telkeken épült lebuj-bolthelyiségek. Van még az építési szabályrendeletnek néhány szakasza, amely szintén revízióra szorul. Ezekre most nem térek ki. Legfontosabb az, hogy a régi, szolid egyemeletes házakat második, a kétemeletes házakat pedig harmadik emelettel láthassák el, mert szükség van olcsó lakásokra és akármit is mondanak, elegendő lakás soha sincs. Az építőiparosok már többször tárgyalták ezt a kérdést, összejöveteleken vitatkoztak fölötte és a dolgok annyira élükre álltak, hogy elérkezett az ideje annak is, hogy javaslattal forduljanak a tanácshoz. Bizton remélem, hogy a tanácsnak ezen dolgokkal különben szívesen foglalkozó tagja, aki annakidején a késő esti órákig is vezette a tárgyalásokat, most sem fog elzárkózni az újításoktól, mert hiszen a város jövőjéről, külsejének esztétikájáról és a polgárok zsebéről van szó. A Szegedi Deák Otthon. Szegedet, amelynek iskolái kitűnőségükről híresek az egész országban, évről-évre nagyobb deáksereg keresi föl. Mindegyre több idegen városban lakó szülők adják Szegedre a gyermekeiket, mert az eddigi tapasztalatok amellett bizonyítottak, hogy az itteni tanintézetekben a tanuló ifjúság a legjobb kiképzést nyeri. Az ideözönlő diákságnak persze az iskolán kivül szüksége van megfelelő felügyeletre is, mert maga az iskola csak a tudományokban viszi előbbre a serdülő ifjút. Régi igazság már, hogy családok nem tudják a diákokat abban az ellátásban és abban a felügyeletben részesíteni, amelyre a diáknak szüksége van. A családoknál hiányzik a szakértelmű felügyelés, a diáknak a tanulmányi előmenetelben való gyámolitása, amelyet csak egy olyan intézmény képes nyújtani, amely megfelelő pedagógiai szervezettel is rendelkezik. Ilyen intézmény Szegeden a Tisza Lajosköruton lévő Szegedi Deák-Otthon, amely híressé vált egész Magyarországon. Nincs város, ahol ezt a Deák-Otthont ne előnyösen ismernék és nincs pedagógus, aki ne tudná, hogy az otthon amellett, hogy teljesen pótolja a szülői házat, a leggondosabban ügyel föl a diákjai tanulmányai előmenetelére is. Az intézetnek Bohn Károly, egy köztiszteletnek és közbecsülésnek örvendő szakszerű pedagógus az igazgató-tulajdonosa. Az ő érdeme, hogy az intézetben példás a rend, a fegyelem és a Bohn-féle Deák-Otthon diákjai minden intézetben a legjobb tanulók közé tartoznak. Szeretik a deákok is a szeretetreméltó igazgatót, aki az ő páratlan módszerével a legrakoncátlanabb, legvásottabb fiút is rövidesen szótfogadó, sazorgalmas és engedelmes deákká változtat át. Az intézet feletti felügyeletet az e célra alakított felügyelő-bizottság gyakorolja, melynek elnöke: Szeged város midnenkori polgármestere, az intézet védnöke, helyettese: az állami felső kereskedelmi iskola mindenkori igazgatója, tagjai: a szegedi középfokú Iskolák mindenkori igazgatói és Szeged város (tiszti főorvosa. Miután az internálásnak az erkölcsi nevelés mellett főcélja az iskola rendes munkáját minél alaposabbá és gyümölcsözőbbé tenni, az igazgatóság figyelemmel van arra, hogy a növendékek ideje és ereje sokféle mellékstudiummal szét ne forgácsoltassék. Ehez képest a rendkívüli tantárgyak tanulása és ügyességek gyakorlása nem csupán a szülők óhajtásától, hanem az igazgató jóváhagyásától is függ. Érdekes végignézni a deákok egy napi életét. Este, a hálótermekben a levetkőzésnél a ruhákat katonai pontossággal az e célra szolgáló székre helyezik. Este kilenc órakor mindenki lefekszik és ettől az időtől kezdve reggelig teljes csend uralkodik. Köznapokon háromnegyedöt órakor a csengó szavára mindenki külön felszólítás nélkül felkel, megtisztálkodik, rendbehozza magát és a tanulóterembe vonul. A napirend által megszabott munkaidő kezdetén mindenki pontosan megjelenik a dolgozó-teremben s azt a munkaidő végéig el nem hagyja. Feladatait mindenki a saját asztalánál végzi. Mielőtt a növendékek ebédhez, vagy vacsorához az étkező helyiségbe vonulnának, kezeiket a rendelkezésre álló helyen megmossák; kirándulásról vagy játékról hazatérve, ruháikat a portól megtisztítják. Az étkezés előtti rövid fohászt a növendékek együtt végzik. Étkezés közben a müveit körök szokásai teljes mértékben érvényesülnek és az egészségtan követelményeit betartják. Tisztaság, rend, pontosság, fegyelem: ezek' jellemzik az intézetet. Ezért olyan népszerű az és ezért jelentkezik évről-évre több növendék a felvételre és valóban örülhet az a szülő, aki a fiát a Deák-Otthonba irathatja be, mert keresve sem találhat részére jobb és megfelelőbb helyet. Hálóköntösök és reggeli kabátok célszerű karácsonyi és ulévi 8 ajándékok s irilinl Mlfegesséilí NEUMANN M. CS. ÉS KIR. ÜDV. ÉS RAM. SZÁLLÍTÓ SZEGED, KMÁSZ-U. 5. SCérjen árjegyzéket! 2495 Karácsonyi és újévi ajándék vásárlására ajánlom a következő újdonságokat: nyakkendő kalap, férfi fehérneműt, kesztyűt és mindennemű 2290 cipőt mérsékelt, olcsó árakért ppflct 1 ezelött qyeres m- mártonnál UtfyO£ L SZEGED, TISZA-SZÁLLÓ MELLETT révén lett viiághiry a valódi B A hygieníkus Palmnkaucsuk ágybetét minősége elsőrangú sm® *