Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG 1911. december 24. KUP GYULA ÉS TÁRSA SS nöi divatháza Szeged. riiriiríim Az összes helyiségekben Nagy karácsonyi occasió mélyen leszállított árakon december hó 5-én megkezdődött. ff Divatházunkban kizárólag divatos és jó minőségű áruk kerülnek eladásra, eredet értéküknek tetemes leszállítása mellett Eladásra kerülnek: kész női kosztümök neluche, bársony, posztó - paletoa. » doublköpenyek. Szormeáruk: bundák, perzsia, sealskin, caracül kabátok és köpenyek. — Szőrme nyakbavetők és karmantyúk minden szőrmefajból. Szőrme-kalapok eredeti párisi fazonokban. Blúzok, pongyolák, kész aliak és iiiponok. Eredeti párisi fűzők. Alkalmi meglepetésekre kiválóan alkalmas színházi köpp^nyek, echárpok dus választékban, mélyen leszállított árakon.. Toll-boák féláron árusittatnak ki. s Párisi fűzők az idényből visszamaradtak negyed árban árusittatnak ki. 2450 Salát -w 1 szűcsműhely • TUDOMÁNY, IRODALOM • Semper Idem. (Gonda József könyve.) Megvallom, bizonyos megindultsággal olvastam Gonda József könyvét. Az életről beszél megkapóan, a kulturember szivével és cinizmusával. Nem ránt a mélységbe, amelybe a témái nyúlnak, csak a meglátás, a megérzésből fakadó perspektíva beláthatatlan vonalain fut végig a gondolkadásunk és — a szivünk. Az igazsága, amelyet keményen odalök az események torlódása elé, sohasem hántó. Nem akaratos daccal bizonyltja azt, amit mond, hanem a logika nyugodtságával. Analizálja az események lélektanát, de a megértő emberiességgel. A sorok között mintha föl-föl bukkanna az iró ábrázata, amelyben elhalványulnak a vonalak, csak a szem feketéllik kábitó ragyogással. A szem, ahogy látásával beletör az eseményekbe. Nem okoskodik megnyargalt elméleteken, a filozófiája szimpla és egyéni. Sohasem a nagyképű morálfilozófus, nem csinálja a filozófiát. Mély életbölcseséggel beszél arról, amit meglátott. A cinizmusa a kulturember önkéntelen gesztusa. A föl jegyzései, szemelvényei az aktualitásokba kapcsolódnak, de mindig érdekesek. A hangja izmos és bátor. Szembeszáll az előítélettel és egyenlően osztja az igazságot. Áchim András, a néptribun tragédiájáról megkapó erejű az irása. A leriminálista érzékével állítja szembe a paragrafusokat. A párbeszédeiben, a novelláiban is filozófus. Nem egyhangú komorságu, eleven, szines az irása. Az előadása stílusos, élvezetes. Nem ereszkedik a felületes és hamisbangn napi-filozófus nívójára. Meggondolt, véleményében sohasem elhamarkodó. Mindent meglát. A magyar ugarról átcsap a halállal vergődő művész műtermébe. És mindig találó a hangja. Észreveszi a vidéki irók mozgalmát, amiből kulturképet rajzol. Gonda József modern iró. A modern ember, az enciklopédikus tudásu iró szemével látja meg a dolgokat. Formájában uj és érdekes, írásából megérzik a magyar vidék egészséges levegője, amelyben fölnevelkedett. Hódmezővásárhelyen, ebben a tipikusan magyar városban él és élete eseménye az irodalomnak. A könyvbe Ignotus irt előszót. (T. Gy.) • Földön és az égen. (Kisteleki Ede versei.) Abban a verskötetben, amelyet Kisteleki Ede most adott ki, van egy vers, a kötetben az utolsó, amely egymagában megérdemli, hogy hosszabban foglalkozzék vele az, aki Kisteleki Edének, ennek az ismert és nem egy sikerrel dicsekedő poétának a legújabb verseskönyvéről akar kritikát irni. A Földön és az égben cimet adta Kisteleki a könyvének és ez a cim legjobb helyen lenne akkor, ha az utolsó vers címének a helyére kerülne. I. N. R. I. — a cime a versnek. A Megváltóról szól, talán alkalmi versnek készült, de embermilliók jajkiáltása szól belőle. Embermillióké, akik . . . milljóan lenézve bolyongunk üldözve... Vér és élet van ebben a versben, vér és élet, amit csak olyan ember tud a sorokba beleönteni . . . akit megcsúfoltak utcahosszan végig... Nem is vers az I. N. R. I., hanem inkább föl jaj dúlás, siró panasza azoknak a millióknak, akiknek a keserve, a fájdalma minduntalan fölzokog, akik a ghettok vörös bélyegét még mindig a ruhájukon hordják és akikkel Te, Megváltó . . . együtt imádkoztál a zsinagógában... Nem a modern poéták közé tartozik Kisteleki Ede. Az ósdiak közé sem. Mindent meglát és mindent megir. Ugy irja meg, ahogyan látja. És helyesen tud látni. Ez föltétlenül nagy érdeme a költőnek, aki száz és száz formában, azonban mindig uj és igaz alakban hozza a tudomásunkra a mondanivalóját. Ezért jók a Kisteleki Ede versei, ezért olvassák szívesen azokat és ezért vannak Kisteleki Edének nem mindennapi, máról holnapig tartó irodalmi sikerei is. Közvetlen és megkapó majd minden sora a költőnek. Ez is egyik titka a sikerének. Belát az emberek szivébe, lelkébe, olvasni tud onnan. Amikor magáról ir, akkor is érdekes, akkor is igazat mond és érdemes olvasni ennek a melegszívű embernek a lelkében. Néha elfogja a szomorúság, de ilyenkor se csügged, csak elmélázva mondja: ... Nincs álom, mely beteljesül egészen. Valami abból mindig megmarad . . . Ezzel a kötettel Kisteleki Ede sikereinek a száma megint szaporodott (p. j.) NYILTTÉR. rovatban közlőttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Íj araw:e»íb«? ntf. V rsenA II tóCS II | KUTKEZeLŐSÉG^iPISUÜS. | Ksphöfö: Szeged OéívidéKi ^líalsnos logyasiíási SzövefKezeínéf. Telefon 688.