Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1911. december 24. 5. Kuplék, énekli Reich Miklós, zongorán kiséri Járossy Jenő. 6. Vidám konference az elmúlt évről, tartja Rehorovszky Jenő, hirlapiró. 7. Saját szerzeményű , kuplékat énekel Járossy Jenő. 8. Vig szavalat, előadja Kiss Ernő. 9. Mulattató esetek, előadja Szathmáry Árpád színművész. 10. Utána tánc reggelig. Az estólyre külön belépődíj nincs, azonban a férfivendégek a pénztárnál 1 korona zenedijat fizetnek. Meghívót kapnak az összes köri és nővédőegyesületi tagok, amely vendégeikre is kiterjed; akik ezenfelül meghivóra tartanak igényt, forduljanak szóban vagy írásban Lippay György dr főtitkárhoz. t— A gyújtogatás Is üzlet. A nyáron siirü időközökben nagy tüzek voltak a tanyán. Többnyire magas összegre biztosított rozoga tanyaépületek égtek le $ a rendőrség tisztában volt, hogy a veszedelmet gyújtogatás okozza. Bizonyítani azonban mit sem lehetett, mert a tanyalakóknak bőséges idejük veit a bűnjelek eltüntetésére. Legutóbb aztán tudomására jött a rendőrségnek, hogy Lajkó Varga János ós Tóth Sándor, akik a biztosítási összegből csinos épületeket emeltek a leégett kunyhók helyén. Ez alapon megindították ellenük a vizgálatot, a mely szenzációs eredménynyel végződött. Tóth Sándor gazdálkodó Szakáll József és Pottyondy Miklós rendőrkapitányok előtt beismerte, hogy az ő tanyáját. Lajkó Varga József legény gyújtotta föl tíz korona jutalomért. Tóth Sándor elmondta, hogy Lajkóék régóta ösztökélték, hogy gyújtsa föl a rossz épületet. A vallomás alapján a rendőrség Lajkó Varga Jánost, továbbá a feleségét és két legényfiát i „letartóztatta, de Tóti lék ellen is megindult a bünügyi eljárás. Lajkóék még tagadnak, de a beszerzett bizonyítékok kétségtelenné teszik bűnösségüket. — A Patronázs karácsonya. A szegedi Felsővárosi Patronázs a felső kereskedelmi iskola dísztermében december 25-én, délután félnégy órakor szinielőadással és szerencsejátékkal egybekötött karácsonyi ünnepélyt tart. Az ünnepély sorrehdje: 1. Ének. 2. Az tárva karácsonya, szavalja Kovács Ilona. 3. Ének. 4. Jézus karácsonyfája, szavalja Hegedűs Ilona. 5. Szent Dorothea. Szinmü, két felvonásban, egy élőképpel. Á szinmü szereplői: Márton Rózsi, Csányi Eta, Tóth Mária, Oiáh Erzsike, Kovács Ilona, Fehér Rózsi, Horváth Mária, Kakuszi Teri, Touibáez Piros, Szalay Mária. Az élőkép szeteplői: Péli Viktor, Gyenes Margit, Molnár Mária,, Vastag Júlia, Kovács Erzsi, Godó Jolán, Gyenes Erzsi, Hegedűs Ilona, Fehér Erzsi, Sánta Éva, Kovács Mária és Márki Mária. s — Az őrnagy tragédiája. Marosvásárhelyről jelentik, hogy Kreppel Frigyes őrnagyot, az ottani hadapródiskola parancsnokát ma mérgezéstől holtan találták a lakásán. Kreppel őrnagynak néhány hét előtt halt meg a felesége. Azóta az őrnagy szinte búskomor volt. Az öngyilkosság kétségtelen, a mennyiben levelet hagyott hátra, melyben megírja, hogy nem tud a felesége nélkül élni. A szerencsétlen őrnagy négy árvát hagyott hátra. — Afrikai kaland Biliarmegyében. Allatseregiet volt a biharmegyei Kopács községben. Az állatsereglet díszei, egy oroszlán és egy medve kiszabadultak ketrecükből és végig dúlták a falut. A kiszabadult fenevadak három embert megmartak, akik közül kettő már meg is halt. A dühöngő fenevadakat a polgárság a csendőrség Ségitségévél agyonlőtték. " ' — A gyógyíthatatlan betegség miatt. Egy tizenkilenc éves -fiatal ember akarta eldobni magától ma az életet, amelyhez már ugy sem volt reménye.,,A gyógyíthatatlan betegség adta kezébe a fegyvert a szerencsétlen fiatalembernek,:.Kakuszi József, kőműves segédnek, aki írtai este a Retek-utca 5. szám alatti lakásán, öngyilkossági szándékból főbe lőtte magát. A rendőrség a hátv. Art- - A rahagyott leveléből tudta meg, hogy gyógyíthatatlan betegség vitte az öngyilkosság gondolatára. A súlyosan sebesült fiatalembert a közkórházba szállították, ahol operálni fogják. — Pikáns kaland. Nagyon bájos esetnek volt okozója egy szegedi cég cim jelzése. A cimjelzés, mely két hölgy szerelmi ügyébe avatkozott bele, nem is sejtette, hogy a két csinos hölgy között komoly háborút fog előidézni. Maga az eset a következő: Csütörtökön delelőtt, akinek a Holtzer—Abonyi-féle ruliaüzlet előtt vitt el az utja, érdekes esetnek volt a szemtanuja. A fényes kirakat előtt két izgatott hölgy sétált. Ha az egyik lefelé ment, a másik szembe jött vele. Minden ilyen alkalommal haragosan villant össze a szemük. Aki nem volt vak, az láthatta, hogy itt randevúról lesz szó. Négy óra felé meg is érkezett a várva-várt ifju. Nagyon elegáns volt, látszott rajta, hogy ő is készült a randevúra, örömmel karolt bele az egyik leányba, de a másik nyomban ott termett és hangosan perlekedni kezdett. Persze a fiatalember a két szék közül a pad alá esett. A rosszul sikerült randevúnak a titkos okozója nexn volt egyéb, mint az, hogy a fiatalember állandóan a Holtzer—Abonyi-cég fényes kirakatai előtt rendezte randevúit és most véletlenségből mind a két leánynak ott adott randevút egy és ugyanazon időben. A fiatalmbernek mégis szerencséje volt, mert a két leány kiszedte volna a haját, ha véletlenségből be nem tud menekülni a ruhaüzletbe. Hamarosan egy felöltőt vett, az elegáns felöltőbe nem ismerték meg a leányok és igy megmenekült a parázs utcai botránytól. — Hungária Altalános biztosító rész' vénytársaság. Erről az uj magyar társaságról, melyet tudvalevőleg a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság 14 vidéki elsőrangú pénzintézettel együttesen alapitott, utóbbi napokban tendenciózus hirek jelentek meg egyes lapokban. Mérvadó helyről azt az értesítést kapjuk, bogy mindazok a híresztelések teljesen alaptalanok; a Hungária teljes erővel folytatja szervezkedését az egész országban és az általa mivelt összes biztosítási (ágazatokban már eddig is olyan sikereket ért el, amelyek a társaság további erőteljes fejlődésére nézve a legszebb reményekkel biztatnak. — A IVewyork karácsonya. A karácsonyi ünnepeken pazar műsor kerül szinre a Newyork kávéiházban. Palkovits Andor, a népszerű tulajdonos olyan műsorról gondoskodott, amely méltán érdemli meg a közönség elismerését. Szinre kerül a Jézus élete, szenvedései és halála cimü ezerkétszáz méteres, gyönyörűen színezett bibliai kép, a mely mindenütt az egész viliágon bámulatba ejtette az embereket. Ezen a képen kivül olyan műsort mutatnak be, amelyhez hasonlót ritkán látták még Szegeden. Igy külön említést érdemel a Hófehérke karácsonyi meséje cimü dráma, amely valóságos szenzációja a mozgófénykép művészetnek. — Hangverseny. Már közöltük a január 2-án tartandó Francillo—Kaufman bécsi oneraénekesnő hangversenyének műsorát, mely érthetően felcsigázta közönségünk érdeklődését. A nagy művésznő méltó partnere * Dienzl zongoraművész is önálló számokkal fogja hírnevét emelni. Jegyek Várnay L. könyvkereskedésében válthatók. — T. olvasóinknak. Akinek 1—2 éves akác, gledicsia, gyümölcsfa-vadonc, továbbá mindenfele ojtott nemes gyümölcsfára van szüksége, annyival is inkább ajánljuk Unghváry László faiskolájának (Cegléd) mai számunkban közzétett hirdetését, mert a nevezett cég már több mint 26 éve küldi a szélrózsa minden irányába évenkint 100,000 számra a nemes gyümölcsfát és millió számra az 1—2 éves gledieska, akác és mindenféle gyümölcsfa-vadoneot. — Kulinyi Simon szegedi jóbira kárpitos díszes és tartós munkáit ajánljuk az őszi idény beálltával a közönség figyelmébe Modern, stílusos berendezések, szolid árak. / c . :tn.:úw ? '.rzt. fu>-n,<Kr.v • — Ha rossz a gyomra, már holnap reggel igyék reggelizés előtt fél pohár Ferencz József-keserüvizet. A kellemetlen érzések csakhamar megszűnnek és étvágya fokozottabb mértékben fog visszatérni. Ezen rég idők óta népszerű és valóban ritka természeti gyógykincset a legjelesebb orvosok állandóan ajánlják. Többek között Dr. Hirsch porosz királyi titkos egészségügyi tanácsos, a berlini Friedrich-Wilhelm egyetem tanára, az mondja rőla: „Tapasztalataim szerint a természetes Ferencz József-keseriiviz épp oly biztosan, mint enyhén ható gyógyszer olyan betegségeknél, melyeknél egy enyhén oldó és hajtó ásványviz használata ajánlatos." Ezért könnyen érthető, hogy nem csak Magyarországon legelterjedtebb a Ferencz Jöirse/'-keserüviz, hanem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli cikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál ugy a gyógyszertárakban, mint a fiiszerüzletekben nagyon ajánlatos csakis „valódi Ferencz Jo'zse/'-keserüviz" elnevezést használni, nehogy valamilyen más csekélyebb értékű vizet kapjunk. Széchenyi-téri házakat föl kell emelni. Irta Ligeti Béla műépítész. Egy izben már foglalkoztam a Délmagyarország hasábjain a városi épitési szabályrendelettel, amelynek egyes fogyatékosságaira akkor volt már alkalmam rámutatni. Amint ismeretes ezt a szabályrendeletet 1909-ben dolgozták át, de 'az a mai változott viszonyok között ismét revízióra szorul. Szeged város épitő politikája most helytelen uton jár, a város épitő iparát veszély fenyegeti. A modern technikai vívmányok, a tér! kihasználásokban előállott megváltozott igények, a megváltozott szükségletek, a drágaságnak minden vonalon való növekedése, az intézmények természetes szaporodása egy uj probléma megoldása elé állítanak bennünket. Szegeden — sajnos — napról-napra drágábbak a lakások. A városnak ezért elsőrendű kötelessége, amennyiben lehetséges, megkönnyíteni az olcsó lakások előállításának a módját. Az épitési szabályrendelet, — annak ellenére, hogy már az 1909. évi reVizió alkalmával sok olyan megkönnyítést eszközöltek, amelyek nem vonják maguk után az épületek szolidságának vesztét — sok egyszerűsítésre és célszerű módosításra szorul, mert csak igy lehet olcsó lakásokat nyújtani a város polgárságának. Ez a szempont kell, hogy vezesse a tanácsot és ez a szempont kell, hogy irányitója legyen a város épitő politikájának. Egyrészt ez a terv vetette föl az épitési szabályrendelet módosítását, másrészt pedig az, hogy Budapesten már annyira megkönnyítették az építkezést, hogy annak költsége jelentékenyen kisebb lett. Nézzük meg Szegeden a Széchenyi-teret. Azt látjuk, hogy ez a gyönyörű tér, amelynek párját külföldön is alig lehet találni és amelynek parkírozása látványosság számba megy, jórészt egyemeletes házakkal van körülvéve. Ugyanez a helyzet a város legforgalmasabb utvonalán, a Kárász-utcában is. Hogy ez az állapot még mindig igy van, annak oka a városi szabályrendelet. Ez ellentétben a budapesti szabályrendelettel, nem engedi meg, hogy 'három emeletsor egyforma falvastagsággal épüljön. Ha ezt a szabályrendeletet megengedné, akkor a Széchenyi-téren, a Kárász-utcában ós a város többi részén lévő egyemeletes házakat kétemeletesre, a kétemeleteseket pedig háromemeletesre épitenék föl a tulajdonosaik. Ez persze azt eredményezné, Ihogy a város szivében, a város közepében, a legszebb helyeken igen olcsón volnának lakások előállíthatók. Egy meglévő telken ugyanis egy már meglévő házon, ahol a tetőzetet is tneg lehet