Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-21 / 292. szám

10 DELMAGYARORSZAQ 1911 december 22 Togbiróság által megáltapStott kétszázezer koronát kifizeti az özvegynek miheiyest in­stallálják a váradi stallumba. Ext az igéretét megismételte a püspöfk dr ffajduska Emid előtt fis. Átvette egyúttal a bizottságnak írás­ba foglalt határozatát 'is. Később, a nyáron, amikor megtörtént az installáció, Ráthné sür­gette a pénzek kifizetését, de a püspök — igy panaszolja az özvegy a bíróság előtt — min­dig eJutasiiitotta, sőt t*ir audiencián sem akarta fogadni. Ráthné hosszú pöre alatt egy időben nagy nyomorba jutott. Tanítással tartotta fenn ma­gát Budapesten, most már jóra fordult sorsa, fiai felnőttek: egyik tiajóskapitánv. a má­sik Amerikában gyáros. Az özvegy Olaszor­szágban él s most csak azért jött vissza Bu­dapestre, ihogy évtizedes nagy harcát meg­•vivja a váradi püspökkék Rómában is eljárt ügyében, a pápai udvar­inak egy igen befolyásos vezetőemberét kérte fel, hogy az egyezséget megsürgesse a vá­radi püspöki aulában. Azonkívül most egye­nesen a pápa elé vitte a dolgot. X. Piusz<hoz intézett panaszában részletesen, Hiteles ok­mányokkal igazolta követelése jogosságát, -arra kérte öszentségét, adja meg beleegye­zését, hogy világi törvényszék elé citálhassa a váradi püspököt, tha már békésen nem tu­dott vele kiegyezni. Rómában, a pápali ud­varban nagy konsternációt 'keltett a dolog, melyben valószínűleg a pápa fog intézkedni, hogy világi bíróság elé ne kerüljön a váradi püspök bonyodalmas, furcsa pöre. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön: Kegyelmos ur, bohózat (Bemutató •előadás, páratlan s/a ) Pétiteken: Kegyelmes ur, bohózat. (Páros */,.) Szombaton: Kis gróf. (Páratlan a/s) Vasárnap délután: Ripp van Winkle. — Este: Szünet­Hétfőn délután: Vasgyáros. — Este: Tatárjárás. Kedden délután: Hajdúk hadnagya. — Este: Ár­tatlan Zsuzsi. Szerdán: Ezred apja, (Páros '/,) Csütörtökön : Házi tücsök. (Páratlan '/a ) Penteken : Szép Heléna, operett. (Páros '/»•) .Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan »/a) Kovács komikus és Bánffy miniszterelnök. {Fővárosi munkatársunktól.) Hűvös sírjá­ba fektettük immár Kovács Miskát, a legví­gabb komikust. Talán azért volt az én sze­gény Miska barátom örökké derült, mert •örökké a komikus szerepeivel foglalkozóit. Reggeltől estig, ébren s álmában csak azon törte a fejét, liogy valami ellenállhatatlan .maszkot, valami kacagtató trükköt, valami szenzációs kupiét eszeljen ki. Nem ért rá bú­sulni, morfondírozni és az élet sokféle nyo­moruságain panaszkodni. Ha aztán beütöt­tek az ötletei, ugy örült, mintha főnyere­ményt zsebelt volna be. Bánffy Dezső báró nagyon szerette Kovács Miskát és ha a politikai gondok engedték, nem mulasztotta el, hogy a legújabb alakí­tásait megélvezze. A. Budai Színkörbe is sű­rűn ellátogatott, ahol Kovács Miska a Bánffy miniszterelnöksége idejében Krecsányi társu­latának férfi-starja volt. Egy este „Boccaccio"-t adták s Kovács játszotta Lambertucciot. Az első felvonás alatt az egyik páholyban a Bánffy tipikus, mosolygós arccal lett láthatóvá. Az egész közönség feléje fordult ós kíváncsian für­készték a vonásait, lehet-e remélni, hogy az önálló vámterület nagy kérdését — mely ak­kor is izgatta a kedélyeket — meg fogja-e <öidani. ' . , . Kovács Miska összesúgott Komor Gyulával — a legkedvesebb kupiéirój áva-1 — s a követ­kező pillanatban már kiállt a színpadra a (,Nem bánom — kiállóm" refrainü kupiésoro­zatban, az ő utánozhatatlan arcjátékával el­énekelte: Ha a vámterületet megcsinálja Bánffy Neve lészen akkor — vám fi. Nem bánja . . . kiállja! Frenetikus taps jutalmazta a kegyetlen rime ellenére is szellemes tréfát s az aposz­trofált államférfin mulatott legjobban. Akkoriban volt Budán a „Kis höresök" (Le £>ouspréfet) cimü Bisson-féle sikamlós, francia bohózat bemutatója. A párbeszédek közé énekszámokat is szőttek § ezek zenéjét Serly Lajos komponálta. Már a főpróba előtt álltak és a harmadik felvonás kupléja még mindig nem készült el. Krecsányi tépte a haját, siránkozott és ön­gyilkossággal fenyegetőzött. Ekkor Kovács Miska szólította meg: — Van egy ötletem. — Nos? — Ne várjuk be a Serly muzsikáját. Tudok helyette egy sokkal hatásosabb kupiét. — Milyen kupiét? — Az Agliardi nótát. Krecsányi Náci nem tudta sirjon-e, dühöng­jön-e, vagy nevessen-e. — Megőrültél, Miska! Ebbe a párisi komé­diába keverjünk egy budapesti aktualitást? Hiszen ez lehetetlen! Kovács nem tágított. Ismerte a publikumát és tudta, hogy a jó budaiakat abban a pilla­natban semmi sem érdekli annyira, mint Bánffynak az egyházpolitikai kérdésben a pápai nuncius ellen kivivott fényes győzelme. Addig beszélt Nácinak, amig sikerült megpu­hítani. Elénekelte az aktuális kupiét. Jól sejtette: A publikum nagy tetszéssel fogadta s tombolva tüntetett a népszerű miniszterel­nök mellett e refrain után: Kárpátoktól Adriáig, Éljen Bánffy sokáig! Most már mindketten a túlvilágon vannak ,és Bánffy talán ott is fogja élvezni a Kovács Miska pompás mókáit. * Gnthi Soma Szegeden. A kegyelmes ur bohózat kitűnő szerzője, Guthi Soma, az éj­jel Szegedre érkezett, hogy csütörtökön jelen legyen a darabja főpróbáján, este pedig a bemutató előadáson. * Szimfonikus hangverseny. A Sze­gedi Tisztviselők Otthona szerdán délutánren­dezte harmadik sxamíónílkus hangversenyét. A hangverseny szép közönséget vonzott. Sok tapssal honorálták az előadó művészgárda igyekezetét. Mozart: „Varázskeringő" nyi­tányával kezdődött a hangverseny. A zene­mű minden finomsága érvényre jutott a fel­dolgozásban. A teheHetfinom nüanszok gyö­nyörűen domborodtak ki, mert a terem akusz­tkája nagyon megfelel a)z ilyen műfajnak. Bach: Suiti-je bájos, könnyed muzsikával le­bilincselte a közönség figyelmét. Gade: Symphomájánál a honvédzenekar a modern hangszerelés és fényes technika minden ár­nyalatát érvényre juttatta. A zongora-szóla-i mot Kroó Margit játszatta ügyesen, nagy technikai kézséggel. Kjrchner remek idillje: A pusztán zárta be a hangversenyt. A ne­mes élvezetért elsősorban Fichtner Sándor karmestert illeti a dicséret. * Kukovetz Nana kiállítása. Kukovetz Nana, a szegedi festőmüvésznő kiállítása csütörtökön délután négy órakor záródik be a kultúrpalotában. A kiállítás nagy erkölcsi és anyagi sikerrel járt. A mübarátok har­minc képet vásároltak, ami ritka eset Sze­geden. * Az nj Nemzeti Színház. Az uj Nemzeti Szinliáz ügye ugy áll, hogy a kultuszminisz­tériumban összehívott értekezleten megálla­pították a pályázat feltételeit, melyeket leg­közelebb, ha a beépitendő terület kérdése el­dől, ki is irnak. Molnár Viktor államtitkár a pályázat ügyének állásáról, valamint a klasszicitás iránti törekvésekről a követke­zőket jelentette ki: — A pályázat feltételei meg vannak állapit- • va már. A kiírásnak csupán a telekszabály*­zási kérdés az akadálya. Amint a közmunkák tanáesa ezzel elkészül, a pályázat feltételei nyilvánosakká lesznek. Az illetékes értekezle­ten megállapított feltételek lényegén a telek­kérdés nem változtat, amennyiben abban csak •arról lesz szó, hogy mekkora legyen a beépí­tendő terület. Ilyenformán már a színház stíljére vonatkozólag is megvan a megálla­podás annyira, amennyire a tervezők szabad­ságát a pályázat megkötheti. A feltételek sza­rint a színháznak monumentálisnak kell len­nie és megállapodott stilus szerint kell épül­nie. Ez nem jelenti azt, hogy föltétlenül a«­;tik stílust válasszon a tervező, de viszont ele­jét veszi annak, hogy kiforratlan próbálkozá­sokkal találkozzunk a pályázatok között. * író — az aranygyapjas rend lovagja­Madridból jelentik: A kormány a legnagyobb kitüntetésre, az aranygyapjas rendre terjesz­tette föl Echegarayt, a Nagy Galeotto világ­hírű szerzőjét. * Kritika Pick Lajosról. Pick Lajosról a szegedi származású szobrászról a Képző­művészeti Társulat jubiláris tárlata alkalmá­ból a következőket irja egy fővárosi esti lap: „Piek Lajos Bruxellesben lakó hazánkfiának zseniálisan jellemzetes lányportréját különö­sen ki kell emelnünk, szinte eltűnik a külső forrna és csak a belső lelki tartalmat élvez­zük, futó alakjában a mozgást azonban nem érezzük, de a tagok elhelyezése nagyon szép. Salomeja mindenkit hidegen fog hagyni, bá­mulatos hidegséggel és bűnösen karakterisz­tikustól való irtózással van megcsinálva." * Duse Eleonóra betegsége. Duse Eleonórá­ról. A nagy olasz művésznő nagyon komoly betegséggel küzd és a baja, ugy látszik, most már olyan, hogy nem lehet többé tagadni. Duse betegsége idegbaj és mint a különféle hírekből megállapítható, — melancholia. A mult hónapban Párisban volt Du.se és onnan két idegorvos tanácsára sürgősen elvitték Milánóba, most pedig Szentpétervárról jelenti egy távirat, hogy Bechterev, hires orosz psychiátert táviratilag hivták Milánóba Duse Eleonórához, akinek állapota egyre rosszab­bodik. Az egész müveit világ nagy részvéttel várhatja a Dúséról érkező ujabb hireket, mert ugy lehet, hogy többé nem lesz alkal­munk az ő csodálatos és utolérhetetlen mű­vészetében gyönyörködni. Amerika Olaszország ellen. A Wolff­ügynökség jelenti Washingtonból: A szená­tus egyhangúlag elfogadta Lodge szenátor határozati javaslatát, mely az orosz-amerikai kereskedelmi szerződésnek Taft elnök által történt felmondását jóváhagyta. A szenátus majdnem az egész napot szentelte Lodge rezo­luciója tárgyalásának. Raynor szenátor el­itélte az orosz intoleranciát és kijelentette, hogy amerikai, nem pedig vallási kérdésről van szó. Rámutatott a francia kamara eljárá­sára, amely ugyanebben a kérdésben ép ugy 'állást foglalt, mint mi és Oroszországot en­gedékenységre kény szeritette. Szóló oly eljá­rást javasol, amely alkalmas arra, hogy egy­szer és mindenkorra véget vessen amerikai polgárok különbözőképen való kezelésének és hangsúlyozza, hogy kerülni kell minden oly kifejezést a rezolucióban, amely esetleg sértő hatással lehetne. Feltűnést keltett Root sze­nátor azon nyilatkozata, hogy több millió mongol származású orosz alattvaló van, aki­ket az Egyesült-Államok nem engednek be, akár van szerződés, akár nincs. A két párt ve­zérei nyilván azt kivánják, hogy a helyzetből lehetőleg sok politikai hasznot húzzanak, anélkül, hogy az amerikai külkereskedelem­nek sokat ártanának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom