Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-17 / 289. szám

4 DELMAGYARORSZAQ \ 1911 december 16 son. A kiváló szakértő tariítása nem iveszett kárba. :':"' A közönség közönye azért nem índcÉolt cs mindenesetre kívánatos vóföia,. ha minél többen látogatnák a kiáílitalst. Mú azt hisz* szűk, hogy ,a rendezőség, amelyét igy is di­cséret illet meg és amely sokat fáradozott, ezúttal megfelelőbb helyiségben és- más ap­parátusoklkai fog dolgozni, akkor nagyobb lesz a siker is. Hus-import a Balkánról. —~ Fordulat a huskérdésben. — (Saját tudósítónktól.) Végre, hosszas va­júdás után valamelyes megegyezés történt a huskérdésben. Ez a nagyjelentőségű fordu­iat annyiból áll, hogy az osztrák kormány a magyar kormány merev magatartása folytán elejtette az argentinjai husbehozatái tervét, ellenben megegyezett elvi tekintetben & ma­gyar kormáriynyal, hogy a nagymérvű hus­inségen való segítés céljából a Balkánról fognak nagyobb mennyiségű élőállatot im­portálni. { Minden esetre csak helyeselni tudjuk ezt ~a fordulatot, mert kétségtelen, hogy Magyar­ország állatállománya ma nem elegendő a szükségletek kielégítésére, - viszont azonban az argentinjai fagyasztott és kevésbé élvez­hető hus behozatalával nem szabad a magyar állattenyésztés fejlődését kockáztatni. Igy ez a leghelyesebb közvetítő megoldás ebben a kérdésben, hogy a Balkánról hoznak be élő állatot s igy a husinségen segítenek; anél­kül, hogy gazdaságii érdekeink elháríthatat­lan veszedelmet okoznak. • Az osztrák és a magyar miniszterek teg­napi bécsi tanácskozása hozta ezt a nagy­jelentőségű elvi döntést ebben a régóta va­júdó kérdésben. Az eddigi tárgyalásokat tud­vialíevőleg mindig az hiúsította meg, hogy az osztrák kormány — előbb a Bienerth­kormány, azután pedig a Gautsch-ikormány — ragaszkodtak az argentiniai husbehoza­talhoz és azt kívánták a magyar kormány­tői, hogy legalább egy ideiglenes argentiniai husbehozatalba egyezzék bele. A magyar — A fiúgyerek? Ohó, a fiugyerekkel van másképen. Az van ugy. megmérik pontosan és a mennyit nyomja, annyi aranyt fizetnek apának, aztán fiu is maradja anyjánál. Sajátos zsongásféle .támadt a sokaságban, mint a krokodilusok közt, mikor valami jót lenyelitek s bizonyos zümmögéssel emészte­nék a Nilus-parton, csak a kisbíró mondta hangosan: . , ' — Becsületes egy ország. Érdemes bele­menni. * • Ezt az élményemet az uj Eldorádóról el­feráltam pár nap előtt a folyosón az egyik miniszternek, hogy a különféle ügynökök még miniig járják és bolonditják a felvidé­ket; nemcsak a bur bányákba szerződtetnek munkásokat (ami a legújabb, de a Panama­csatornához is. Nevetett a történetemen. (Azt hitte, kom­ponált dolog.) — Mért nem irod meg? — mondá. — Mert félek. Annyira csábítók a föltéte­lek. Az ördögbe is, havonként száz forint. Szép asszonyok quantum satis. Ideiglenes házasság a tetejébe a fiugyenekeknek ez a megmázsálása . . . Hiszen ha ez nyilvános­ságra jut, attól kell tartani, hogy még a /gentry is kivándorló. — Csák írd meg, — jegyezte meg a há­tunk mögött egy javíthatatlan demokrata — hadd fogyjanak egy kicsit azok is, akik sem­mit se dolgoznak. ' ­WRI ^FHsmiBsm kormány hivatkozva a magyar képviselőház többségének utasító magatartására, nem tel­jesítette ezt a kérést.. A Stü rgkh-kormány, mely a Reichsrat erélyes állásfoglalására kénytelen valamit tenni az .ausztriai husdrágaság csökkenté­sére, folytatni akarja a megrekedt tárgyalá­sokat és mintán Játja,, hogy az argentiniai husbehozatathoz a magyar kormány nem já­rul hozzá, ezt a tervet végre teljesen elej­tette. E helyett meg akarja nyerni a magyar kormány hozzájárulását ahoz, hogy nagy- \ mennyiségű élőállat behozatalát engedje meg a Balkánról a közös vámterületre. Serényi Béla földmivelésügyi miniszter minapi bécsi látogatása alatt már megegye­zett elvben Braf osztrák földmivelésügyi mi­niszterrel, a tegnapi tanácskozáson pedig a két miniszterelnök tárgyalta a kérdést. Elv­ben a két kormány hozzájárult ahoz, hogy uj tárgyalásokat kezdjenek meg azon az alapon, hogy nagyobb mennyiségű élő mar­hát hozzanak be Szerbiából és Romániából. A terv keresztülvitele még hosszas tárgya­lásokat igényel ugy a kormányok között, mint az érdekelt balkáni államokkal. A rész­letek megbeszélése céljából vasárnap közös miniszteri értekezlet lesz Budapesten, ahol a magyar kormány részéről Serényi földmive­lési és Beöthy kereskedelemügyi, az osztrák kormány részéről pedig Braf földmivelési és Rössler kereskedelmi miniszterek fogják megállapítani azt a módot, melynek alapján a két kormány szakreferensei egy­mással és Szerbiával s Romániával tárgyal­hatnak. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután: Aranyember, szinmü. Féthely­árakkal. — Este: Ezredapja. (Páratlan '/*) Hétfőn: Macbeth, tragédia. (Páros '/,.) Kedden: Kegyelmes ur, bohózat. (Bemutató elő­adás. páratlan 7":) Szerdán: Kegyelmes ur, bohózat. (Páros '/»•) Csütörtökön: Házi tücsök, opera. (Páratlan '/»•) Pénteken: Szép Heléna, operett. (Páros */»•) Szombaton: Szép Heléna, operett. (Páratlan '/») Vasárnap délután: Nagy diákok, szinmü. A modern szatirikus komédia. (Saját tudósítónktól.) A bécsi Urániában tegnap Kari Hagemann szinházi igazgató előadást tartott a modern drámai stilusről, melynek legeklatánsabb megnyilatkozását Wilde, Shaw és Wedekind komédiáiban látja. Ibsentől, a tragikus játékok nagy mesteré­től — bár Ibsen már nem tartozik a huszadik századhoz — kiindulva jelöli meg Hagemann azokat az utakat, amelyen a modern dráma már ferde utakra terelődött. Ami közönsé­günk a drámai szótól ideálokat, teltségeket követel, mit ez utóbbi évek irói nem igen nyújtottak. Bizonyos nemtetszés jellemzi szinházi életünket. A mai szinház stilusdrámát produkál, amelyhez Kleist és Hebbel munkái szolgáltak átmenetül s amilyeneket ma Eulenburg. Stucken és Ernst produkálnak. A korszellem szerint a dráma a társadal­mi szatírához közeledik, amelynek mesterei Wilde, Shaw és Wedekind. A világfelfogá­suk ós a müvészetrőli véleményük teljesen megegyező. Valami romantikus vonás is van bennük, és az a modern embernek is sajátja. Egyéniségük határtalan és tendenciájuk az őstragikustól való elszakadás. Ök szkeptiku­sok, ellentétben Ibsennel, aki mégis hisz ideáljainak beteljesülésében. Wilde nyújtja a legnagyobb nehézségeket kritikus vizsgá­lóinak, Az angol színpadokon az ő és Shaw darabjai protestálnak a mai izflés ellen. Wil­de keresi a darabjaiban az alkalmat, hogy csúfolhasson és gúnyolhasson. Shaw sokkal művészibb. Az ő szinpadi megtestesítőjében valami szeretetreméltó szarkazmus van, egyén, nem puszta figura, mint Wilde darab­jaiban, aki a világ megváltoztatását társadal­mi játékként szeretné elérni. Sliaw javítóként lép fel, Wilde itélőbiró. Shaw főproblémája a szerelem és a fejlődés. Öt a szerelem nem mint szerelem, lianem mint a művészet tár­gya érdekli. A természetismeret papja We­dekind optimista és mint Nietsche, táncnak látja az életet. És ennek az álomtól megitta­sult költőnek a realitáshoz is yan érzéke, olyannak látja az embereket, mint amilye­nek. Az ő optimisztikus Élvezet embere cini­kus lesz, de akit minden nevetésre késztet. Wedekindék nézetei olyan nagy antifiliszter­ré teszik, mint például Thomas Theodor Heine. Az ereje zseniális pszihologiai megis­merés a készségben nyilatkozik meg, akár egyes emberről van szó, akár pedig egy tár­saságról. Ecsetjében groteszk erő van, ujabb müveiben azonban még barátai is csatlakoz­tak, ugyanis mintha művészi tőkéje kiapa­dásban lenne. Azonban a gáncsoknak leg­újabb drámai müve, a „Franciska" modern misztérium előtt el kell némulniuk. Ebben az „Erdgeist"-nak egy ellendarabját kapjuk, gazdagabb, grandiózusabb stílben és formá­ban. Ennek a darabnak műsoron kell szere­pelni, egy uj, időszerű, nagy dráma eljöve­telének reményében. * Az Élő halott: Törzs Jenővel. Csak valljuk be, hogy Tolstoj állítólagos szinpadi müve, az Élő halottak megbukott Szegeden. Szombaton este aztán Törzs Jenő játszotta el a címszerepet. S ma este lázas sikert aratott ez a dráma. Törzs Jenő életre keltette a sok tekintetben halódó orosz szel­lemet. Lelkesen, ragyogó .stílusban vissza­adta a mű Sizellemét, s brilliánsan, magával ragadő.an oldotta meg színjátszói föladatát. Láttuk, mint győzi le ez a korra fiatal, de művészetileg érett színész a legnehezebb akadályt, láttuk, mennyi erővel karakterizál. Végre a szegedi színházban is tanúi lehet­tünk annak, mit jelenthet a színészet. * A Dugonics-Társaság fölolvasó illése. A Dugonics-Társaság vasárnap délután négy órakor a városháza közgyűlési termében föl­olvasó ülést tart. A sorrend a következő: A gyermekvédelem, különös tekintettel Szeged­re, irta és fölolvassa Turcsányi Imre dr, fő­orvos, vendég. Költemények, irta és fölolvassa Wagner Károly dr, vendég. Kialvó lángok, rajz, irta és fölolvassa Cserzy Mihály rendes tag. A földrengésről, értekezés, irta és fölol­vassa Hogyor József főgimnáziumi tanár, vendég. * Liszt-ünnepély a Tisza-dísztermében. A szegedi zeneélet szoros kapcsolatban áll a zeneiskola fejlődésével. Ha visszatekintünk a mult időkre, mily fáradságos, buzgó kitartás­sal működtek az intézet tanárai, hogy a kö­zönséggel a zenét megkedveltessék. Ma már megváltozott a helyzet: az intézet élén kiváló igazgató áll: König Péter, aki nemcsak mint zeneszerző, de mint a szegedi zeneéletnek ujjá­teremtője, behozta a zeneiskolai hangverse­nyek iránt való érdeklődést, annyira, hogy ma már az intézeti hangversenyek esemény­számba mennek. A szegedi zeneiskola Liszt­hangversenyének műsora oly választékosan van összeállítva, hogy elmondhatjuk, vidéki zeneiskola ilyet nem produkálhat. König Pé­ter igazgató az országos m. kir. zeneakadémia mintájára ujitást eszközölt, a magánelőadó­kat ezentúl az intézeti tanári kar tagjai kisé­rik s azok közreműködésével az előadott mü­vek előadása teljesen érvényesül. Vasárnap,

Next

/
Oldalképek
Tartalom