Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-17 / 289. szám

1911 december 17 DELMAGYARORSZAQ 17-én, délntán négy órakor a Tisza-szálló dísztermében a zeneiskola hangversenyének ez lesz a műsora: 1. Magyar induló (a koronázási ünnepélyre irva 1867.) Előadja: Az intézet zenekara. 2. XV. Rapsodia, Zongorán előadja: Szűcs Mariska. 3. Benedictus (a magyar koronázási miséből). Hegedűn előadja: Helvey Henrik. 4. Liszt-Swert: Consolation (3. sz.) Gordonkán előadja: Baranyai Gyula. 5. a) A gyermek dicséneke ébredésekor. Női kar. b) „Magyar király dal." Vegyes kar. 6. XI. Rapsodia. Zongorán előadja: Bizam Mariska. 7. a) „E bűvölet gyötrelmei közt." Énekli: Retek Erzsi, b) Mignon dala. Énekli: Tánezos Erzsi. 8. Gounod-Liszt. Faust keringő. Zongorán előad ja: Böhm Flóra. 9. Elégia, hegedűre, zongora- és harmoniumra. A magánrészt játsza: Goldschmidt Imre. Tutti: Böhm József, Böhm Pál, Deutsch, Fischof, Horváth, Öhler, Somlyódy, Tircka Lóránt és Kolos. Helyárak: Páholy 5 korona, számozott ülőhely (első 5 sorban) 1 korona, számozott ülőhely a 6-ik sortól kezdve 50 fillér, diákjegy 20 fillér. A Budapesten fölállítandó Liszt Ferenc-szobor javára külön felülfizetéseket a pénztár elfogad. * Biró Lajos nj darabja. A „Sárga liliom" századik előadásának napján adta át Biró Lajos uj darabját Beöthy Lászlónak, a Magyar Szinház igazgatójának. Az uj darab háromfelvonásos dráma, a cime „A rablólovag" és mind a három felvonása vidéken játszik a mai időben. A Magyar Szinház február második felében fogja bemutatni Biró uj darabját és igy ebben a hónapban az irónak két premierje lesz, mert „A cárnő"-t, melynek társszerzője, szintén februárban mutatja be a Nemzeti Szinház. * Kubovetz Nana kiállítása. Kukovetz Nana, a szegedi festőmüvésznő kollektív kiállítása, amely a napokban nyilt meg a kultúrpalotában, megérdemelt érdeklődést kelt. Néhány művészi értékű fesményével határozott feltűnést keltett. Különösen sikerültek a zsánerképei. A Notre Dame napnyugtában, a Cour du Palais Boyal, Sovány kereset, Cigánysátrak és az Arab táncosnő megkapó hatásúak. Szinfestése élénk. A kiállítás, amely naponkint délelőtt tiz órától délután négy óráig díjtalanul tekinthető meg, december 22-ig marad nyitva. Képeket eddig a következők vásároltak: özvegy bástyái Holtzer Jakabné, Máthé Gyuláné, szatymazi Zsóter Dezsőné, Weisz Sománé, Hoffmann Ignácné, Kovács Gyuláné Máthé Gyula, bástyái Holtzer Tivadar és Zsóter Bertalan. * Szerződtetések. Krecsányi Ignác, a buda— temesvári színházak igazgatója szerződtette Magas Béla jellemszinészt, Szigeti Andor operett-buffó komikust és Kovács Károly segédszinészt. * Heltai Jenő szerzeménye. Csupán a beavatottak tudják, hogy a Kis gróf második fölvonásában Heltai Jenő által nagy sikerrel előadott műdal szerzője ugyancsak Heltai Jenő, ki eddig az inkognitó homályába burkolódzott. Ezt a kis müdalt, amely a darab slágere és amelyet mindenfelé dúdolnak, anynyian keresték, hogy egy helyi kiadó megvásárolta és csinos kiállításban a helyi könyvpiacon elhelyezte. A fülbemászó kis dal két koronáért Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. .ÁSSEISSSEMAIJ A képviselőház ülése. — Kultuszvita négy szónokkal. — (Saját tudósítónktól.) A kultusztárca általános vitája ma is lefoglalta az ülésnek a költségvetés tárgyalására szánt részét s igy a vita hétfőre is áthúzódik. A mai felszólalások már több élénkséget keltettek és sok uj vitaanyagot dobtak a vitába. Az ülés végén interpellációk hangzottak el. Az ülésen Návay Lajos, később Jankovich Béla elnökölt. Az elnök bemutatja a Szolnokon megválosztott Sipos Orbán képviselő megbizó levelét. Bemutat továbbá egy kérvényt a közgazdasági egyetem fölállítása tárgyában. Az interpellációs könyvben egy uj bejegyzés van. Ezután következett a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Kenedi Géza az ellenzéki bírálattal szemben rámutat arra, hogy a közöktatásügyi költségvetésnek nemcsak összegszerű, hanem a többi tárcához viszonyított százalékos emelkedése is a legnagyobb. Az a vád sem igaz, hogy a hadügyi kiadások mindent fölemésztenek, hiszen valahányszor a katonai kiadások emeléséről volt szó, a mi kormányaink vivták mindig a legnagyobb harcokat Bécsben, hogy ezeket a kiadásokat redukálják. Ami emelést pedig e részben a kormány javasol, ez a legkevesebb, amennyivel a hadsereget fejleszteni kell. Azután kulturkérdésekről beszél. A képzőművészeti tanácsot reorganizálni kell. Fölhívja a figyelmet a pornografia veszedelmeire. Irodalmi tanács utján akarja a tankönyvvizsgálatot végeztetni. A pornografia is a sajtószabadságra hivatkozik. Bákosi Viktor: Ez ép olyan, mintha a poloskák az állatvédő-egyesülettől védelmet kérnének. (Nagy derültség.) Kenedi Géza: Az irodalomban is benne kell lennie annak az erkölcsnek, amelyet az életben megkövetelünk. A költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Török Kálmán a népoktatás intenzivebbé tételét sürgeti. A valláserkölcsi nevelés fontosságát nemzeti szempontból tagadni nem leliet. Az állam csak azo'kat az iskolákat támogassa, melyek az állam érdekeit szolgálják, ellenben tegye rá a kezét azokra az iskolákra, melyek nem állanak a nemzeti eszme szolgálatában. (Élénk helyeslés balról.) Nem bive a népiskolák általános államosításának. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés balról.) Horváth Mihály határozati javaslatot nyújt be, melyben a tanítók fizetésének az állami tisztviselőkével való összhangba hozatalát, az állami és a nem állami tanítók fizetése közti különbség eltüntetését s a tanítók számára a drágasági pótlék kiutalását sürgeti. A költségvetést nem szavazza meg. (Helyeslés a baloldalon.) Kelemen Samu a közoktatásügy területén a felekezetiesség előnyomulását látja. Igen sajnálatosnak mondja, liogy a középiskolai internátusok aránytalanul legnagyobb része felekezeti alapon létesült. Ez az ifjúságnak gyűlölködő elkülönülésére vezet. Az igazgatói kinevezéseknél is a felekezeti kedvezés érvényesül. Beszél azután a kongregációk szaporodásáról, melyek a kezdő tanuló évektől az egyetemig elkísérik a diákságot. A klerikálizmusnak künn az életben való szervezkedése is a felekezeti egyoldalúságot szolgálják. Deák Ferenc nagy tételét: az állam és az egyház szétválasztását a magyar klerikálizmus oda torzította, hogy elválasztotta a vallást a felekezettől s csak felekezeti érdeket ápol. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés balról.) Dám ján Vazul a nemzetiségi vidékeken működő felekezeti iskolák állami támogatását teszi szóvá s azt kéri, hogy a miniszter itt is tartsa be az egyenlő arányt. Félháromkor Batthyány Tivadar gróf terjesztett elő interpellációt a horvátországi választási erőszakoskodások dolgában. Khuen-Héderváry miniszterelnök reflektál Batthyány interpellációjára. Kijelenti, hogy a választások végleges eredményét most még nem tudhatja. Hangsúlyozza, hogy a választások megvizsgálására egyedül a horvát képviselőház illetékes és nem ő vagy Batthyány. A Ház tudomásul vette a miniszterelnöki választ. A mai ülés bárom órakor végződött. Hónapokig ártatlanul a fogházban. — Ahogy nálunk oldják meg a cigánykérdést. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország legutóbbi szalmában megemlékezett arról a szegedi törvényszéki tárgyalásról, amelyben tizennyolc aigány a vádlott. Pénzhamisítással vádolták őket. Két napi tárgyalás után Pókai Elek elnök szombaton délután hirdette ki az Ítéletet. Az ítélet, különösen annak indokolása, meglepő. A vádlottak közül csak három férfit Ítéltek el, csalás büntette miatt. Ez az ítélet sötét fényt vet az igazságszolgáltatásra. A cigányok már tizedfél hónapja vizsgálati fogságban voltak, amig végre kitűnt, hogy ártatlanok. A három elitéltnek pedig más a rninösitése, mint ami miatt vádolták őket. A hamisitványok olyan primitívek és hiányosak, hogy azokkal képtelenség valakit becsapni. Ezt mondja az ítélet indokolása. Az ólomdarabokat bicskával nyesték körül. A tanúvallomásokból pedig megállapitotta a biróság, hogy a cigányok csak pénzt akartak kicsalni, a pénzhamisítás ürügy volt. A bíróság tehát a váddal szembehelyezkedve nem pénzhamisítás, hanem csalás bűntettében Ítélt el három vádlottat, a többit pedig fölmentette. Kovács Mátét és Csurár Józsefet harmadfélévi börtönre, Nika Istvánt hét hónapi fogházra ítélték. A vizsgálati fogságot mindegyiküknek beszámították. Níka Istvánt tehát nyomban szabadlábra helyezték. És ha igy van, hát miért kellett annyi embernek vizsgálati fogságban sínylődni majd tiz hónapig? Á vádlottak között van néhány jómódú ember, akiknek tönkretették az egzisztenciáját. Egy tizeríhat éves cigányleány is vizsgálati fogságban volt, aki már két éve vadházasságban élt az egyik vádlottal. A cigányokkal való fölületes bánásmód tehát megboszulta magát. Ennek a pénzhamisitási bűnügynek a tárgyalása után már kétségbeejt a cigányügy problémája. Könnyelmű felületességgel nem lehet megoldani ezt a kérdést. Az eddigi gyakorlaton föltétlenül változtatni kell. Tömlöcbe tuszkolni minden jogos indokolás nélkül senkit sem lehet, de nem is szabad. Egzisztenciákat sem lehet kivégezni és aztán azt mondani: pardon, tévedtünk. Mit érnek most azok az emberek a tőimen téssel? Letelepedett cigányok voltak, tehát megbecsülendően ritka kivételek. Az igazságszolgáltatás jóvoltából most kószálhatnak, amerre látnak. Az aztán már igazán nem lesz meglepő, ha útközben véletlenül torkon ragadnak valakit. Vilmos császár a bekért. Berlinből jelentik: A Deutsche Bank vezérigazgatója pénteken kihallgatáson volt a császárnál és behatóan referált a Bagdad-vasut épitéséről. Az audiencia után a császár a török nagykövetet fogadta s ez alkalommal biztosította Í, é