Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-16 / 288. szám

1911 december 12 DÉLMAGYARORSZÁG 16 A parlamenti helyzet. — A költséguetés. — A Ház munkarendje. — Közös miniszteri értekezlet Budapesten. (Saját tudósítónktól.) A parlementi fegyverszünet, melyet a kormány és az ellenzéki pártok november 8-ikán megkötöttek, a mai nappal tudvalevően lejárt, illetve oda módosult. hogy mától kezdve a Háznak föl kelil függesztenie a védőerőreíorm tárgyalását s kizáróan a költségvetéssel .kell foglalkoznia. A kultusztárcán kivüil még a pénzügyi, igazságügvi és honvédelmi költségvetés vár elintézésre. A jövő hét végére a Ház minden valószinüség szerint végezni fog ezekkel a tárcákkal. De akkor még mindig hátra marad a föLhatalmazási törvényjavaslat letárgyalása, amellyel előbb még a pénzügyi bizottságnak is foglailkoznia kell. Igy előrelátható, hogy karácsonyig nem kerülhet tető alá az 1912-iki költségvetés s a kormánynak átmeneti eszközzel, indemnitással kell gondoskodnia az állam pénzügyi életének zavartalan menetéről. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délelőtt hivatalos ügyeket intézett el a király személye körüli minisztériumban, azután a tegnap este szintén Bécsbe érkezett Hazai Samu honvédelmi miniszterrel tanácskozott. Később Hazaival együtt az osztrák miniszterelnökségi palotába hajtatott, ahol tizenegy órakor közös miniszteri értekezlet volt. A tanácskozáson Héderváry gróf, Stürgkh gróf osztrák miniszterelnökök, Auffenberg lovag közös hadügyminiszter, Hazai Samu és Georgi honvédelmi miniszterek vettek részt. Ezen a tanácskozáson, mint irányadó helyeken közlik, a napirenden lévő védöeröjavaslatokkal kapcsolatban kérdéseket vitattak meg. Az értekezlet után Héderváry gróf visszatért a Magyar Házba, majd Aehrenthál gróf közös külügyminisztert kereste föl. Délután a miniszterelnök Budapestre érkezett vissza és este megjelent a munkapárt értekezletén, hosszabban tárgyalt Lukács miniszterrel. Bécsi tudósítónk telefonálja: A mai közös miniszteri értekezlet tárgya a védőerőjavaslatok mielőbb való elintézése volt. Minthogy az uralkodó a védőeröjavaslatoknak jelenlegi alakjukban való elfogadását kívánja, arról volt szó, miként 'lehetne a védőeröjavaslatoknak parlamenti elintézését biztosítani? Az ujonclétszám fölemelésének tervét a védőerőjavaslatok elintézése előtt, hír szerint, elejtették. Tekintettel arra, hogy az altiszteknek három évi szolgálata jogosult kifogásra adott okot s ennek az intézkedésnek változatlan föntartása a védőerőjavaslatoknak parlamenti elintézését nagy mértékben megnehezítené, valószinü, hogy ebben a tekintetben a javaslatokat módosítani fogják. Vasárnap Budapesten közös miniszteri értekezlet lesz, amelyen a monarchia két állama között függőben lévő kérdésekkel fognak foglalkozni. Az értekezleten az osztrák kormány részéről Stürgkh gróf miniszterelnök, Waleszky lovag pénzügyminiszter, Rössler lovag kereskedelmi miniszter, Bráf földmivelésügyi miniszter és Rótt vasúti miniszter vesznek részt. Polgármesterek a külföldön. — Kahlbach bölcse. — Egy modern francia dráma. — (Saját tudósítónktól.) Kahlbach kicsiny kis német városka és a kicsiny kis német városoknak a polgármesterei rendesen nem szoktak nagyon eredeti és nagyon meglepő gondolatokkal szolgálni a világnak. Kahlbach polgármesterének azonban most — talán a novemberi negyed is inspirálta — egészen egészséges gondolata támadt. A városban nagyon elszaporodott a pletykálkodó aszszonyságok száma és erre a polgármester rendeletet adott ki. Meglepően bölcs és jól megokolt rendeletet. A megokolás körülbelül ezt mondja: Az asszony pletykája elsősorban mindig a férjének árt. Kellemetlen összeütközésekbe, olyan helyzetekbe sodorja, amelyekben, bár ő maga érzi legjobban, hogy nincsen igaza, mégis kénytelen a fiktiv igazát védelmezni. Azonkivül a munkájából hazatérő férj otthon sem találhat nyugalmat az asszonyi civakodások, panaszok miatt és amiatt a kényszer miatt, hogy ő tegyen igazságot a kötekedők között. Ez az örökös zaklatottság azután az egyik oka annak, hogy ugy elhatalmasodott már Kahlbach községben is az idegesség. Ezekre a motívumokra támaszkodva a polgármester tehát rendeletében kiadta azt a parancsot, hogy ezentúl pedig olyan asszonynak, aki notórius a pletykázásáról, nem szabad a városban sehol sem lakást adni. Jegyzéket vezetnek róluk és ha még egyszer tetten érik őket, kiteszik a szürüket. Ha eddig mindig a szomszédba jártak pletykázni, most menjenek még inkább a szomszédba: a szomszéd városba és keressenek maguknak ott lakást. Szokva vagyunk ahoz, hogy a német kisvárosok polgármestereit rendesen fliegendei mértékkel mérjük. Azt is el kell ismernünk, hogy a kahlbachi polgármester intézkedése kissé középkori zamatu. De eltagadhatatlan bölcseség rejlik benne. És ha netán Szeged magisztrátusa is követné a kahlbachi példát, még megeshetne az a csoda is, hogy Szegeden soha se lenne lakásínség. Ez a történet szólt tehát egy ném,et polgármesterről. Most pedig pendantképen elmondunk egy másik történetet egy francia polgármesterről. Traville város polgármestere volt ez a maire, Richárd volt a neve és hatvan esztendő volt a kora. A mult hét egyik napján azután az történt, hogy egy Dallemagne nevü ember agyonlőtte a polgármestert. Ámbár ugyan épen akkor voltak Travilleben a községi választások, azért a polgármester mégsem politikai — vagy hogy is mondjuk? — gyilkosságnak esett az áldozatául. Nem, Dallemagne nem politikai vagy községjóléti ellentét kifejezéseképen lőtte agyon a polgármestert, hanem más okból. Azért, mert Richárd elcsábította a feleségét, pedig Richárd hatvan esztendős volt. Ezért ölte meg Dallemagne. Ez idáig érdekes dolog, szinszerü dolog, az ifjabb Dumas, vagy Sardou talán irt is volna belőle valamelyes középfajú polgári drámát. De most jön a forduló! Dumas, Sardou, Augier.Éiogy antikválva vagytok ti már! És milyen igaza van az ujabb, hogy ngy mondjam, bünügyi iskolának, például Brieuxnek, vagy Bernsteinnak! Dallemagnet lefülelték, esküdtek elé állították és az esküdtszék — no ugyan mosolyogsz magadban olvasó, ezért a pointeért nem volt érdemes megirni ezt a történetet. Valóban igaz, az esküdtszék felmentette Dallemagnet, mert a francia esküdtek nem térnek el a régi francia szinpadi hagyományoktól. De, amint már fentebb is jeleztük, a francia komédiának is van evolúciója és ez adja meg itt az uj fordulatot. Richárd halálával megürült a travileli polgármesteri állás, uj mairet kellett tehát választani. És a derék travillei polgárok megválasztották Richárd utódjául — a felmentett gyilkosát. Ez a dolog egészen váratlanul végezete a komédiának. Ilyen ötödik felvonást nem csináltak még a legkitűnőbb francia szinmüácsok, erre a cloura egy uj Seribe, vagy egy még ujabb Flers és Caillavet kellene. Mivel azonban ezek részben már vagy nem élnek, részben pedig maguk találják ki a bonyodalmaikat, tehát megírta helyettük ezt az egészen uj francia vígjáték formát maga az élet. A hetvenkét éves vasúti munkás. — Holttest a sinen. — (Saját tudósítónktól.) Egy öreg, 72 éves szegedi vasúti munkás lett ma áldozata a mesterségének. Elgázolta a vonat. Meghalt. Ma este, negved kilenc órakor Szabó Ferenc, vasúti váltókezelő a Tisza-pályaudvaron, kötelességét teljesítve, a váltókat járt vizsgáim, amikor a koromsötét este egy emberi testben megbotlott. Szabó Ferenc megijedt s bár az első érintésre ösztönszerűleg eltaláta, hogy az egy emberi test lehet, méeris nem mert meggyőződést szerezni a valóról, nem merte megnézni, hogy élő, a vagy holttestbe bukott e föl, de rémes sejtelmektől gyötörve a legközelebb veszteglő mozdonyhoz rohant s annak személyzetét hivta nagy lelkendezve a tetemhez, melyről aztán megállapitották, hogy bizonv holttest, még pedig az öreg Menzl Márton teteme, aki félórával azelőtt, nnínt kisegítő éjjeli őr, magas kora dacára, is buzgón szolgálta munkaadóját, a vasutat. Az esetet azonnal telefonon jelentették a rendőrségnek s Szakáll József dr rendőrkapitány azonnal a helyszínére ment és helyszíni szemlét tartott. A helyszínén tett vizsgálat során megállapitották, hogy Menzel Márton a sintesten hanyatt feküdt. Mindkét llába le volt vágva; az egyik térdben, a másik bokában. Azonnal a közkórházba szállították a halottat, ahol Andrássy Ferenc dr megvizsgálta a holttestet s megállapította, hogy a halál nagyon gyorsan bekövetkezett. A halálos szerencsétlenséget a helyszíni vizsgálat ugy magyarázza, hogy teherkocsikat tolattak a pályaudvaron egy mozdonynyal, amelyen Kovács Mihály mozdonyvezető és Sánta Antal fűtő teljesítettek szolgálatot. A tolatás a Tisza pályaudvartól fölfelé történt és este 7 óra 40 perctől .8 óráig három kocsit tolattak, melyek közül az első kettő össze volt kapcsolva, ugv hogy azokat együttesen tolatták. Ennek a két első kocsinak a kerekein nem tudtak vérnyomokat fölfedezni, mig az utolsó kocsi kerekei véresek voltak. Minden valószinüség a mellett szól, hogy az öreg Menzl, amikor maga előtt látta a két kocsit tolatni, föl akart kapaszkodni a kocsi hátuljára, hogy a pályaudvaron a teherkocsikra ragcéduiákat ragasszon. De ugy látszik, rosszul lépett, vagy leesett, még pedig hanyatt s ilyen helyzetben találta és érte a szintén tolatásban levő harmadik kocsi, amelv keresztül ment rajta s azonnál halálát okozta. Megindult a vizsgálat annak kiderítésére, hogy Menzl Márton haláláért kit terhel a felelősség? Az eddigi vizsgáilat szerint is, de minden reális föltevés szerint is egyénileg senkisem bűnös a halálos szerencsétlenségben. Bűnös az élet, a viszonyok, melyek egy 72 éves, a nyugalomra már rég rászolgált öreg embert arra kényszerítenek, hogy még mindig szolgálatot, még pedig terhes vasúti szolgálatot teljesítsen. No és még egy körülmény, amit nem hagyhatunk említés nélkül, hogy miért volt koromsötétség az állomáson, mikor ott lépten-nyomon lámpa-oszlopok meredeznek az ég felé, nyilván abból a célból, hogy világosítsanak. Miért nem égtek azok a lámpák s miért- volt koromsötét az egész pályatesten, mert nem lehetetlen, hogy kellő világítás mellett ez a haláleset elkerül-