Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-15 / 262. szám

1911 november 10 DELMAQYARORSZAQ 5 Krúdy Gyula véres kardafférja. — Iró és huszárkapitány, — (Saját tudósítónktól.) Szombat éjszaka a fővárosi dalszinház-utcai Erdélyi borozó-ban igen kitűnő társaság mulatott. Parányi István királyi tanácsos, adófelügyelő, Pordán Dezső földbirtokos, Kayser tartalékos huszártiszt és Sztojanovits Viktor huszárkapitány, aki a 13. számú ezredben Galiciában szolgál és most szabadságát tölti a fővárosban. Már erősen hajnalodott, amikor belépett a vendéglőbe Krúdy Pál iró, akit a jókedvű urak kitűnő örömmel fogadtak. A finom és bölcs Krúdy Gyula társasága mindenkor és mindenkire megtisztelő. Parányi István, aki a nevének épen ellenkezője, óriás termetű, szélesvállu atléta, az iró elé sietett és felkérte, foglaljon helyet az asztalánál. Krúdy le is ült, csupán a kapitányt nem ismerte, ennek bemutatták és igy ültek csendesen diskurálva déli tizenegy óráig. Akkor Parányi Pista indítványozta: — Gyerünk el, igy, aliogy itt vagyunk a király-utcai Bécsi sörházba, ott délben frissen csapolnak. Ebez mindnyájan hozzájárultak. Kocsikba ültek és elhajtattak a Bécsi sörházba. Itt Sztojanovits kapitány megjegyzéseket tett a társaságra, főleg Krúdy Gyulát bántotta, aki szótlanul, csöndesen ült a helyén és teljességgel nem törődött a huszártiszttel. Dél táján egy házaló jött a helyiségbe. Álmoskönyvet, pikáns képeket árult. A huszárkapitány átnézte a nyomtatványokat. — Krudytól nem árul? Mi? Nincs? Akkor nem veszek. Aztán megvető mozdulattal hozzátette: — Persze, csak piszkos helyekre irsz, te illusztris költő... És ilyeneket. Nem nyugodott. Krúdy a huszár egy megjegyzésére sem reagált. Elfordult tőle és Parányi Istvánnal mulatozott. Félegy is lehetett már, a vendéglő tele volt ebéd-vendégekkel. Sztojanovits Viktor felállott, fizetett és búcsúzni kezdett. A társaság minden tagjával kezet fogott, de Krúdy fölött elnézett. — Az iróval — mondotta gúnyosan — az iróval nem fogok kezet. Krúdy nyugodtan felállott. Most már szemben állattak egymással. — Nagyon részeg a kapitány ur? — kérdezte Krúdy, még mindig nyugodtan és az ellenfele szeméhe nézett. — Nem! — volt a válasz. — Nem, sőt ellenkezőleg, nagyon józan vagyok, azért nem fogok kezet veled. Krúdy most előre lépett. . — Kapitány ur, ha nem vonja vissza, amit talán részeg fővel mondott, ugy ütöm pofon, hogy az asztal alá gurul . . . Sztojanovits a kardjához kapott. — Szeretném látni! Ami ezután történt, valóban pillanat müve volt. Krúdy torkon ragadta a huszárkapitányt (aki köppenyben, karddal az oldalán, sipkával a fején állott vele szemben) és a szomszéd asztalhoz csapta. Sztojanovits a kardja markolatához kapott és ki akarta rántani. De Krúdy megelőzte. Ő rántotta ki az éles tiszti kardot és hátraugrott. Sztojanovits is talpraugrott. A barna, karcsú, elegáns huszártiszt halálsápadt volt, mintha egyszerre kijózanodott volna, egyenesen ellenfelére ugrott, közben a belső zsebéből a revolverét akarta kirántani. Krúdy an garde állott. Várta a kapitányt. Amikor észrevette, hogy az a revolverét keresi, villámgyorsan a fejére sújtott a karddal. Még néhány percig dulakodtak, aztán Sztojanovits Viktor kiment a konyhába, megmosta a vérző fejét és elhajtatott. Az egész vendéglő Krúdy pártján volt, mert a kapitány elég hangosan beszélt és mindenki láthatta, hogy ok nélkül provokálta a botrányt. Sztojanovits Viktor előkelő bácskai családból való. Kitűnő lovas, az aradi távlovagláson másodiknak érkezett a célhoz és Ferenc Ferdinánd főherceg tiszteletdíj át nyerte el. Még aznap délután jelentkezett a térparoncsuokságon és Fabinyi Béla és Grosszmann Richárd huszárkapitányokkal provokáltatta Krúdy Gyulát. Az iró Kánitz Gézát és Papp Zoltán országgyűlési képviselőt nevezte meg segédjeiül. A megbízottak két nap óta tárgyalnak. Az ügy igen súlyos és a térparancsnokságon még ma reggel sem állapodtak meg, milyen nehéz feltételű párviadallal lehet elintézni a katonatisztnél szinte tragikus verekedést. Éjjel telefonálja tudósitónk, hogy a párbajt elhalasztották, mert a kapitány betegen fekszik. Vasúti karambol Rókuson. — A bűnös könnyelműség áldozatai. — (Saját tudósítónktól.) Két héttel ezelőtt történt, hogy a szegedi Rókus-állomáson hibás váltóállítás következtében kisiklott a vonat. A vasúti szerencsétlenséget első impresszióra a véletlenségnek tulajdonították, de később a vizsgálat folyamán kiderült, hogy a katasztrófa könnyelműség folytán történt. És ime, alig mult el két hét, már újra áldozatai vannak a vétkes könnyelműségnek. Három tehervonat mozdonya ütközött össze és négy vasúti alkalmazott, közöttük egy szegedi kalauz is megsebesült. Ez a szomorú statisztika emlékezetünkbe idézi a nemrég történt dorozsmai katasztrófát és rettegés fog el bennünket, hogy nem játszódhatnak-e le újra azok a borzalmak ilyen könnyelműség mellett. Állitólag a keddi vasúti szerencsétlenségnek az volt az előidézője, hogy a Szabadkáról hajnalban Szeged felé induló tehervonat mozdonyában nem szívattak fel elég vizet. A viz Röszkén fogytán volt, miért is a mozdony kocsik nélkül befutott Szegedre vizért. Itt éppen akkor, mikor ez befutott, indult el két egymásba kapcsolt mozdony ugyanazon a vágányon. Igy kerültek egymással szemben. Nyilvánvaló tehát a vétkes könnyelműség. A keddi vasúti szerencsétlenségről a következő tudósításunk számol be: Kedden hajnalban három órakor a 250011. számú mozdony egy kalauzkocsival Szabadka felől futott he a Szeged-Rókus-állomásra. A mozdonyon Szilágyi Sándor 23 éves fiatal szabadkai mozdonyvezető ült. A kalauzkocsiban pedig szegedi vasutasok foglaltak helyet, akik szolgálatukat befejezve, hazajöttek Szegedre. A mozdony után Szabadkán egy hosszú tehervonat volt kapcsolva. A tehervonatot azonban útközben Röszkeszentmihelyteleken baleset érte. Elfogyott a vize és nem tudták tovább folytatni az utjukat. Szilágyi mozdonyvezető ekkor a tehervonatot Röszkén lekapcsolta, a mozdonynyal és a kalauzkocsival pedig elindult Szeged-Rókus felé. Ez okozta azután a szerencsétlenséget. Á Szeged-Rókus-állomá-sra befutó szabadkai mozdony ugyanis egy beállított váltónál belefutott a rókusi fűtőházból kiinduló két öszszekapcsolt mozdonyba: a 375—334. és a 326— 022. számú mozdonyokba. Az egyik mozdonyon Nagy László Szabadkai vezető és Nagy András szabadkai fűtő volt, a másikon pedig Czvein Ferenc volt a vezető, a fütő pedig Denkó Tivadar. A mozdonyok összeütődésekor iszonyú robaj reszkettette meg a levegőt. A szabadkai mozdony előrésze az ütközés folytán teljesen megrongálódott, a két lökhárítója pozdorjává törött, a szegedi mozdonyok szintén megrongálódtak. A robaj után alig hallható nyöszörgés ütötte meg az ott levők fülét. A megrongált szabadkai mozdony kalauzkocsijából véresen, eszméletlenül, összetört tagokkal húzták ki Csonka Vince 37 éves szegedi kalauzt, aki a Vaspálya-utca 25. szám alatt lakik. Ezenkívül még három vasúti alkalmazottat húztak elő a kalauzkocsibóL Ezek: Keresztes György 32 éves szegedi kisegítő fékező, lakik Petres-ntca 20. szám alatt, Makai József 30 éves vonatmálházó, lakik Remény-utea 17. szám alatt és Géczi Imre 28 éves málházó, lakik Pásztor-utca 28. szám alatt. Valamennyi az arcán, karján, kezén, lábán szenvedett súlyosabb sérüléseket. Legszerencsésebb volt Géczi Imre, aki még idejében kiugrott a veszély bekövetkezte előtt a kocsiból és igy csak az arcán szenvedett sérüléseket. Az előhivott mentők a sebesülteket nyomban beszállították a kórházba, ahonnan kettő — Keresztes és Géczi — még a délelőtt folyamán elhagyták a kórházat. Őket otthon ápolják. Csonka kalauz állapota életveszélyes. Makai József málházó állapota pedig súlyos. A szerencsétlenség színhelyén a rendőrség részéről elsőnek Becsey János rendőrparancsnok jelent meg, aki megtelefonálta az esetet Follráth Gyula ügyeletes rendőrtisztviselőnek és Rex Izsó dr kerületi orvosnak. A rögtön megejtett vizsgálat során kiderült, hogy Szilágyi Sándor szabadkai mozdonyvezető vétkes gondatlansága folytán következett be az összeütközés. A hiba ott volt, hogy még Szabadkán nem vettek elegendő vizet föl és igy útközben elfogyott a vízszükséglet. A rendőrség ezért Szilágyi mozdonyvezetőt ott nyomban letartóztatta és beszállította a rendőrségi fogházba. A rendőrség jelentést tett a szerencsétlenségről a királyi ügyészségnek, amely együtt folytatja a vizsgálatot a rendőrséggel. véház legújabb slágere! I^I^Y 7, § és 11 éves SchwaygmareQff csoda* Belépti €§ij nincs! 2338 gyermekekkel folyó hő 14., 15. és 16-án Mozgófénykép előadás!