Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-10 / 258. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 november 10 egységesen elitélte a parlamenti harcot, hogy tudniillik: a parlamenti munka az ország fejlődéseért, elsősorban a vidéki városokért van. Jó ezt tudni s szem előtt tartani különösen akkor, amikor a parlamenti béke inkább fegyverszünet s amikor az ország szinte kétségbeesetten várja a tartós békét, —- a produktív munkát. A kiállítások gazdasági előnye. Elmondta Szabó Gyula kamarai másodtitkár. II. Vájjon inegéri-e a cél az áldozatokat, vagy Helyesebben, a remélhetőleg elérendő eredmények felérnek-e majd ezekkel? Dr Lázár György polgármester a tanácshoz intézett előterjesztésében erre vonatkozólag a következőket mondja: Legyen az áldozat mértéke a lefolytatandó tárgyalások eredményéhez képest kisebb vagy nagyobb: e kérdésnél lényeges szerepet nem játszhat, mert eltekintve azon szempontoktól, melyek a várost becsületbeli kötelességének teljesítése s jövő érdekeinek gondozása körül áklozatkozatalra serkentik, a kiállitás rendezése az áldozatokat jóval felülmúló gazdasági előnyökkel fog járni abban, hogy: 1. Az előkészület idejében megbecsülhetetlen hatású versengés támad az iparüzletek termelőképességének tökéletesbitésében és fokozásában. 2. Felpezsdiilése várható a vállalkozási szellemnek s igy szokatlanul sok uj munkaalkalom s kereset támad. 3. A kiállitás alkalmával ide gravitáló országos idegenforgalom jelentősen fokozza hasznát a város azon kereskedelmi és ipari kereső osztályainak, akik a legnagyobb részét viselik a városi háztartás közterheinek s akiknek vagyoni erősödése a város erősödését vonja maga után. 4. A kiállitás tanulságai megbecsülhetetlenül jótékonyan hatnak a helyi ipari termelés tökéletesbitésére, mely a fogyasztó közönség érdekeivel is összefügg. E tanulságok ösztönzést szolgáltatnak uj vállalatok keletkezésére is, előmozdítják a kereskedelmi élelmességnek a versenynek mindenkor közhasznot hozó fejlődését s az ifjú iparos és kereskedő generáció ambicióját és tapasztalatkörét szélesbitik. 5. A kiállitás területének környékén kiszámithatlan uj értékek keletkeznek a liázak s telkek kedvezőbb hasznosítása révén s azok feje ül. De ez se néz a szemembe, nem mer, megtiltották nekli. Panaszkodom, hogy mindjárt meg fogok ihalni, segítsen! Mutatóujját a száján keresztbe állítja, aztán rengeteg fekete szöveteket hoz és beteriti velük a falakat. Hirtelen nyüzsgés támad a feketén, halk, kísérteties percegésélkkel apró kartonlapok ugrálnak ki, nem tudom: honnan? minden rajta van az ö képe. Kiáltani kezdek, hogy adjanak nekem egyet belőlük s az ö nevét szólongatom. Erre az apáca azt hiszi, hogy megzavarodott az elmém. Gyorsan az orvosokat hivja. Ezdk sorban jönnek. Vagy százan. Mind öregek. Mindnek az arcán van valami, ami ő reá hasonlít, mintha összes ősapái lennének, visszamenőleg. Körülállnák, megcsudálnak és roppant szigorral, vad gyűlölettel néznek le reám. Erősen lekötöznek az ágyhoz erős és áztatott kötelekkel. Az egyik, a legöregebb, kést vesz elő, hogy operáljon. A többi segit. Mind ingujjra vetkőznek, fogják a tálakat, késeket tartanak és felém nyújtogatják, csipeszéket, vattát, kloroformot érzek, iszony- tató levegő. A klorofonmos vatta az orrom előtt van. Figyelnek. Az egyik figyeli a lélegzetem és siri hangon szól: — Már aluszik. Most nekem jön az egyik. Belevág a méláz állandó építkezések, melyek a kiállítással kapcsolatosan emeltetnek, később közintézmények s uj lakások befogadására hasznosíthatók, kapcsolatosan pedig maga a kiállítási terület s ennek környéke az eddiginél megfelelőbb fellendülési alkalmat nyer. 6. Közlekedésünk s a városiasság felé való baladás legfontosabb ismertető jelét szolgáltató vendéglő s szálloda iparunk az idegenforgalom révén maradandó uj vállalkozások létesiilésével tökéletesből s a házak értéke is emelkedik, ha a már most is meglevő üzletek terjeszkedésével és uj üzletek keletkezésével nagyobb szükségletek merülnek fel. Én még tovább is mentem a várható eredmények részletezésében, midőn egy ujságközlemény föltette a_ kérdést, „vájjon a szegedi kispolgárság számára a természetes drágaságon kivül mily előnyöket jelent a kiállitás"? E kérdésre a következőkben válaszoltam: Jelent előnyöket nézetem szerint a kiállitás a kispolgárság számára általán oly vonatkozásban, liogy minden lépés, amelyet városiasságunk fejlődése érdekében teszünk, a polgárság érdekeinek fokozatosan baladó szolgálatát jelenti. Ha mi bizonyos ambícióból gyorsabban terjesztjük ki a vizvezeték és csatornahálózatot, ha jobbon sietünk a közvilágítás kiterjesztésével, a tanyai vasút fölépítésével, utcák rendezésével, kövezethálózat kiterjesztésével s lia rendkívüli alkalom biztatóan liat a vilamosvasut üzemének fejlesztésére stb., az e téreken elért eredmények mindannyian elsősorban nem-e a kispolgárság érdekeit szolgálja? A kiállításra való előkészület sok munkával jár. A munkaalkalom szaporodása az iparosok s ipari munkások kereseti viszonyait kétségtelenül javítani fogja. Az idegenforgalom ,a fogyasztás emelkedését idézi elő minden vonalon. A termelő s kereskedő egyaránt áhitozik ezután. Az ily módon érdekelt polgárság a városi népesség több mint 90 százalékát teszi, mert lia kell, ki lehet mutatni, hogy a társadalom minden rétegének s minden foglalkozási osztályának baszna lesz a kiállításból, csupán a tisztviselőknek nem. Az ő érdekükben, ha gazdaságos megoldást választunk, tehetnénk is valamit. De hogy az állam (vasúti, posta, távirdai, adó, fogyasztási illeték stb. bevétel-emelkedés révén) egy-két millió korona jövedelemtöbblethez jut, hogy a város (kövezetvám, fogyasztási pótlék, liidvám, vágóliidi, vízvezetéki, pótadó stb.) bevételeinek emelkedése révén), a gázgyár és villamosvasút (melyeklembe. Belenyúl a cafatos, véres lyukba és látszik, ahogy megerőlteti magát: nagynehezen kiszakítja a szivem. Magasan, diadalmasan fölmutatja, mind odasereglenek, álmélkodnak. Minden arcon rémes iszony és elképedés: a szivén rajta van az ö arca... V. kép. Most gyorsan bűvös, titkos folyadékokkal súrolják a kiszakított szivet, hogy lemossák róla a képét. Nem lehet. Reszelőkkel mennek neki. Reszelik a piros, véres húst, már alig marad valami, a hus már lent fekszik a földön, olyan, mint amikor a konyhában vágott hust készit a szakácsnő. Az apácák kis pogácsákat formálnak belőle, tűzre rakják, sütögetik. Gyorsan megsülnek, a^ apácák nagy lakmározással enni kezdik. Az orvosok kezében már nem marad más, csak egy kis vézna izom. Én már az utolsó pillanatot érzem. Hirtelen szétnyílik a mellemen a seb, a plafondról belehull az ő arcképéből a sziv: az Ö szive 'az én mellembe... összemosolygunk... Én meghalok. Az orvosok csóválják ősz fejüket. nél a bruttó-jövedelemből való részesedés révén a város is érdekelve van) nagy hasznot fog búzni s ezek ellenében az államtól s másoktól bizonyos kedvezőbb forgalmi befektetéseket követelhetünk, az kétségtelen. E kieszközlendő eredmények is a kispolgárság érdekeit szolgálják. De lássuk a kispolgárság közvetlen érdekeit. Ugyebár: kispolgárság: az ipari munkás, a kisiparos, a kiskereskedő, kereskedelmi kisebb alkalmazott stb.? Iparosok közül az építőipari szakmakor lesz elsősorban érdekelve (kőmivesek, ácsok, építők, téglagyárak, fafürésztelepek, kőfaragók, cserépfedők, asztalosok, lakatosok, bádogosok, vizvezetékszerelők, üvegesek, szohafestők, mázolok, betonkészitők stb). Ez iparágak érdekeltségi köre óriási. A vendéglősök, szállósok, kávéházasok, cukrászok, korcsmárosok, hentesek, mészárosok, pékek, továbbá ezek alkalmazottai, nemkülönben pedig a kereseti viszonyok javulásából hasznot huzó élelmiszerkereskedők, kofák, végül az idegenforgalomban személyi szolgálatokkal több munkaalkalomhoz jutó bérkocsisok, hordárok stb., akiknek számát ismét igazán sokra tehetjük, nem-e a kispolgárság elemei? Avagy talán a hírlapvállalatok s nyomdák munkásai és újságárusok, akik bizonyára több munkaalkalomhoz jutnak s a kiállitás instákolásánál alkalmazandó rendezők, a diszitést végző kárpitosok s ezek munkásai, továbbá az őrök, jegyszedők, napszámosok, mutatványos alkalmazottak, zenészek, szintén számottevő érdekeltsége nem-e ide számíthatók? , .., , j.ítlJH A trafikosok, szállítók, pénzváltók, bazárosok, divatárusok, férfi és női szabók, cipészek, papucsosok, késesek, paprikakereskedők, fényképészek, kertészek stb. mind érdekelve lesznek. Én azt hiszem, liogy a névleg felsorolt foglalkozási ágak szereplői maguk kitesznek legalább 15,000 kereső lakost, de emellett bizonyos, hogy a kereskedelmi és ipari élet élénküléséből a gazdasági élethez tartozó minden kereső néposztály vagy közvetve, közvetlenül előnyt fog liuzni s ezek közt a tanyai gazdálkodó nép is, amely a holmijait kedvezőbben fogja értékesíteni. (Folytatjuk.) A kormány Kecskemétért. A pénzügyminiszter leiratban értesítette Kecskemét város tanácsát, hogy a kecskeméti földrengésnél károsult lakosság segítségére hat millió koronás államkölcsön nyújtása iránt fog a parlamentben törvényjavaslatot tenni. Addig is 1,200.000 korona előleget ad a legégetőbb szükségletek fedezésére. Kecskemét város hálásan fogadta az előleget és a tanács azonnal foglalkozott a pénz szétosztása tervével. Mindenekelőtt felszólítják a lakosságot arra, hogy jelentkezzék az, aki kölcsönre igényt tart. A földrengés-károsultak mind kapnak kölcsönt, ha restaurálni kivánják házukat, nemkülönben azok is, akik a helyreállítás munkáját már elvégezték és ezáltal adósságba verték magukat. A 2000 koronán aluli kölcsönök kamatmentesek lesznek. A tanács feltevése szerint legtöbb lesz a 2000—20.000 koronáig terjedő kölcsön. A város maga két milliót tart meg közcélokra és ezért 2 százalék kamatot és 2 százalékos töketörlesztést fizet 35 évig. A kölesön-kiosztás munkáját egy bizottság fogja végezni egy belügy- és egy pénzügyminiszteri kiküldött ellenőrzése mellett. Ezt a kölcsönkiosztó bizottságot a hétfői rendkivüli közgyűlés fogja kijelölni. A kecskeméti földrengés-károk helyreállítására eddig az adományként egybegyűlt 330.000 koronából történt. Berzeviczy buesuja, A képviselőház tisztikara csütörtökön délelőtt tisztelgett a Ház elnöki fogadótermében, hogy Berzeviczy Alberttől, a Ház távozó elnökétől bucsut ve-