Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-05 / 254. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 november 10 novibazári zsandzsákba küldik. Háromszáz török tartalékos tiszt ajánlkozott önként, bogy a harctérre megy. A borzalmak városa. A berlini Lokálanzeigernek jelentik Tripo­liszból: Az olaszok október 23-ig 1500 em­bert vesztettek s ezek közül 20 maradt a csatatéren. A kolera dühöng az olasz kato­nák közt. Most 87 kolerás beteg van a kato­nai kórházban és öt kolerás meghalt. 4000 arabot kerítettek kézre az olaszok s ezeknek tizedrészét, főleg jámbor földmiveseket, asz­szonyokat és gyermekeket agyonlőttek. A törökök veszteségeiről pontos számadatokat nem lehet tudni. Ez a statisztika nem teljes, inert az oázisokban megszámlálhatatlan holt­test hever, amelyeket sem a törökök, sem az olaszok nem akarnak eltemetni. Tripolisz környékén még iszonyúbban pusztít a kolera a zsidók és az arabok között. A nagyhatalmak közvetítése. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse mai száma jól értesült forrásból azt jelenti, hogy a nagyhatalmak már elérkezettnek látják az időt arra, hogy megkezdjék a békeközveti­tés munkáját. A dolog ugy áll, hogy a nagy­hatalmak egymás között folytatnak tárgya­lásokat és e tárgyalások eredményétől függ az, hogy mikor és melyik nagyhatalom vál­lalja el a békeakció megindítását. A monarchia szerepe. Konstantinápolyból jelentik: őrgróf Palla­vicini, konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet, tegnap felkereste Assim bey nagyvezirt és külügyminisztert és vele négy óra hosszat tanácskozott. Diplomáciai körök­ben nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a tanácskozásnak és azt állítják, hogy a monarchia diplomáciája fogja vezetni a nem­sokára meginduló béketárgyalásokat. Gavotti bombái. Túráiból jelentik: Ligi Barzini érdekes tu­dósítást küldött Tripoliszból. Leirja benne az első kísérletet, mikor Gavotti műszaki had­nagy repülőgépéről bombákat hajitott a tö­rök tábor kellős közepébe. Qavotti kémszem­lére ment aeroplánján s az ő terve volt, hogy pokolgépeket fog vetni a török csapa­tok közé. Ezek a bombák Speziában készült, iszonyú robbanóerejű kézigránátok, amelyek gyutacscsal vannak ellátva s mihelyt földhöz ütődnek, explodálnak. Nem nagyobbak egy narancsnál, de feszítőerejük olyan hatalmas, hogy száz lépés kerületben mindent elpusztí­tanak. Mikor Qavotti visszatért veszedelmes út­járól, elbeszélte, hogy 80 kilométer távolság­ban dél felé találta a török tábort és 700 mé­ter magasságból tisztán kivehette a csapato­kat. Félkézzel a kormánykereket kellett iga­zítania, tehát kénytélen volt a bombák gyu­tacsait fogával kihúzni. Sürü egymásutánban dobálta le mind az öt pokolgépet. A hatást nem tudta megfigyelni, mert mikor a bom­bák felrobbantak, sürü füstfelhő takart be mindent, csak annyit látott, hogy a törökök veszettül futottak szerte-szét. Olasz kegyetlenségek. Londonból jelentik: Harold Montague an­gol tiszt, aki önkéntesként ment Tripoliszba és a törökök oldalán harcol, rémes dolgokat ir haza az olaszok kegyetlenkedéseiről. — Magam láttam — igy szól a levél — egy házban 120 arab asszony és gyermek szörnyen megcsonkított holttestét. Egy me­csetben vérfürdőt rendeztek az olaszok. Nem tudtam megszámlálni, de legalább is három-négyszáz holttest lehetett a templom­ban garmadába dobálva, főleg asszonyok és gyermekek. Lábukat, kezüket az olaszok gúzsba kötötték, ugy koncolták fel őket, bor­zalmas látvány volt. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Nov. 5, vasárnap: d. u.: Eip van Winkle, operett. este: Ártatlan Zsuzsi, operett. Bér­letszünet. „ 6, hétfő: Nagy diákok, szinmü. (Páros !/a) „ 7, kedd: Az ezred apja, énekes bohózat. (Pá­ratlan '/,) „ 8, szerda: délután: Keresd a szived, szinmü, ifjnsági előadás este: Babuska, operett (Páros V3) „ 9, csütörtök: Hit és haza. népdráma. Bemutató. (Páratlan »/,) „ 10, péntek: Hit és haza, népdráma. (Páros '/s) „ 11, szombat: Hit és haza, népdráma. (Páratl. 4/») „ 12, vasárnap: délután: Cigányszerelem, operett este: Bánkbán, szomorújáték. (Pá ros '/,) * Válasz egy halotti beszédre. A követ­kező sorokat kaptuk: Igen tisztelt szerkesztő ur! B. lapjukban tegnap egy személyemre vonatkozó cikk jelent meg, melynek vicces szerzője ugy lát­szik cifra meglepetésben akarta a „Színházi rovat" mulatsághoz szokott olvasóit részeltet­ni. Ezúttal engem, a hősszerelmest t. i. mint temetői szónokot szerepeltet és nekem impu­tál egy beszédet, melyet azonban 4 nappal igazi beszédem elmondása után — egyszerűen fantáziából ir meg. Vagy nem is. Felült egy (még csak nem is szellemes croquisnak, mely az én egyszerű, emberies temetői beszédemet kifigurázta. Tette nevem nélkül, mint holmi mulatságos mesét. Az önök b. lapja ezt a szellemtelen mesét azonban tévedésből, ne­vem megjelölésével mint — igazságot adta le. Kijelentem, bogy a nekem imputált be­szédet elejétől végig el nem mondtam, sőt még csak hozzá hasonlót sem. S igy az csak informálatlanságon alapult. Kérem tehát tisztelettel szerkesztő urat, bogy lapjukban levelemet leközölni s ilymódon ezt az ügyet rectifikálni szíveskedjék. Igaz tisztelője Zátony Kálmán. Készséggel adjuk közre Zátony urnák ezt a levelét, mert magunk örülünk legjobban annak, bogy nem mondta el ezt a híres bot­ránybeszédet, amiről meg is győződtünk. Meg fogja azonban engedni Zátony ur azt a meg­jegyzésünket, bogy nem mi vagyunk az okai annak, liogy a színházi rovat szerzője Sze­geden vicces kénytelen lenni és holmi mulat­ságokhoz kell szoktatnia a közönséget. * A legnagyobb japán iró. A japán Tajo nevü lap, amely Tokióban jelenik meg és amelynek neve magyarul Világosság-ot jelent, megszavaztatta olvasóközönségét, kit tart szigetországa legnagyobb Írójának? A szavazás eredménye az volt, hogy Juho Kikucsi a legnagyobb élő japán iró. A tokiói olvasóközönségnek ez a hízelgő népszavaza­ta egy harminchét éves fiatal írót ért, aki re­gényeivel hódította meg a japán közönsé­get. A legérdekesebben jellemzi Japánország mai közvéleményét, hogy ez a Kikucsi euró­pai hatásokon nőtt föl. A japán irodalomról már sok kicsinylő cikk jelent meg az euró­pai sajtóban. Különösen regényeiket csúfol­ták ki, amelyekhez képest a leghosszabb lé­re eresztett angol regény is csak kurta ex­pressz-novella. A kalandos, fantasztikus és végtelen regények országa volt Japánország. Oly nagy terjedelmű regény, mint az idő­sebb Dumas híres müve, a Monté Cristo, Japánországban nemcsak hogy nem ritka, hanem ez a regény rendes alakja. Ennek az Ízlésnek azonban, ugy látszik, egyelőre vé­ge. Kikucsi, akit Tokióban a legnagyobb élő írónak tartanak, most a franciaországi Vichy fürdőhelyen tartózkodik és egy párisi újság­író sietve jnegintervjuolta. A legnagyobb élő japán regényiró érdekesen nyilatkozott ar­ról a csodálatos változásról, amelyen úgy­szólván néhány év alatt Japánország iro­dalma átjnent. Csak néhány év óta kezdik az európai irókat főként angol nyelvből ja­pánra fordítani. Hugó Viktor, Tolstoj, Ibsen, Gogoly, Maeterlinck, a két Dumas és Mau­passant vannak már lefordítva. Ezeket is­meri a közönség, ezek voltak a legnagyobb hatással a modern japán írókra. * Magyar darabok külföldüu Az Ördög és Taifun külföldi sikerei a magyar drámai­Írók felé fordították az angol és amerikai impreszáriók figyelmét is. Közülök egy Meyer nevü ur időzik most Pesten és tár­gyalásokat folytat a sikeres drámaírókkal, darabjaik angolországi és amerikai előadá­sát illetőleg. Akivel aztán megállapodik, an­nak ad szerződést és előleget. Meyer impre­szárió ma szerződésileg biztosította Pásztor Árpád 11 j darabjának, az Inocent-nek előadá­si jogát. Az Inocent három felvonásos szin­mü és még ebben az idényben kerül színre a Vígszínházban a két főszerepben Varsányi Irénnel és Hegedűssel. Meyer impreszárió már angolul olvasta a darabot (Yolland Ar­thur fordította le) és annyira megtetszett neki, hogy rögtön igen előnyös szerződést kötött Pásztor Árpáddal. gyorsan eltávolit a UáStóhamisifó díjnok. — Hamis váltókért hamisitott takarékkösryvek.— (S a ját tudósítónktól.) A könnyelmű és léha életmód újra a bűn útjára sodort egy sze­gedi úriembert. Először csak váltót hamisí­tott, majd, hogy bűnét leplezni tudja taka­rékkönyveket is hamisított, még pedig ugy, hogy kisebb összegek helyébe sokkalta na­gyobbakat irt. A bűnös uton szerzett pénzt azután könnyelműen elszórta ugy, hogy most azzal sem tud beszámolni, bogy hova tette a pénzt. A szenzációs váltó és takarékkönyv hamisításról a következő tudósításunk szá­mol be: Hoffmann Sándor vagyonos magánzó, aki a Kertész-utca 12-ik számú saját házában lakik, szombaton délután a szegedi rendőr­ségen feljelentette sógornőjének férjét Hor­váth Antalt, mert az két darab kétezer ko­ronás váltót hamisitott a nevére. A rendőr­ség azonnal megindította a nyomozást és még a délután folyamán letartóztatta Hor­váth Antalt. A kihallgatás folyamán nagyon érdekes részletei derültek ki a szenzációs bűnügy­nek. Horváth a váltókat már régen hóna­pokkal ezelőtt hamisította. Egy izben pénz kellett neki, nem tudott sehonnan sem sze­rezni, váltót hamisitott a rokona nevére. Az első váltót követte a második. Horváth a vál­tót egy szegedi bankban helyezte el, a bank a zálogjogot be is kebelezte Hoffmann Sán­dor Kertész-utcai házára. A hamis váltókról hosszabb ideig nem tu­dott senki, mert Horváth a kamatokat ren­desen fizette. Végre már a kamatokat sem tudta fizetni a váltóhamisitó dijnok. A bank természetesen azonnal értesítette Hoffmann Sándort, aki még ezideig nem tudott sem­mit a dologról. Kérdőre vonta rokonát, aki sirva vallott be mindent, de egyúttal kije­lentette, bogy a hiányt pótolni fogja. — Honnan fogod te a hiányt, pótolni? — kérdezte Hoffmann. — A pénzt nem költöttem el, hanem a ta­karékba tettem — jelentette ki Horváth, majd könyörögni kezdett, hogy Hoffmann ne IlillhiiiilíiillligiilillÉlilil 1 . íj

Next

/
Oldalképek
Tartalom