Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-29 / 274. szám

4 —Azt mondta, hogy iawd megvizsgálja és' intézkedik. Kühnel a szembesítéskor ezt elismerte. Hozzátette azonban, hogy Wolf akkor üzemképesnek találta a kazánt. Következett Donáth Mihály géplakatos kihallgatása. Tanu nem tud arról, hogy hibája •volt a kazánnak. A csöveken eszközölt tömítést, a kazánfalon nem javítgatott. — Hallott-e arról, hogy hibája van a kajánnak? — Igen, többektol hallottam. Azt mondták, hogy az egyik eső folyik. Gárgyán Ferenc volt a következő tanu. Felügyelő a gyufagyárban, a dobozgyártási osztálynál. A mull év nagypéntekjén kazánmosás után hallotta a fiitőtől, hogy hibás a kazán. Ortner Antal fűtő időközben belehalt sérüléseibe. Elnök fölolvasta a rendőrség előtt tett vallomását. Eszerint Ortner már a robbanás előtt néhány hónappal észrevette a bajt. .Figyelmeztette a gépészt, de nem történt inítézkedós. (A máit ért ők beszélnek.) Ezzel befejezték a tapukilialfg.atásokat. A szakértők véleményadása következett. Az első szakértő Rohonyi Qytíla gépészmérnök, felső ipariskolai tanár volt. — A robbanás irtán egy szomszédos ház tetején három lemezt találtunk. Ezeket széjjelvertük és megvizsgáltuk, hogy nem-e volt túlhevítve. Ezt azonban egyáltalán nem észleltük. A kazán is egészen tiszta volt. Egy kazándarab is a szomszédos ház tetejére esett. Ha a kazán túlhevített lett volna, a kazándarab fölperzselte volna a tető puhafáját. A repedés két lemez között volt, amit nem lehetett észrevenni. Foltot lehet a kazánon alkalmazni. A kazán tiz légnyomásra volt engedélyezve, a gyár azonban csák hat légnyomást használt. A légnyomás azonban tízre emelkedett, amire a szelep megnyilt. A két összeérő lemez összekötő része durvább anyag volt, mint a szélső rész. Majdnem olyan volt, mint az öntött vas. Ez a magasabb légnyomás következtében megrepedt és ez okozta a robbanást. Kizárólag a rossz anyag okozta a robbanást. Jó anyagú kazánnál nem veszedelmes az, ha valamely cső szivárog. Elnök: ön a tárgyalást végighallgatta, ismeri a vádlottakat és tanuk vallomását. Véleménye szerint terheli-e mulasztás a vádlottakat? — Schütz igazgatót semmiesetre sem terheli felelősség. Kühnel üzemvezető ur a szerencsétlenség előtt alig néhány nappal lépett a gyárba. Ilyen rövid idő alatt nem is veheti át az üzem vezetését. Véleményem szerint szintén nem terheli mulasztás. Különben is nem a neki jelentett csőszivárgás okozta a szerencsétlenséget. Rohonyi Qyula szakvéleménye után Gancz Géza volt szegedi segédiparfelügyelő, jelenleg kassai iparfelügyelőt és Reichardt József szegedi iparfeiügyelőt, szakértőket hallgatta ki a biróság. Véleményük megegyezett Rohonyi szakvéleményével. Egyértelmüleg konstatálták, hogy nem a csőszivárgás okozta a katasztrófát. Az anélkül is bekövetkezett volna, mert az anyag rossz volt. A szakértői vélemények után elnök fölfüggesztette a tárgyalást és a folytatását szerdán reggel kilenc órára tűzte. Szerdán a sértetteket hallgatták ki, amely a vád- és védbeszédek következnek. ítélet valószínűleg ezen a napon az esti órákban lesz. DELMAQYARQRSZAO ^ SZÍNHÁZ,_MŰ1/ÉSZET Színházi műsor. Szerdán : A tatírjárás, operett. (Páratlan '/,) Csütörtökön : A kis gróf, operett. Bemutató. (Páratlan '/',.) Pénteken : A kis gróf, operett. (Páratlan */>•) Szombaton : A kis gróf operett. (Páros '/«) Vasárnap délután : Keresd a szived, szinmü. Vasárnap este : A kis gróf, operett. Bérletszünet. Hétfőn : Macbeth, tragédia. (Páratlan »/» ) Kedden : Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Páros '/,,) Szerdán : A papa, vigjáték. (Páratlan 7,) Csütörtökön : A tatárjárás, operett. (Páros V,) Pénteken délntán: A cigányszerelem, operett. Pénteken este : A kis gróf, operett. (Páratlan */s) Szombaton: Az élö halott, szinmü. Bemutató. (Pátos V.) Vasárr ap délután : A babuska, operett. Vasárnap este: Az élö halott, szinmü. (Páratlan 7,.) Pap Zoltán Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Művészeti esemény lesz Szegeden az a fölolvasó- és hangverseny-est, melyet Pap Zoltán tiszteletére rendeznek a színházban. Ez alkalommal Szegedre érkezik az ünnepelt Pap Zoltán s a Petőfi Társaság több tagja Ferenczy Zoltán vezetésével, de eljön több neves fővárosi művész és színésznő, igy Pálmay Ilka is. Pap Zoltán neve, mint ünnepi szó hangzik végig az országon. Jubilál ez az iró, újságíró, zeneszerző, a magyar népdalok csodásszavu poétája. A jubileum alkalmával jelent meg Muzsikaszó című, illusztrált könyve, a mely páratlan eseménye a könyvpiacnak. Pap Zoltán költészete rendkívül nagyjelentőségű. Az ő költészetétől idegen minden mesterkéltség, de viszont ez a költészet annál inkább ékes a természetesség bájával. Megismerszik rajta, hogy Petőfi a mestere — és magyar költő választhat-e ennél kitűnőbb mestert? — De kihallatszik belőle egyszersmind az őszinteség akcentusa is az a bizonyos valami, ami legbiztosabb záloga a költő eredetiségének. Pap Zoltán Petőfin tanult, de azt is megtanulta, hogy merjen és tudjon önálló lenni. A formákat azzal tölti ki, amit magából, saját lelkéből vesz. És hogy e lélek mennyire reprezentálója a vele egy vérből valók lelkének, azt mi se mutatja jobban, minthogy Pap Zoltán akárhány verse mintegy gazdátlanná lett a népszerűségben. Belekerült abba a költői közkincsbe, melynek a népdalok teszik ki a corpusát. A magyar érzés magára ismert e versekben, úgyszólván kisajátította azokat magának; de bizonyos, hogy épen e kisajátítás válik Pap Zoltán költői reputációjának a legigazabb gazdagodására . . . Hogy a Petőfi Társaság a Dugonics Társasággal karöltve, Szegeden is ünnepli Pap Zoltánt, az helyénvaló és abból a szegediek is részt kérnek, — mert hisz Pap Zoltán Szegeden fejlődött azzá, a mi. Szegeden járt iskolába, Szegedről nősült, Szegeden irta legszebb és legismertebb népdalait, igy: „Nem forog a dorozsmai szélmalom" ... és „Rám se nézett, mikor én őt megláttam" cimüeket. Sőt Ilonka, akihez a Muzsikaszó ciimii kötetet irta, szintén szegedi leány. A Délmagyarország munkatársának meg is jegyezte Pap Zoltán: — Még most is szegedinek érzem magam, alig várom, hogy a szegedi közönségnek fölolvassak — Szegedről. Bizonyos, hogy lelkes szeretet, általános érdeklődés fogadja Pap Zoltánt és kíséretét. 1911 november 29 * Téli sciuéiMset Makón. December és január hónapokra az országban működő mind a két drámai staggione színtársulat játszási engedélyt kért Makóra. Rákosy Gyula rendőrkapitány, ugy Hidvéghy Ernő, mint Könyves Jenő igazgató kérelmét beterjesztette a szinügygyámolitó egyesület választmányához, amely most tartott ülésében ugy határozott, hogy mindkét igazgató társulatának engedélyt ad és pedig Hidvéghy Ernőnek december 1-től 15-ig, Könyves Jenőnek december 21-től január 11-ig. * A Vigh-píir kiállítása. A Vigh házaspárnak a kultúrpalotában levő kiállítása mind nagyobb érdeklődést kelt a szegedi műpártoló közönség körében. Az érdeklődés nyomában jár a vásárlási kedv is, mert pusztán érdeklődésből és elismerésből még a legambiciózusabb és legtehetségesebb művészpár sem képes megélni. Különösen a képeket vásárolja a közönség, mert Vighné Chevalier Antónia nagy szinérzékkel és karakterizáló férfias erővel megfestett képei nagy hivatottságra és tehetségre vall, mely igazán nem sejtteti, hogy alkotóját a gyengébb nem művészei körében kell keresnünk. Eddig a következők vásároltak Vighné Chevalier asz! szony müveiből: K. E., Révész Béla, Valek Károly dr, Almássy Endre, Szohner Olga és Papp Nándor dr. Remélhető azonban, hogy e néhány névvel nem merült ki Szeged város műpártoló közönségének teljes névsora és hogy a december 4-én záródó kiállítást még sokan megtekintik és ugyancsak többen vásárolnak a kiállított müvekből. * Uj színházi találmány. Egy német színházigazgató uj találmánynyal lepi meg kollégáit. A találmány nem mondható szenzációsnak, mert >— fölösdleges. A találmány abból áll, hogy van egy asztal, amelyen annyi apró villamos lámpa van, ahány ülés van a a színházban. Az asztalt állandóan az igazgató szobájában tartják; valahányszor valaki a nézőtéren leül a helyére, mindannyiszor a székkel korrespondáló lámpa meggyulad. Már most ez arra jó, hogy az igazgató megtudja, vájjon telt háza van-e? Mert lia az összes lámpák felgyúlnak, akkor „minden jegy elkelt" és a direktor boldog. Ennél persze sokkal egyszerűbb találmány az, hogy a direktor lemegy a pénztárhoz és megnézi, vájjon elfogytak-e az összes jegyek? De hát a német — az ravasz. * Nyomtntványkiáílitás Szegeden. A szegedi könyvnyomdászok január 6. éá 7-ikén szakkiállítást rendeznek modern nyomdatermékekből. A kiállítás nagyon előnyösen szolgálja a közügyet, mert megismerteti a nagyközönséggel az ízléses és mégis olcsó nyomdaipari munkákat. A kiállítás a szegedi Kultúrpalotában lesz. A város tanácsa ugyanis megérezte, hogy kulturmissziót teljesít, mikor a nyomtatványkiállitás céljait szolgálja.